Edward Hopper amerikai fest\u0151 volt, a 20. sz\u00e1zadi amerikai realizmus egyik legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151je. 1882-ben sz\u00fcletett a New York \u00e1llambeli Nyackben, \u00e9s 1967-ben hunyt el New Yorkban. Festm\u00e9nyei az amerikai h\u00e9tk\u00f6znapok jeleneteit \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k \u2014 v\u00e1rosi utc\u00e1kat, \u00e9tkezd\u00e9ket, benzinkutakat \u00e9s sz\u00e1llodai szob\u00e1kat \u2014, gyakran a csend \u00e9s a mag\u00e1ny er\u0151s \u00e9rzet\u00e9vel.<\/p>\n
Fest\u00e9szetet New Yorkban tanult, 1906 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt pedig h\u00e1romszor utazott Eur\u00f3p\u00e1ba, legt\u00f6bb idej\u00e9t P\u00e1rizsban t\u00f6lt\u00f6tte. Az eur\u00f3pai fest\u00e9szet els\u0151sorban a f\u00e9ny kezel\u00e9s\u00e9ben hatott r\u00e1, de egyik akkori avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzathoz sem csatlakozott. A siker viszonylag k\u00e9s\u0151n \u00e9rkezett: \u00e9veken \u00e1t illusztr\u00e1tork\u00e9nt \u00e9s grafikusk\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t, sz\u00e9lesebb elismer\u00e9st csak a harmincas \u00e9vekben szerzett.<\/p>
Hopper legismertebb festm\u00e9nye az \u00c9jjeli baglyok (Nighthawks) 1942-b\u0151l. H\u00e1rom vend\u00e9get \u00e9s egy pultost \u00e1br\u00e1zol egy \u00e9jszakai \u00e9tkezd\u00e9ben, nagy \u00fcvegfal m\u00f6g\u00f6tt; a n\u00e9z\u0151 az utc\u00e1r\u00f3l, j\u00e1r\u00f3kel\u0151k\u00e9nt figyeli a jelenetet. A 20. sz\u00e1zadi amerikai m\u0171v\u00e9szet egyik legismertebb m\u0171v\u00e9nek tartj\u00e1k, \u00e9s a chicag\u00f3i Art Institute \u0151rzi.<\/p>
Hopper st\u00edlus\u00e1t tiszta geometrikus hangs\u00falyok, nyugodt sz\u00ednfel\u00fcletek \u00e9s mindenekel\u0151tt a f\u00e9ny jellemzi. Az ablakon \u00e1t a falra es\u0151 napf\u00e9ny vagy az \u00e9jszaka a bels\u0151 teret megvil\u00e1g\u00edt\u00f3 mesters\u00e9ges f\u00e9ny gyakran az eg\u00e9sz k\u00e9p hangulat\u00e1t hordozza. Alakjai ritk\u00e1n besz\u00e9lgetnek: legt\u00f6bbsz\u00f6r eln\u00e9znek egym\u00e1s mellett vagy kifel\u00e9 az ablakon.<\/p>
Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban fontos szerepe volt feles\u00e9g\u00e9nek, Josephine Nivison Hoppernek, aki maga is fest\u0151 volt. \u0150 volt a modell szinte valamennyi n\u0151i alakhoz a festm\u00e9nyeken, egy\u00fattal \u0151 vezette a m\u0171vek nyilv\u00e1ntart\u00e1s\u00e1t \u00e9s tartotta a kapcsolatot a gal\u00e9ri\u00e1kkal. Hopper lassan \u00e9s megfontoltan festett: k\u00e9s\u0151bbi \u00e9veiben \u00e9vente csak n\u00e9h\u00e1ny festm\u00e9nyt fejezett be, mindegyiket sz\u00e1mos v\u00e1zlattal k\u00e9sz\u00edtette el\u0151.<\/p>
A v\u00e1rosi jelenetek mellett Hopper sokat festette az amerikai t\u00e1jat is. A nyarakat gyakran \u00daj-Angli\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cape Codon, ahol vil\u00e1g\u00edt\u00f3tornyokat, tengerparti h\u00e1zakat \u00e9s ny\u00edlt mez\u0151ket festett. Ezekben a m\u0171vekben is a f\u00e9ny \u00e9s ugyanaz a csendes, lakatlan nyugalom ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe, mint v\u00e1rosi jeleneteiben.<\/p>
Hat\u00e1sa a fest\u00e9szeten t\u00fal is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. A k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1sok, amelyeket megfestett \u2014 mag\u00e1nyos alak egy megvil\u00e1g\u00edtott szob\u00e1ban, kitekint\u00e9s az ablakon, \u00fcres utca hajnalban \u2014 a filmnyelv r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e9s gyakran kapcsolj\u00e1k \u0151ket a film noir eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1hoz. Jeleneteire ma is hivatkoznak rendez\u0151k, fot\u00f3sok \u00e9s tervez\u0151k.<\/p>