{"id":183174,"date":"2026-08-09T16:53:09","date_gmt":"2026-08-09T14:53:09","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=183174"},"modified":"2026-08-09T16:53:35","modified_gmt":"2026-08-09T14:53:35","slug":"the-bay-of-marseille-seen-from-lestaque","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-cezanne\/the-bay-of-marseille-seen-from-lestaque\/","title":{"rendered":"Paul C\u00e9zanne \u2013 A marseille-i \u00f6b\u00f6l L’Estaque fel\u0151l"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

A marseille-i \u00f6b\u00f6l L\u2019Estaque fel\u0151l \u2013 a falu, a tenger \u00e9s egy gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9ny<\/h2>\n

A v\u00e1szon als\u00f3 harmad\u00e1ban a falu okker \u00e9s v\u00f6r\u00f6s tet\u0151i szorulnak \u00f6ssze, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck pedig magas, keskeny gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9ny emelkedik. A tet\u0151k f\u00f6l\u00f6tt az \u00f6b\u00f6l m\u00e9lyk\u00e9k fel\u00fclete ny\u00edlik meg, olyan mozdulatlanul, hogy ink\u00e1bb falnak l\u00e1tszik, mint v\u00edznek. M\u00f6g\u00f6tte alacsony hegyek h\u00faz\u00f3dnak sz\u00fcrk\u00e9sk\u00e9kben \u00e9s ibolyasz\u00ednben, f\u00f6l\u00f6tt\u00fck vil\u00e1gos \u00e9g. A k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny v\u00e1sznon<\/strong> C\u00e9zanne 1885 k\u00f6r\u00fcli munk\u00e1j\u00e1t adja vissza, amely az eredetiben 80,2 \u00d7 100,6 centim\u00e9ter, \u00e9s a chicag\u00f3i Art Institute<\/strong> \u0151rzi 1933.1116 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon.<\/p>\n

L\u2019Estaque<\/h3>\n

Az \u0153uvre-katal\u00f3gus ehhez a v\u00e1szonhoz k\u00e9t helyet nevez meg: L\u2019Estaque-ot<\/em> \u00e9s Marseille-t<\/em>. L\u2019Estaque akkoriban hal\u00e1sz- \u00e9s ipartelep\u00fcl\u00e9s volt a marseille-i \u00f6b\u00f6l \u00e9szaknyugati perem\u00e9n, ma pedig mag\u00e1nak a v\u00e1rosnak a r\u00e9sze. A fest\u0151 \u00e9vekig visszat\u00e9rt oda, \u00e9s az \u00f6bl\u00f6t fentr\u0151l, a tet\u0151k f\u00f6l\u00f6tti lejt\u0151r\u0151l festette. \u00c9ppen ez az \u00e1lland\u00f3 n\u00e9z\u0151pont adja mindezeknek a v\u00e1sznaknak ugyanazt a h\u00e1romr\u00e9szes szerkezetet: lent a tet\u0151k, k\u00f6z\u00e9pen a v\u00edz, fent a hegyek \u2013 h\u00e1rom v\u00edzszintes s\u00e1v, egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9 helyezve, \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl. A katal\u00f3gus a helyek k\u00f6zt Marseille-t is megnevezi, mert a v\u00e1szon t\u00fals\u00f3 partj\u00e1n maga a v\u00e1ros \u00e9s kik\u00f6t\u0151je ter\u00fcl el, csak t\u00fal messze ahhoz, hogy \u00e9p\u00fcletekre bomoljon; ami onnan l\u00e1tszik, az egyetlen keskeny, vil\u00e1gos s\u00e1v a hegyek l\u00e1ba el\u0151tt.<\/p>\n

K\u00e9k, amely \u00e1llva marad<\/h3>\n

A legszokatlanabb ezen a v\u00e1sznon a tenger. Egys\u00e9ges, szinte megszak\u00edtatlan k\u00e9k fel\u00fcletk\u00e9nt van megfestve, hull\u00e1mok n\u00e9lk\u00fcl, t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s f\u00e9nycs\u00edkok n\u00e9lk\u00fcl, amelyek m\u00e9lys\u00e9gbe nyitn\u00e1k. Ez\u00e9rt nem h\u00e1tr\u00e1l h\u00e1tra, hanem \u00e1llva marad a m\u0171ben, mint sz\u00ednfal a tet\u0151k \u00e9s a hegyek k\u00f6z\u00f6tt. A lenti tet\u0151k ezzel szemben okker \u00e9s v\u00f6r\u00f6s kis fel\u00fcletek tucatjaira t\u00f6redeznek, a fenti hegyek pedig egyik von\u00e1s a m\u00e1sik ut\u00e1n. A m\u0171 \u00edgy a fest\u00e9k felhord\u00e1s\u00e1nak h\u00e1rom eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dj\u00e1b\u00f3l \u00e1ll, amelyek \u00e9l n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rnek \u00f6ssze.<\/p>\n

A New York-i MoMA els\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/h3>\n

1929 november\u00e9ben ez a v\u00e1szon New Yorkban volt, azon a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, amelynek c\u00edme The museum\u2019s first loan exhibition: C\u00e9zanne, Gauguin, Seurat, van Gogh<\/em> \u2013 a Museum of Modern Art<\/strong> els\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amely november 8-\u00e1n ny\u00edlt \u00e9s december 7-\u00e9n z\u00e1rt. A m\u0171 18-as sz\u00e1mmal szerepelt, Landscape at Estaque<\/em> c\u00edmen, a chicag\u00f3i Art Institute k\u00f6lcs\u00f6n\u00e9ben. Tizennyolc \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1911 okt\u00f3ber\u00e9ben \u00e9s november\u00e9ben Amszterdamban volt a Moderne Kunstkring nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n a Stedelijk Museumban, akkor m\u00e9g a Hoogendijk-gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9szek\u00e9nt.<\/p>\n

Vollard, Amszterdam, Chicago<\/h3>\n

Az els\u0151 ismert tulajdonos Ambroise Vollard<\/strong> p\u00e1rizsi m\u0171keresked\u0151 volt. Ut\u00e1na a v\u00e1szon Cornelis Hoogendijk holland gy\u0171jt\u0151h\u00f6z ker\u00fclt Amszterdamba, 1920-ban Paul Rosenberghez P\u00e1rizsba, majd Martin A. Ryerson \u00e9s feles\u00e9ge tulajdon\u00e1ba Chicag\u00f3ba. 1933-ban a chicag\u00f3i Art Institute-hoz ker\u00fclt, amely a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fck nev\u00e9n tartja nyilv\u00e1n; az 1933.1116 lelt\u00e1ri sz\u00e1m els\u0151 k\u00e9t sz\u00e1mjegye ennek az \u00e1tmenetnek az \u00e9ve.<\/p>\n

Az 1933-as \u00e9v Chicag\u00f3ban<\/h3>\n

Ugyanabban az \u00e9vben, amelyben a m\u00fazeumba ker\u00fclt, a v\u00e1sznat ki is \u00e1ll\u00edtott\u00e1k: 1933. j\u00fanius 1-t\u0151l november 1-ig az A Century of Progress<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a chicag\u00f3i Art Institute-ban, 309-es sz\u00e1mmal, majd 1934-ben \u00fajra ugyanannak a rendezv\u00e9nynek a folytat\u00e1s\u00e1ban. A t\u00e1rlat azt a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00eds\u00e9rte, amelyet abban az \u00e9vben a v\u00e1rosban tartottak. A m\u0171 teh\u00e1t azonnal a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 ker\u00fclt, nem \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb a rakt\u00e1rb\u00f3l.<\/p>\n

A k\u00e9m\u00e9ny, amelyet a katal\u00f3gus a mot\u00edvumok k\u00f6z\u00e9 sorol<\/h3>\n

A v\u00e1szonhoz tartoz\u00f3 c\u00edmszavak k\u00f6z\u00f6tt a katal\u00f3gus az \u00f6bl\u00f6n, a tengeren, a hegyeken \u00e9s a h\u00e1zakon k\u00edv\u00fcl egy gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9nyt<\/em> is felsorol. Ez nem olyan r\u00e9szlet, amelyet keresni kellene: a k\u00e9m\u00e9ny csaknem az als\u00f3 f\u00e9l k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll, \u00e9s a tet\u0151k k\u00f6z\u00f6tti legmagasabb f\u00fcgg\u0151leges elem. Egy t\u00e1jban, amelyet egy\u00e9bk\u00e9nt mediterr\u00e1n kil\u00e1t\u00e1sk\u00e9nt n\u00e9z\u00fcnk, teh\u00e1t ipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny \u00e1ll \u2013 \u00e9s a katal\u00f3gus egyenrang\u00fa mot\u00edvumk\u00e9nt veszi nyilv\u00e1ntart\u00e1sba, nem zavar\u00f3 elemk\u00e9nt. Az 1911-es amszterdami t\u00e1rlatn\u00e1l a nyilv\u00e1ntart\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt nem \u0151riz t\u00e9telsz\u00e1mot, csak azt, hogy a m\u0171 a Hoogendijk-gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l \u00e9rkezett.<\/p>\n

Sz\u00e9les, nyugodt v\u00e1szon, er\u0151s k\u00e9kkel, amely a t\u00e9rben ablakk\u00e9nt hat. A v\u00e1laszt\u00e9k tizen\u00f6t m\u00e9ret, 50 \u00d7 40-t\u0151l 180 \u00d7 143 centim\u00e9terig; a k\u00f6zbens\u0151ket egyedi vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck, \u00e9s a falon val\u00f3 hat\u00e1st megmutatja 3D alkalmaz\u00e1sunk<\/strong>. A provence-i t\u00e1jak k\u00f6z\u00e9 tartozik A Sainte-Victoire hegy Bib\u00e9mus fel\u0151l<\/a>, A Sainte-Victoire hegy \u00e9s a Ch\u00e2teau Noir<\/a> \u00e9s A ny\u00e1rf\u00e1k<\/a> is.<\/p>\n