{"id":184296,"date":"2026-08-10T10:22:25","date_gmt":"2026-08-10T08:22:25","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=184296"},"modified":"2026-08-10T10:22:57","modified_gmt":"2026-08-10T08:22:57","slug":"the-gardener-vallier","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-cezanne\/the-gardener-vallier\/","title":{"rendered":"Paul C\u00e9zanne \u2013 Vallier, a kert\u00e9sz"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Vallier, a kert\u00e9sz \u2013 a f\u00e9rfi, akinek a bejegyz\u00e9sben h\u00e1rom foglalkoz\u00e1sa van<\/h2>\n

Id\u0151s f\u00e9rfi s\u00f6t\u00e9t sapk\u00e1ban \u00fcl, kiss\u00e9 balra fordulva, kez\u00e9t \u00f6l\u00e9ben \u00f6sszekulcsolva. S\u00f6t\u00e9t k\u00e9kesz\u00f6ld kab\u00e1tot visel, amely a v\u00e1szon k\u00f6zep\u00e9t szinte teljesen elfoglalja; az arc okker, barna \u00e9s z\u00f6ldes foltokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. M\u00f6g\u00f6tte barna v\u00edzszintes l\u00e9c h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig a teljes sz\u00e9less\u00e9gben, f\u00f6l\u00f6tte pedig z\u00f6ld lombfal emelkedik. A k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny v\u00e1sznon<\/strong> C\u00e9zanne 1902 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tti munk\u00e1j\u00e1t veszi \u00e1t, amely az eredetiben 107,4 \u00d7 74,5 centim\u00e9tert m\u00e9r, \u00e9s 1959.2.1 lelt\u00e1ri sz\u00e1m alatt a washingtoni National Gallery of Art<\/strong> \u0151rzi.<\/p>\n

Kert\u00e9sz, tenger\u00e9sz vagy paraszt<\/h3>\n

A c\u00edm, amely alatt az \u0153uvre-katal\u00f3gus ezt a v\u00e1sznat nyilv\u00e1ntartja, kett\u0151s: Le Jardinier Vallier; Le Marin<\/em> \u2013 Vallier, a kert\u00e9sz; a tenger\u00e9sz. A m\u00e1sodlagos c\u00edmek k\u00f6z\u00f6tt szerepel az A Sailor<\/em>, a The Sailor<\/em> \u00e9s a Le Marin; also known as Le Jardinier Vallier<\/em> is. A t\u00e1rlatok hol az egyiket, hol a m\u00e1sikat k\u00f6vett\u00e9k: 1921-ben a m\u0171 a New York-i Metropolitan Museum of Art<\/strong>ban szerepelt a 24-es sz\u00e1m alatt A Sailor<\/em> c\u00edmen, 1959-ben pedig a National Gallery of Artban Le Marin<\/em> n\u00e9ven. A keresked\u0151 k\u00f6nyve harmadik foglalkoz\u00e1st ad meg: Vollard B jel\u0171 rakt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9ben a m\u0171 a 4467-es sz\u00e1m alatt Paysan assis les mains crois\u00e9es<\/em>, azaz \u00f6sszekulcsolt kez\u0171 \u00fcl\u0151 paraszt megnevez\u00e9ssel szerepel \u2013 \u00e9s a kezek ezen a v\u00e1sznon val\u00f3ban \u00f6ssze vannak kulcsolva az \u00f6lben. A t\u00e1rgysz\u00f3jegyz\u00e9k pedig a szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt sem kert\u00e9szt, sem tenger\u00e9szt, sem parasztot nem eml\u00edt, csup\u00e1n a vezet\u00e9knevet: Vallier<\/em>. A bejegyz\u00e9s teh\u00e1t nem d\u00f6nt, \u00e9s mi sem d\u00f6nt\u00fcnk helyette.<\/p>\n

Egy v\u00e1szon, amelyet megnagyobb\u00edtottak<\/h3>\n

A m\u0171h\u00f6z tartoz\u00f3 technikai t\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt egyetlen \u00e1ll, \u00e9s az szokatlan: hozz\u00e1toldott v\u00e1szoncs\u00edkok<\/em>. A hordoz\u00f3t teh\u00e1t kisz\u00e9les\u00edtett\u00e9k \u2013 a v\u00e1szon, amely ma 107,4 \u00d7 74,5 centim\u00e9tert m\u00e9r, nem volt kezdett\u0151l fogva ekkora. Hogy hol vannak ezek a cs\u00edkok, milyen sz\u00e9lesek, \u00e9s ki toldotta hozz\u00e1 \u0151ket, a bejegyz\u00e9s nem mondja meg, \u00e9s mi sem eg\u00e9sz\u00edtj\u00fck ki. Csup\u00e1n az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny van feljegyezve, hogy a m\u0171vet megnagyobb\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

Proveniencia, amely k\u00e9rd\u0151jellel kezd\u0151dik<\/h3>\n

A tulajdonosok l\u00e1ncolat\u00e1nak els\u0151 t\u00e9tele a katal\u00f3gusban z\u00e1r\u00f3jelben \u00e9s k\u00e9rd\u0151jellel \u00e1ll: (Paul C\u00e9zanne hagyat\u00e9ka?)<\/em>. Ezt Ambroise Vollard<\/strong> \u00e9s a p\u00e1rizsi Galerie Bernheim-Jeune<\/strong> k\u00f6veti, mindkett\u0151 egy\u00fctt, 1907. febru\u00e1r 12-i d\u00e1tummal. Ut\u00e1nuk sz\u00f6gletes z\u00e1r\u00f3jelben Edward Steichen<\/strong> neve \u00e1ll New Yorkban \u2013 a sz\u00f6gletes z\u00e1r\u00f3jel annak a jele, hogy a bejegyz\u00e9s itt sem eg\u00e9szen szil\u00e1rd. 1916-ban a washingtoni Agnes \u00e9s Eugene Meyer v\u00e1s\u00e1rolja meg a v\u00e1sznat, 1959-ben pedig a National Gallery of Artba ker\u00fcl.<\/p>\n

Negyvenh\u00e1rom \u00e9v a Meyer csal\u00e1dn\u00e1l<\/h3>\n

1916 \u00e9s 1959 k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171 ugyanabban a mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyben maradt, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si jegyz\u00e9k mutatja, milyen gyakran k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. 1917 m\u00e1rcius\u00e1ban a New York-i Arden Galleryben volt, Meyer k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s\u00e9ben. 1920. m\u00e1jus 7-t\u0151l november 1-j\u00e9ig a Metropolitan \u00f6tven\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra rendezett t\u00e1rlaton szerepelt, ahol a 9. oldalon az \u00e1ll, hogy Eugene Meyern\u00e9 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. 1921-ben ism\u00e9t ugyanabban a m\u00fazeumban volt, 1932. j\u00falius 10-t\u0151l okt\u00f3ber 2-ig pedig The Taste of Today in Masterpieces of Painting before 1900<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton. A lelt\u00e1ri sz\u00e1m, amelyet a m\u0171 ma visel, 1959.2.1, a gyarapod\u00e1si megjegyz\u00e9sben pedig mindketten szerepelnek: Eugene \u00e9s Agnes Ernst Meyer aj\u00e1nd\u00e9ka<\/em>.<\/p>\n

Az els\u0151 h\u00f3napok a m\u00fazeumban<\/h3>\n

Washingtonba \u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n a v\u00e1sznat r\u00f6gt\u00f6n ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. 1959. \u00e1prilis 25-t\u0151l m\u00e1jus 24-ig a National Gallery of Artban volt a Masterpieces of Impressionist and Post-Impressionist Painting<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton, ahol a 32. oldalon Le Marin<\/em> n\u00e9ven szerepel, 1904-1905-re dat\u00e1lva. A dat\u00e1l\u00e1s a kutat\u00e1sban is t\u00e1vol esik egym\u00e1st\u00f3l \u2013 Rewald 1902 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6ttit ad meg, Venturi az \u00e1tdolgozott v\u00e1ltozatban 1906-ot \u2013, \u00e9s a m\u00fazeum \u00e9vsz\u00e1m\u00e1hoz nem tesz\u00fcnk hozz\u00e1 semmit.<\/p>\n

Mit sorol a katal\u00f3gus a mot\u00edvumok k\u00f6z\u00e9<\/h3>\n

A t\u00f6bbi t\u00e9tel ezt a f\u00e9rfit bels\u0151 t\u00e9rbe helyezi. A fald\u00edszek k\u00f6z\u00f6tt a falil\u00e9c<\/em> szerepel, a b\u00fatorok k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9k<\/em>. A c\u00edmek teh\u00e1t a kertbe vagy a tengerre k\u00fcldik, a katal\u00f3gus mutat\u00f3ja viszont sz\u00e9kre \u00fclteti egy l\u00e9cezett fal el\u0151tt \u2013 \u00e9s \u00e9ppen ez a barna v\u00edzszintes vonal h\u00faz\u00f3dik a v\u00e1sznon a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt, a teljes sz\u00e9less\u00e9gben.<\/p>\n

\u00c1ll\u00f3 form\u00e1tum\u00fa, s\u00f6t\u00e9t \u00e9s nyugodt munka, z\u00f6ld-barna sk\u00e1l\u00e1n, amely j\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl keskenyebb falakon \u00e9s l\u00e1gy f\u00e9ny\u0171 terekben. Tizen\u00f6t m\u00e9retben festj\u00fck meg, 41 \u00d7 60-t\u00f3l 123 \u00d7 180 centim\u00e9terig, a k\u00f6ztes m\u00e9reteket egyedi vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck, a fal hat\u00e1s\u00e1t pedig el\u0151re megmutatja 3D alkalmaz\u00e1sunk<\/strong>. Az \u00fcl\u0151 alakok k\u00f6z\u00e9 tartozik Az \u00fcl\u0151 f\u00e9rfi<\/a> \u00e9s A k\u00e9k zubbonyos paraszt<\/a> is, a portr\u00e9k k\u00f6z\u00e9 pedig Achille Emperaire fest\u0151 portr\u00e9ja<\/a>.<\/p>\n