{"id":183990,"date":"2026-08-10T09:25:29","date_gmt":"2026-08-10T07:25:29","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=183990"},"modified":"2026-08-10T09:26:13","modified_gmt":"2026-08-10T07:26:13","slug":"the-mill-on-the-couleuvre-near-pontoise","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-cezanne\/the-mill-on-the-couleuvre-near-pontoise\/","title":{"rendered":"Paul C\u00e9zanne \u2013 Malom a Couleuvre-\u00f6n Pontoise mellett"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Malom a Couleuvre-\u00f6n Pontoise mellett \u2013 t\u00e1jr\u00e9szlet, amelyet a helysz\u00ednen is ellen\u0151rizni lehet<\/h2>\n

Magas malom vil\u00e1gos homlokzattal \u00e9s meredek okkertet\u0151vel \u00e1ll a v\u00edz melletti z\u00f6ldben, kiss\u00e9 a v\u00e1szon k\u00f6z\u00e9pvonal\u00e1t\u00f3l balra. Alatta alacsony, f\u00e1b\u00f3l \u00e1csolt kunyh\u00f3 h\u00faz\u00f3dik meg, a patakon pedig feh\u00e9r kacs\u00e1k \u00fasznak. A teljes als\u00f3 szeg\u00e9lyen r\u00f3zsasz\u00ednes \u00fat vonul v\u00e9gig, jobbra falusi tet\u0151k \u00e9s ny\u00e1rfasor sorakozik, a bal sz\u00e9len pedig k\u00e9t csupasz t\u00f6rzs emelkedik az \u00e9gnek. A k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny v\u00e1sznon<\/strong> C\u00e9zanne 1881-es munk\u00e1j\u00e1t veszi \u00e1t, amely az eredetiben 72,5 \u00d7 90 centim\u00e9tert m\u00e9r, \u00e9s A I 606 lelt\u00e1ri sz\u00e1m alatt a berlini Alte Nationalgalerie<\/strong> \u0151rzi.<\/p>\n

A malomnak neve van, utc\u00e1ja van, \u00e9s ma is \u00e1ll<\/h3>\n

C\u00e9zanne t\u00e1jainak t\u00f6bbs\u00e9ge l\u00e1tv\u00e1ny; ez itt c\u00edm. A berlini m\u00fazeumi bejegyz\u00e9s megnevezi az \u00e9p\u00fcletet \u2013 ez a le Moulin des \u00c9tannets<\/em>, egy a k\u00f6rny\u00e9k sok gabona\u0151rl\u0151 malma k\u00f6z\u00fcl \u2013, megnevezi az utc\u00e1t is, amely a bejegyz\u00e9s szerint val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00f6g\u00f6tte fut, a Rue des Deux Ponts<\/em> nev\u0171 utat, \u00e9s r\u00f6gz\u00edti, hogy az \u00e9p\u00fclet ma is megvan. A bejegyz\u00e9s enn\u00e9l tov\u00e1bb megy: a szigor\u00fa, szemb\u0151l vett n\u00e9zetben az ablakok megsz\u00e1molhat\u00f3k, s\u0151t az el\u0151t\u00e9rben \u00e1ll\u00f3 kacsa\u00f3l egy r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9pen is felismerhet\u0151. A mot\u00edvumot a m\u00fazeum szerint meglep\u0151en h\u0171en adja vissza a fest\u0151, m\u00e9g ha az \u00e9p\u00fclet er\u0151sen a magasba ny\u00fajtottnak l\u00e1tszik is. Hogy a v\u00e1szon \u00f6sszevethet\u0151 a helysz\u00ednnel, a kutat\u00e1s szok\u00e1sa is: az FWN 158 t\u00e9tel irodalomjegyz\u00e9k\u00e9ben John Rewald<\/strong> neve h\u00e1romszor szerepel \u2013 az 1936-os C\u00e9zanne et Zola<\/em> k\u00f6tetben, az 1939-es C\u00e9zanne, sa vie, son \u0153uvre<\/em> k\u00f6nyvben \u00e9s az Art News<\/em> 1944. febru\u00e1r 15-i sz\u00e1m\u00e1ban \u2013, \u00e9s a m\u0171 minden alkalommal a mot\u00edvumr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9ppel egy\u00fctt jelenik meg.<\/p>\n

Pissarro ugyanezt a malmot legal\u00e1bb k\u00e9tszer megfestette<\/h3>\n

A v\u00e1szon egy f\u00e9l\u00e9ves, P\u00e1rizs melletti pontoise-i tart\u00f3zkod\u00e1s idej\u00e9n sz\u00fcletett, az id\u0151sebb bar\u00e1t, Camille Pissarro<\/strong> k\u00f6zel\u00e9ben, aki n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban C\u00e9zanne-t az impresszionista \u00fatra terelte. A m\u00fazeum megjegyzi, hogy Pissarro ugyanezt a v\u00edzimalmot legal\u00e1bb k\u00e9tszer megfestette. A kacs\u00e1k szokatlanok ebben az \u00e9letm\u0171ben, mert C\u00e9zanne az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket egy\u00e9bk\u00e9nt kiz\u00e1rta a t\u00e1jaib\u00f3l; a m\u00fazeum \u00f3vatosan veti fel, hogy tal\u00e1n Pissarr\u00f3nak sz\u00f3l\u00f3 \u00fcdv\u00f6zl\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, aki szerette a h\u00e9tk\u00f6znapi mot\u00edvumokat. C\u00e9zanne az utols\u00f3 pillanatig tisztelte \u0151t: \u00c9mile Bernard-hoz \u00edrt 1905-\u00f6s level\u00e9ben szer\u00e9nynek \u00e9s \u00f3ri\u00e1sinak nevezte. 2005-ben \u00e9s 2006-ban a m\u0171 a 93-as sz\u00e1m alatt szerepelt a Pioneering Modern Painting: C\u00e9zanne & Pissarro 1865\u20131885<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton a New York-i Museum of Modern Artban.<\/p>\n

A fest\u00e9kkeresked\u0151t\u0151l a berlini m\u00fazeumig<\/h3>\n

Az els\u0151 ismert tulajdonos Julien Tanguy<\/strong> (1825\u20131894), p\u00e1rizsi fest\u00e9kkeresked\u0151 \u2013 a v\u00e1szon teh\u00e1t el\u0151sz\u00f6r az\u00e9 volt, aki a fest\u00e9ket \u00e1rulta. Ut\u00e1na a m\u00fazeumi bejegyz\u00e9s Jacques-\u00c9mile Blanche<\/strong> fest\u0151t (1861\u20131942) sorolja fel, akit az \u0153uvre-katal\u00f3gus a saj\u00e1t l\u00e1ncolat\u00e1b\u00f3l kihagy, majd Robert de Bonni\u00e8res<\/strong> k\u00f6lt\u0151t \u00e9s \u00edr\u00f3t (1850\u20131905), 1890-t\u0151l 1897-ig pedig Paul Durand-Ruel<\/strong> p\u00e1rizsi gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1t. \u00c9ppen ezek a keresked\u0151n\u00e9l t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek \u00e1lltak a 2014-es \u00e9s 2015-\u00f6s Paul Durand-Ruel: Le Pari de l\u2019Impressionnisme<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e du Luxembourg-ban, ahol a m\u0171 a 6-os sz\u00e1m alatt szerepelt.<\/p>\n

1897 j\u00faliusa: v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9k egyszerre<\/h3>\n

Berlinbe a v\u00e1szon 1897 j\u00falius\u00e1ban \u00e9rkezett, kilenc \u00e9vvel a fest\u0151 hal\u00e1la el\u0151tt. Hogy pontosan hogyan, arr\u00f3l a bejegyz\u00e9s k\u00e9tszer \u00e9s mindk\u00e9tszer m\u00e1sk\u00e9pp besz\u00e9l. A proveniencia szerint a m\u0171vet a Nationalgalerie sz\u00e1m\u00e1ra Hugo von Tschudi<\/strong> (1851\u20131911) m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s gal\u00e9riaigazgat\u00f3 megv\u00e1s\u00e1rolta<\/em>; a gyarapod\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 rovatban ezzel szemben az \u00e1ll, hogy 1897-ben egy berlini m\u0171bar\u00e1t aj\u00e1nd\u00e9ka<\/em> volt, akinek a neve, Wilhelm Staudt, csak z\u00e1r\u00f3jelben szerepel. Az \u0153uvre-katal\u00f3gus egy harmadik v\u00e1ltozatot k\u00f6z\u00f6l: Gift of William Staudt<\/em>, angolos\u00edtott keresztn\u00e9vvel. V\u00e1s\u00e1rl\u00e1s, aj\u00e1nd\u00e9k, meg nem nevezett m\u0171bar\u00e1t, egy z\u00e1r\u00f3jeles Wilhelm \u00e9s egy angol William \u2013 egyetlen esem\u00e9nyre, egyetlen \u00e9vben. Hogy mi\u00e9rt k\u00e9t alakban \u00e1ll, sem a m\u00fazeum, sem a katal\u00f3gus nem magyar\u00e1zza meg, \u00e9s mi sem fogjuk kital\u00e1lni.<\/p>\n

Br\u00fcsszel, 1890 janu\u00e1rja: az els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/h3>\n

A Claude Keisch<\/strong> \u00e1ltal jegyzett m\u00fazeumi sz\u00f6veg r\u00f6gz\u00edti, hogy ez a munka azok k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyeket C\u00e9zanne nem sokkal elk\u00e9sz\u00fclt\u00fck ut\u00e1n kiadott a kez\u00e9b\u0151l, \u00e9s engedte ki\u00e1ll\u00edtani. A bejegyz\u00e9s ezt meger\u0151s\u00edti: 1890 janu\u00e1rj\u00e1ban a v\u00e1szon a br\u00fcsszeli Palais des Beaux-Arts fal\u00e1n f\u00fcgg\u00f6tt a Les XX<\/strong> csoport t\u00e1rlat\u00e1n, m\u00e9gpedig az 1-es sz\u00e1m alatt, Etude de Paysage<\/em> c\u00edmmel, de Bonni\u00e8res k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s\u00e9ben. 1906 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l \u00e1prilis\u00e1ig a br\u00e9mai Kunstverein nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlat\u00e1n szerepelt a 34-es sz\u00e1m alatt, ez\u00fattal Landschaft<\/em> c\u00edmmel \u00e9s a berlini kir\u00e1lyi Nationalgalerie k\u00f6lcs\u00f6nek\u00e9nt.<\/p>\n

Egy t\u00e1rlat, amelynek c\u00edm\u00e9t a bejegyz\u00e9s nem magyar\u00e1zza<\/h3>\n

1958. november 2. \u00e9s 1959. \u00e1prilis 12. k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1szon a 131-es sz\u00e1m alatt szerepelt a berlini Nationalgalerie egyik t\u00e1rlat\u00e1n, amelynek c\u00edme Sch\u00e4tze der Weltkultur von der Sowjetunion gerettet<\/em> volt \u2013 a vil\u00e1gkult\u00fara kincsei, amelyeket a Szovjetuni\u00f3 mentett meg. A m\u0171vet ott Die M\u00fchle von Pontoise<\/em> n\u00e9ven t\u00fcntett\u00e9k fel. Ennyit mond a bejegyz\u00e9s: a t\u00e1rlat c\u00edm\u00e9t, a d\u00e1tumokat, a sorsz\u00e1mot. Hogy hol volt a v\u00e1szon az azt megel\u0151z\u0151 \u00e9vekben, \u00e9s hogyan ker\u00fclt oda, az el\u0151tt\u00fcnk fekv\u0151 forr\u00e1sokban nem szerepel, ez\u00e9rt nem is eg\u00e9sz\u00edtj\u00fck ki.<\/p>\n

Hogyan nevezt\u00e9k Berlinben az elej\u00e9n<\/h3>\n

A m\u00fazeum kor\u00e1n v\u00e1s\u00e1rolt C\u00e9zanne-t, de \u00f3vatosan adott neki nevet. Hans Mackowsky 1898. janu\u00e1r 27-\u00e9n a Kunstchronik<\/em> foly\u00f3iratban a gal\u00e9ria \u00faj szerzem\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt a 198. has\u00e1bon Freilichtstudie<\/em>, azaz szabadt\u00e9ri tanulm\u00e1ny n\u00e9ven sorolta fel. A berlini Kir\u00e1lyi Nemzeti Gal\u00e9ria katal\u00f3gus\u00e1ban<\/em>, amelyet Max Jordan adott ki 1901-ben, a 275. oldalon a 743-as sz\u00e1m alatt Landschaft, Studie<\/em> \u2013 t\u00e1jr\u00e9szlet, tanulm\u00e1ny \u2013 megjel\u00f6l\u00e9ssel szerepel. Georges Rivi\u00e8re 1923-ban Bourgade dans les arbres<\/em> n\u00e9ven eml\u00edtette, \u00e9s 1879-re dat\u00e1lta. Csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb honosodott meg az a c\u00edm, amely a foly\u00f3t \u00e9s a v\u00e1rost is megnevezi. 1996-ban \u00e9s 1997-ben a m\u0171 az 59-es sz\u00e1m alatt szerepelt a Manet bis Van Gogh: Hugo von Tschudi und der Kampf um die Moderne<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton.<\/p>\n

Nyugodt, k\u00f6zepesen s\u00f6t\u00e9t, z\u00f6ldre \u00e9s okkerre hangolt munka, amely j\u00f3l b\u00edrja a nappali f\u00e9nyt \u00e9s a nagy falfel\u00fcleteket. Tizen\u00f6t m\u00e9retben festj\u00fck meg, 50 \u00d7 40-t\u0151l 180 \u00d7 144 centim\u00e9terig, a k\u00f6ztes m\u00e9reteket egyedi vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck, a fal hat\u00e1s\u00e1t pedig el\u0151re megmutatja 3D alkalmaz\u00e1sunk<\/strong>. Pissarro volt az els\u0151 tulajdonosa a Csend\u00e9let levesest\u00e1llal<\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171nek is, ugyanabb\u00f3l az Oise-v\u00f6lgyb\u0151l pedig Az akasztott ember h\u00e1za Auvers-sur-Oise-ban<\/a> \u00e9s az \u00datkanyar Auvers-sur-Oise-ban<\/a> val\u00f3.<\/p>\n