Henri Rousseau 1844. m\u00e1jus 21-\u00e9n sz\u00fcletett Lavalban, \u00e9s 1910. szeptember 2-\u00e1n halt meg P\u00e1rizsban. A modern m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legismertebb autodidakta fest\u0151je: soha nem j\u00e1rt akad\u00e9mi\u00e1ra, soha nem hagyta el Franciaorsz\u00e1got, \u00e9s m\u00e9gis \u0151 festette az eur\u00f3pai fest\u00e9szet legk\u00f6nnyebben felismerhet\u0151 dzsungeleit. A st\u00edlus\u00e1t ezeken az oldalakon k\u00e9t r\u00e9szben adjuk meg \u2013 naiv m\u0171v\u00e9szet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka \u2013, mert az els\u0151 fele azt mondja meg, hogyan festett, a m\u00e1sodik pedig azt, hogy mikor. A posztimpresszionizmus a korszak, nem a st\u00edlusa.<\/p>\n\n\n
A Le Douanier, azaz a v\u00e1mos becenevet Alfred Jarry \u00edr\u00f3 adta neki, \u00e9s \u00e9ppen ez a becen\u00e9v \u00e9letrajz\u00e1nak legsz\u00edv\u00f3sabb t\u00e9ved\u00e9se. Rousseau nem volt v\u00e1mos. A p\u00e1rizsi v\u00e1rosi fogyaszt\u00e1si ad\u00f3nak, az octroi-nak volt az alkalmazottja; ez az ad\u00f3 a v\u00e1rosba behozott \u00e1ruk ut\u00e1n szedte a j\u00e1rul\u00e9kot. Ezt \u0151 maga mondta el: az egyetlen olyan interj\u00faban, amely m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben megjelent, azt magyar\u00e1zta Ars\u00e8ne Alexandre kritikusnak, hogy az ad\u00f3hivatal alkalmazottja volt, \u00e9s nem v\u00e1mos, ahogy mindig mondt\u00e1k (Com\u0153dia, 1910. m\u00e1rcius 19.).<\/p>\n\n\n
Az ad\u00f3hivatali szolg\u00e1latba az 1870-es \u00e9vek elej\u00e9n l\u00e9pett be, \u00e9s ott is maradt az 1893-as nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig, negyvenkilenc \u00e9vesen. Komolyan csak a negyvenes \u00e9veiben kezdett festeni, \u00e9s \u00e9ppen ez a k\u00e9s\u0151i kezd\u00e9s az oka annak, hogy akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9s soha nem \u00e9rte el. 1884-ben enged\u00e9lyt kapott arra, hogy a Louvre-ban m\u00e1soljon, minden jel szerint F\u00e9lix Auguste Cl\u00e9ment fest\u0151 (1826\u20131888) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel; n\u00e9h\u00e1ny tan\u00e1csot Jean-L\u00e9on G\u00e9r\u00f4me-t\u00f3l is kapott.<\/p>\n\n\n
D\u00f6nt\u0151 fordulat volt a Salon des Ind\u00e9pendants megalap\u00edt\u00e1sa 1884-ben: zs\u0171ri n\u00e9lk\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ahol b\u00e1rki befizethette a tagd\u00edjat, \u00e9s azt \u00e1ll\u00edtotta ki, amit akart. Rousseau 1886-t\u00f3l szinte minden \u00e9vben ki\u00e1ll\u00edtott ott, 1905-t\u0151l pedig az \u0150szi Szalonban is. E k\u00e9t, zs\u0171ri n\u00e9lk\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl az \u00e9letm\u0171ve minden bizonnyal ismeretlen maradt volna, mert a hivatalos szalonok soha nem engedt\u00e9k volna be az ajt\u00f3n. Az els\u0151 ott bemutatott munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik Egy karnev\u00e1l est\u00e9je<\/a> 1886-b\u00f3l, egy kis \u00e9jszakai jelenet, amely m\u00e1r mindent tartalmaz, amit k\u00e9s\u0151bb nagy m\u00e9retben csin\u00e1lt.<\/p>\n\n\n A legenda szerint Rousseau katonak\u00e9nt Mexik\u00f3ban szolg\u00e1lt, \u00e9s ott l\u00e1tott tr\u00f3pusi erd\u0151t. Ezt semmilyen dokumentum nem t\u00e1masztja al\u00e1, \u00e9s \u0151 maga soha nem \u00e1ll\u00edtotta. Az igazs\u00e1g k\u00f6zelebbi \u00e9s \u00e9rdekesebb: Rousseau soha nem hagyta el Franciaorsz\u00e1got. Mindent, amire sz\u00fcks\u00e9ge volt, a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban, botanikai atlaszokban, k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokban \u00e9s az \u00e1llatkertben tal\u00e1lt meg.<\/p>\n\n\n Alexandre ezt szem\u00e9lyesen ellen\u0151rizte n\u00e1la, \u00e9s feljegyezte, hogy f\u00e1rads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl megkapta a beismer\u00e9st: a fest\u0151 soha nem utazott messzebbre a Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zain\u00e1l. Ugyanabban a besz\u00e9lget\u00e9sben Rousseau megfogalmazta saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1nak legpontosabb le\u00edr\u00e1s\u00e1t, amellyel rendelkez\u00fcnk. Nem tudja, mondta, hogy m\u00e1sok is \u00edgy vannak-e vele, de amikor bel\u00e9p ezekbe az \u00fcvegh\u00e1zakba, \u00e9s megl\u00e1tja az egzotikus orsz\u00e1gok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s n\u00f6v\u00e9nyeit, \u00fagy \u00e9rzi, \u00e1lomba l\u00e9p. A mondat franci\u00e1ul szerepel az 1910. m\u00e1rcius 19-i Com\u0153di\u00e1ban, az egyetlen olyan Rousseau-interj\u00faban, amely m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben jelent meg.<\/p>\n\n\n Pontosan ez a kulcsa az olyan festm\u00e9nyeknek, mint Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel<\/a> \u00e9s Tigris tr\u00f3pusi viharban<\/a>: nem \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k, hanem egy p\u00e1rizsi \u00fcvegh\u00e1z, amelyet a k\u00e9pzelet v\u00e1szonm\u00e9ret\u0171re t\u00e1g\u00edtott. Ugyanebb\u0151l az anyagb\u00f3l sz\u00fcletett A vid\u00e1m bolondok<\/a> is, ahol az aljn\u00f6v\u00e9nyzetben l\u00e9v\u0151 majmok \u00fagy b\u00e1nnak a furcsa t\u00e1rgyakkal, mint az emberek.<\/p>\n\n\n Alexandre egy m\u0171tereml\u00e1togat\u00e1skor le\u00edrta a fest\u0151 palett\u00e1j\u00e1t, \u00e9s k\u00e9t olyan technikai adatot r\u00f6gz\u00edtett, amely m\u00e1shol nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg. El\u0151sz\u00f6r: Rousseau egy festm\u00e9ny \u00f6sszes t\u00f3nus\u00e1t egyszerre keverte ki, nem menet k\u00f6zben. M\u00e1sodszor: a kritikus megjegyezte, hogy soha nem l\u00e1tott m\u00e9g palett\u00e1t, amelyr\u0151l ennyi z\u00f6ld folyt volna. Ez nem anekdota a sz\u00edness\u00e9gr\u0151l, hanem egy m\u00f3dszer le\u00edr\u00e1sa.<\/p>\n\n\n A m\u00e9lys\u00e9get ugyanis nem \u00e1rny\u00e9kol\u00e1ssal \u00e9p\u00edtette fel, hanem r\u00e9tegez\u00e9ssel. A levelek, \u00e1gak \u00e9s f\u00fcvek \u00e9lesen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt r\u00e9tegekben \u00e1llnak egym\u00e1s el\u0151tt, mindegyik a maga z\u00f6ld \u00e1rnyalat\u00e1ban, \u00e9s a t\u00e9r \u00e9rzete e r\u00e9tegek sorrendj\u00e9b\u0151l sz\u00fcletik, nem a f\u00e9nyb\u0151l \u00e9s az \u00e1rny\u00e9kb\u00f3l. Ez\u00e9rt lapos \u00e9s m\u00e9ly egyszerre az erdeje. A k\u00f6rvonalak h\u00e1trafel\u00e9 is \u00e9lesek maradnak, ott is, ahol egy akad\u00e9miai szem l\u00e1gyul\u00e1st v\u00e1rna.<\/p>\n\n\n A Tigris tr\u00f3pusi viharban<\/a> eset\u00e9ben az es\u0151t a m\u00e1r k\u00e9sz fel\u00fcletre festette r\u00e1, v\u00e9kony ferde von\u00e1sokkal, \u00edgy a vihar f\u00e1tyolk\u00e9nt fekszik a jelenet f\u00f6l\u00f6tt. Ezt a sorrendet egyetlen akad\u00e9mia sem tan\u00edtja; egyed\u00fcl jutott el hozz\u00e1. A reprodukci\u00f3ink \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00e9sz\u00fclnek k\u00e9zzel festve, olajjal v\u00e1szonra: a m\u00f3dszer l\u00e1tszik, r\u00e9teg r\u00e9teg ut\u00e1n, ugyanabban a sorrendben, mint az eredetin.<\/p>\n\n\n A kritik\u00e1k \u00e9vekig les\u00fajt\u00f3ak voltak. Rousseau-nak gyerekes rajzot, hib\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1t \u00e9s fab\u00e1bszer\u0171 alakokat vetettek a szem\u00e9re, a festm\u00e9nyei pedig visszat\u00e9r\u0151 tr\u00e9fa t\u00e1rgyai voltak a Salon des Ind\u00e9pendants-ban. Keveset adott el, \u00e9s szer\u00e9nyen \u00e9lt; nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n a kis j\u00e1rad\u00e9k\u00e1t rajz- \u00e9s zene\u00f3r\u00e1kkal eg\u00e9sz\u00edtette ki. T\u00f6bb mint h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t \u00e1ll\u00edtott ki azel\u0151tt, hogy a f\u00fcggetlen m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9n k\u00edv\u00fcl b\u00e1rki komolyan vette volna.<\/p>\n\n\n A fordulat a fiatalabbakt\u00f3l j\u00f6tt. 1907-ben Berthe Delaunay gr\u00f3fn\u0151, Robert Delaunay fest\u0151 \u00e9desanyja rendelte meg t\u0151le A k\u00edgy\u00f3b\u0171v\u00f6l\u0151t. 1908-ban Pablo Picasso bankettet rendezett a tisztelet\u00e9re a Bateau-Lavoir m\u0171term\u00e9ben; a kort\u00e1rsak f\u00e9lig tisztelg\u00e9sk\u00e9nt, f\u00e9lig tr\u00e9fak\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le az esem\u00e9nyt, \u00e9s mindkett\u0151 igaz. Guillaume Apollinaire, Robert Delaunay \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a sz\u00fcrrealist\u00e1k azt l\u00e1tt\u00e1k meg a munk\u00e1j\u00e1ban, amit az akad\u00e9miai kritikusok nem: hogy a s\u00edkszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a kem\u00e9ny k\u00f6rvonalak d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nyei, nem pedig a tud\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1\u00e9.<\/p>\n\n\n 1910 m\u00e1rcius\u00e1ban k\u00fcldte a Salon des Ind\u00e9pendants-ba Az \u00e1lom<\/a> c\u00edm\u0171 utols\u00f3 nagy festm\u00e9ny\u00e9t: egy n\u0151 b\u00e1rsonykanap\u00e9n a dzsungel k\u00f6zep\u00e9n, l\u00f3tuszvir\u00e1gokkal, oroszl\u00e1nokkal, madarakkal \u00e9s egy s\u00f6t\u00e9t, furuly\u00e1z\u00f3 alakkal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. R\u00f6vid verset mell\u00e9kelt hozz\u00e1. Alexandre tudni akarta, honnan val\u00f3 az alv\u00f3 n\u0151 neve, \u00e9s Rousseau azt felelte, hogy egy fiatal lengyel l\u00e1ny\u00e9 volt, akit ifj\u00fakor\u00e1ban ismert. Ugyanebben a v\u00e1laszban igaz\u00edtotta ki a becenev\u00e9t is: az ad\u00f3hivatal alkalmazottja, nem v\u00e1mos.<\/p>\n\n\n Ugyanazon \u00e9v m\u00e1rcius\u00e1ban begyulladt a l\u00e1ba. Nem vette komolyan a gyullad\u00e1st; augusztusban felvett\u00e9k a p\u00e1rizsi Necker k\u00f3rh\u00e1zba, ahol \u00fcszk\u00f6s\u00f6d\u00e9st \u00e1llap\u00edtottak meg. 1910. szeptember 2-\u00e1n halt meg, hatvanhat \u00e9vesen, \u00e9s szinte a v\u00e9g\u00e9ig festett.<\/p>\n\n\n K\u00f6z\u00f6s s\u00edrba temett\u00e9k a bagneux-i temet\u0151ben, ezt az adatot a legt\u00f6bb \u00e9letrajz elhallgatja. 1947. okt\u00f3ber 12-\u00e9n a f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, Lavalba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1t, a Jardins de la Perrine parkba, ahol ma is nyugszanak. A s\u00edrk\u00f6v\u00f6n nem a v\u00e1mszolg\u00e1latra val\u00f3 utal\u00e1s \u00e1ll, hanem egy vers, amelyet Guillaume Apollinaire \u00edrt hozz\u00e1; a k\u0151be Constantin Br\u00e2ncu\u0219i szobr\u00e1sz \u00e9s Ortiz de Z\u00e1rate fest\u0151 v\u00e9ste bele.<\/p>\n\n\n A k\u00edgy\u00f3b\u0171v\u00f6l\u0151 ma a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e d\u2019Orsay-ban van. Az od\u00e1ig vezet\u0151 \u00fatja megmagyar\u00e1z egy gyakori t\u00e9ved\u00e9st: Jacques Doucet 1922-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg, 1936-ban a Louvre-ra hagyt\u00e1k, a Mus\u00e9e d\u2019Orsay 1986-os megnyit\u00e1sakor pedig az 1848 ut\u00e1ni fest\u00e9szet t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9vel egy\u00fctt oda ker\u00fclt. A Louvre-ban teh\u00e1t volt; ma m\u00e1r nincs ott.<\/p>\n\n\n Az alv\u00f3 cig\u00e1nyl\u00e1ny \u00e9s Az \u00e1lom<\/a> a New York-i Museum of Modern Artban van, Az oroszl\u00e1n lakom\u00e1ja ugyanabban a v\u00e1rosban a Metropolitan Museum of Artban, a Tigris tr\u00f3pusi viharban<\/a> a londoni National Galleryben, a Vir\u00e1gcsokor<\/a> pedig a Tate-ben. Egyes m\u0171veket a b\u00e1zeli Kunstmuseum \u00e9s a toki\u00f3i Artizon m\u00fazeum is \u0151riz, amely 2020-ig Bridgestone n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u2013 ez az \u00e1tnevez\u00e9s teszi nehezen fellelhet\u0151v\u00e9 a festm\u00e9nyeit a r\u00e9gebbi katal\u00f3gusokban. A teljes k\u00edn\u00e1latot a Henri Rousseau-reprodukci\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben<\/a> tal\u00e1lja.<\/p>\n\n\n Nem. Rousseau soha nem hagyta el Franciaorsz\u00e1got. A mexik\u00f3i katonai szolg\u00e1latr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netet semmilyen dokumentum nem t\u00e1masztja al\u00e1, \u00e9s \u0151 maga soha nem hivatkozott r\u00e1. A n\u00f6v\u00e9nyeket a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban tanulm\u00e1nyozta, az \u00e1llatokat az \u00e1llatkertben, a lev\u00e9lform\u00e1kat pedig botanikai k\u00f6nyvekb\u0151l \u00e9s k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l m\u00e1solta \u00e1t.<\/p>\n\n\n A becenevet Alfred Jarry \u00edr\u00f3 adta neki, \u00e9s pontatlan. Rousseau a p\u00e1rizsi v\u00e1rosi fogyaszt\u00e1si ad\u00f3nak (octroi) dolgozott, amely a v\u00e1rosba behozott \u00e1ruk ut\u00e1n szedte a j\u00e1rul\u00e9kot, nem pedig a v\u00e1mhivatalnak. Ezt maga igaz\u00edtotta ki az 1910. m\u00e1rcius 19-i Com\u0153dia-interj\u00faban. A becen\u00e9v ennek ellen\u00e9re rajta ragadt, \u00e9s ma is haszn\u00e1latos.<\/p>\n\n\n Komolyan csak a negyvenes \u00e9veiben, az ad\u00f3hivatali szolg\u00e1lat mellett, amelyet az 1893-as nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig l\u00e1tott el. Akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9se nem volt; 1884-ben enged\u00e9lyt kapott arra, hogy a Louvre-ban m\u00e1soljon, n\u00e9h\u00e1ny tan\u00e1csot pedig F\u00e9lix Auguste Cl\u00e9ment \u00e9s Jean-L\u00e9on G\u00e9r\u00f4me fest\u0151kt\u0151l kapott.<\/p>\n\n\n Egy festm\u00e9ny \u00f6sszes t\u00f3nus\u00e1t egyszerre keverte ki, \u00e9s a m\u00e9lys\u00e9get r\u00e9tegez\u00e9ssel \u00e9p\u00edtette fel \u00e1rny\u00e9kol\u00e1s helyett: a levelek \u00e9s \u00e1gak \u00e9lesen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt r\u00e9tegekben \u00e1llnak egym\u00e1s el\u0151tt, mindegyik a maga z\u00f6ld \u00e1rnyalat\u00e1ban. A k\u00f6rvonalak a t\u00e1volban is \u00e9lesek maradnak. A Tigris tr\u00f3pusi viharban eset\u00e9ben az es\u0151t a m\u00e1r k\u00e9sz fel\u00fcletre festette r\u00e1.<\/p>\n\n\n Rendszerint Az \u00e1lom 1910-b\u0151l, az utols\u00f3 nagy v\u00e1szna, \u00e9s Az alv\u00f3 cig\u00e1nyl\u00e1ny 1897-b\u0151l; mindkett\u0151 a New York-i Museum of Modern Artban van. A dzsungeljelenetek k\u00f6z\u00fcl a legismertebb az 1891-es Tigris tr\u00f3pusi viharban, amely a londoni National Galleryben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n El\u0151sz\u00f6r k\u00f6z\u00f6s s\u00edrban, a P\u00e1rizs melletti bagneux-i temet\u0151ben. 1947. okt\u00f3ber 12-\u00e9n a maradv\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, Lavalba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1t, a Jardins de la Perrine parkba, ahol ma nyugszik. A s\u00edrk\u00f6v\u00f6n Guillaume Apollinaire verse \u00e1ll, amelyet Constantin Br\u00e2ncu\u0219i \u00e9s Ortiz de Z\u00e1rate v\u00e9sett a k\u0151be.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Henri Rousseau \u2013 a v\u00e1mos, aki sohasem volt v\u00e1mos Henri Rousseau 1844. m\u00e1jus 21-\u00e9n sz\u00fcletett Lavalban, \u00e9s 1910. szeptember 2-\u00e1n halt meg P\u00e1rizsban. A modern m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legismertebb autodidakta fest\u0151je: soha nem j\u00e1rt akad\u00e9mi\u00e1ra, soha nem hagyta el Franciaorsz\u00e1got, \u00e9s m\u00e9gis \u0151 festette az eur\u00f3pai fest\u00e9szet legk\u00f6nnyebben felismerhet\u0151 dzsungeleit. A […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":50338,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7116],"tags":[],"class_list":["post-62260","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-festmenyek-reprodukcioi"],"acf":[],"yoast_head":"\nDzsungelek, amelyeket sohasem l\u00e1tott<\/h3>\n\n\n
Hogyan \u00e9p\u00fclnek fel val\u00f3j\u00e1ban a dzsungelv\u00e1sznak<\/h3>\n\n\n
El\u0151bb g\u00fany, azt\u00e1n az avantg\u00e1rd<\/h3>\n\n\n
Az utols\u00f3 \u00e9v \u00e9s Az \u00e1lom<\/h3>\n\n\n
A s\u00edr Lavalban<\/h3>\n\n\n
Hol l\u00e1that\u00f3k ma a festm\u00e9nyei<\/h3>\n\n\n
Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek Henri Rousseau-r\u00f3l<\/h2>\n\n\n
L\u00e1tott-e valaha Henri Rousseau tr\u00f3pusi erd\u0151t?<\/h3>\n\n\n
Mi\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k Le Douanier-nak, azaz v\u00e1mosnak?<\/h3>\n\n\n
Mikor kezdett Rousseau festeni?<\/h3>\n\n\n
Milyen volt a fest\u0151i m\u00f3dszere?<\/h3>\n\n\n
Melyik a legh\u00edresebb festm\u00e9nye?<\/h3>\n\n\n
Hol van Henri Rousseau eltemetve?<\/h3>\n\n\n