{"id":183072,"date":"2026-08-09T16:43:37","date_gmt":"2026-08-09T14:43:37","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=183072"},"modified":"2026-08-09T16:44:16","modified_gmt":"2026-08-09T14:44:16","slug":"the-house-of-the-hanged-man","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-cezanne\/the-house-of-the-hanged-man\/","title":{"rendered":"Paul C\u00e9zanne \u2013 Az akasztott ember h\u00e1za Auvers-sur-Oise-ban"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Az akasztott ember h\u00e1za Auvers-sur-Oise-ban \u2013 v\u00e1szon az els\u0151 impresszionista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l<\/h2>\n

A f\u00f6ld\u00fat az el\u0151t\u00e9rben jobbra kanyarodik, vastag szalmatet\u0151s paraszth\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt. Balra k\u00e9t csupasz fa emelkedik v\u00e9gig a v\u00e1szon teljes magass\u00e1g\u00e1n; jobbra meredek tet\u0151 ereszkedik csaknem a f\u00f6ldig. A h\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt z\u00f6ld v\u00f6lgyre ny\u00edlik kil\u00e1t\u00e1s, alacsony dombokkal \u00e9s egy falu sz\u00e9tsz\u00f3rt tet\u0151ivel. Balra lent piros sz\u00ednnel festve a P. Cezanne<\/strong> szign\u00f3. A k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny v\u00e1sznon<\/strong> C\u00e9zanne 1873 k\u00f6r\u00fcli korai munk\u00e1j\u00e1t adja vissza, amely az eredetiben 55 \u00d7 66 centim\u00e9ter, \u00e9s a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e d\u2019Orsay<\/strong> \u0151rzi RF 1970 sz\u00e1mon.<\/p>\n

1874 \u00e1prilisa, boulevard des Capucines 35.<\/h3>\n

Ez a v\u00e1szon azon a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelt, amely 1874. \u00e1prilis 15-\u00e9n ny\u00edlt meg Nadar f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz m\u0171term\u00e9ben, a p\u00e1rizsi boulevard des Capucines 35. sz\u00e1m alatt, \u00e9s m\u00e1jus 15-ig tartott. Hivatalos neve Premi\u00e8re exposition de la Soci\u00e9t\u00e9 anonyme des artistes peintres, sculpteurs, graveurs<\/em> volt, ma pedig az els\u0151 impresszionista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt ismerj\u00fck. A katal\u00f3gus 42-es sz\u00e1mmal vette nyilv\u00e1ntart\u00e1sba, La Maison du pendu \u00e0 Auvers-sur-Oise<\/em> c\u00edmen, \u00e9s maga a fest\u0151 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. Hogy akkor mit \u00edrtak r\u00f3la, az \u00e1tn\u00e9zett bejegyz\u00e9sben nincs feljegyezve; az van feljegyezve, hogy a v\u00e1szon ott volt.<\/p>\n

A k\u00e9s\u0151bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok is szerepelnek a nyilv\u00e1ntart\u00e1sban. 1889 j\u00fanius\u00e1ban a p\u00e1rizsi Palais des Beaux-Arts-ban, az Exposition Universelle keret\u00e9ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki 124-es sz\u00e1mmal, Doria gr\u00f3f k\u00f6lcs\u00f6n\u00e9ben. 1890 janu\u00e1rj\u00e1ban a br\u00fcsszeli Palais des Beaux-Arts-ban, a Les XX csoport ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n szerepelt 2-es sz\u00e1mmal, ez\u00fattal Une Chaumi\u00e8re \u00e0 Auvers-sur-Oise<\/em>, vagyis Paraszth\u00e1z Auvers-sur-Oise-ban c\u00edmen, \u00e9s Chocquet k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. 1936-ban a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e de l\u2019Orangerie C\u00e9zanne-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3 26-os sz\u00e1mmal, XX. t\u00e1bl\u00e1val, a Louvre Camondo-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Egyik gr\u00f3ft\u00f3l a m\u00e1sikig<\/h3>\n

Az els\u0151 ismert tulajdonos Armand Doria gr\u00f3f volt, az orrouy-i kast\u00e9lyb\u00f3l. Ut\u00e1na a v\u00e1szon Victor Chocquet<\/strong>-hoz ker\u00fclt P\u00e1rizsba, majd hal\u00e1la ut\u00e1n \u00f6zvegy\u00e9hez, Marie Buissonhoz, akin\u00e9l 1891-t\u0151l volt. 1899 j\u00falius\u00e1ban a Chocquet-gy\u0171jtem\u00e9nyt el\u00e1rverezt\u00e9k a p\u00e1rizsi Galerie G. Petit-ben, \u00e9s ez a v\u00e1szon katal\u00f3guson k\u00edv\u00fcl kelt el. Isaac de Camondo<\/strong> gr\u00f3f v\u00e1s\u00e1rolta meg, aki 1908-ban a Louvre-ra hagyta.<\/p>\n

1911-ben a Louvre-ba, 1914-t\u0151l ki\u00e1ll\u00edtva<\/h3>\n

A Camondo-hagyat\u00e9k 1911-ben jutott a Louvre-ba, de a bejegyz\u00e9s valami pontosabbat is mond: 1914-t\u0151l<\/em> volt ki\u00e1ll\u00edtva. A hagyat\u00e9k elfogad\u00e1sa \u00e9s ak\u00f6z\u00f6tt, hogy a m\u0171 falra ker\u00fclt, teh\u00e1t h\u00e1rom \u00e9v telt el. 1986-ban a v\u00e1szon a t\u00f6bbi tizenkilencedik sz\u00e1zadi m\u0171vel az \u00fajonnan megny\u00edlt Mus\u00e9e d\u2019Orsay-ba ker\u00fclt, ahol az RF 1970 sz\u00e1mot viseli, \u00e9s ahol ma is van.<\/p>\n

Fest\u0151k\u00e9ssel festve<\/h3>\n

A technikai c\u00edmszavak k\u00f6zt az \u0153uvre-katal\u00f3gus ehhez a v\u00e1szonhoz a fest\u0151k\u00e9st<\/em> \u00e9s a szign\u00e1lt m\u0171<\/em> megjel\u00f6l\u00e9st adja. Mindkett\u0151 l\u00e1tszik. A fest\u00e9k helyenk\u00e9nt vastag, lapos r\u00e9tegekben \u00e1ll, amelyeket ecset nem tudott volna felrakni: a bal oldali h\u00e1z fala ilyen fel\u00fcletekb\u0151l \u00e9p\u00fcl, \u00e9s ugyan\u00edgy az el\u0151t\u00e9r \u00fatja is. Ez\u00e9rt szemcs\u00e9s \u00e9s s\u0171r\u0171 a m\u0171 fel\u00fclete, \u00e9s ez\u00e9rt t\u0171nnek a h\u00e1zak ugyanabb\u00f3l az anyagb\u00f3l val\u00f3nak, mint az alattuk l\u00e9v\u0151 f\u00f6ld. A bal als\u00f3 szign\u00f3 piros sz\u00ednnel van festve, \u00e9s a katal\u00f3gus sz\u00f3 szerint k\u00f6zli.<\/p>\n

Auvers-sur-Oise<\/h3>\n

A helyek k\u00f6zt a katal\u00f3gus ehhez a m\u0171h\u00f6z Auvers-sur-Oise-t<\/em> nevezi meg, P\u00e1rizst\u00f3l \u00e9szaknyugatra fekv\u0151 falut az Oise foly\u00f3 mellett. A m\u0171h\u00f6z tapadt n\u00e9v egy h\u00e1zra utal, amelyet a faluban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00edgy h\u00edvtak; a n\u00e9v eredet\u00e9r\u0151l a katal\u00f3gus nem mond semmit, ez\u00e9rt mi sem fogunk. Ami a v\u00e1sznon van, az egy falusi kanyar: k\u00e9t h\u00e1z, egy tet\u0151, egy \u00fat \u00e9s a v\u00f6lgyre ny\u00edl\u00f3 kil\u00e1t\u00e1s \u2013 mot\u00edvum, amelyet n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9sre az otthont\u00f3l tal\u00e1lt.<\/p>\n

\u00c1rver\u00e9s a katal\u00f3guson k\u00edv\u00fcl<\/h3>\n

Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a Chocquet-\u00e1rver\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 megjegyz\u00e9s, 1899. j\u00falius 1. \u00e9s 4. k\u00f6z\u00f6tt: a v\u00e1szon hors catalogue<\/em>, vagyis katal\u00f3guson k\u00edv\u00fcl kelt el, a sz\u00e1mozott m\u0171vek r\u00e1ad\u00e1sak\u00e9nt. Egy m\u0171n\u00e9l, amely huszon\u00f6t \u00e9vvel kor\u00e1bban az els\u0151 impresszionista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelt, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a Louvre-ba ker\u00fclt, ez v\u00e1ratlan adat \u2013 \u00e9s a provenienci\u00e1ban \u00edgy \u00e1ll, magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Meleg, f\u00f6ldsz\u00edn\u0171 sk\u00e1l\u00e1ja \u00e9s nyugodt mot\u00edvuma miatt ez a v\u00e1szon j\u00f3l meg\u00e1ll f\u00e1val \u00e9s term\u00e9szetes sz\u00ednekkel berendezett t\u00e9rben. Tizen\u00f6t m\u00e9retben k\u00e9sz\u00fcl, 50 \u00d7 42-t\u0151l 180 \u00d7 151 centim\u00e9terig, a k\u00f6ztes m\u00e9retek k\u00e9r\u00e9sre, a fali hat\u00e1st pedig el\u0151re megmutatja 3D alkalmaz\u00e1sunk<\/strong>. Ugyanezekb\u0151l a korai \u00e9vekb\u0151l val\u00f3 A gyilkoss\u00e1g<\/a>, Achille Emperaire fest\u0151 arck\u00e9pe<\/a> \u00e9s A k\u00e1lyha a m\u0171teremben<\/a>.<\/p>\n