{"id":207243,"date":"2026-08-27T11:31:11","date_gmt":"2026-08-27T09:31:11","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/sandvika-norway-2\/"},"modified":"2026-09-12T01:51:34","modified_gmt":"2026-09-11T23:51:34","slug":"sandvika-norway","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/sandvika-norway\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 Sandvika, Norv\u00e9gia"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Sandvika, Norv\u00e9gia Monet chicag\u00f3i v\u00e1szn\u00e1nak k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3ja: az el\u0151t\u00e9rben befagyott meder f\u00f6l\u00f6tt egyetlen \u00edvben emelkedik egy v\u00e9kony korl\u00e1t\u00fa h\u00edd, m\u00f6g\u00f6tte h\u00f3val bor\u00edtott falu \u00e1ll piros ablakkeretekkel, jobbra csupasz ny\u00edrf\u00e1k ny\u00falnak fel, a h\u00e1tt\u00e9rben pedig k\u00e9kes domb. Az eredeti 92,5 x 73,4 cm, olaj v\u00e1sznon, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1961.790. A m\u00fazeum 1895-re dat\u00e1lja, a v\u00e1szon bal als\u00f3 sark\u00e1ban pedig a \u201eClaude Monet 95\u2033 szign\u00f3 \u00e1ll, vagyis a k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1m egyezik. Nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, a k\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1val j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a felad\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nSandvika, Norv\u00e9gia<\/td>\n<\/tr>\n
Egy\u00e9b c\u00edmek:<\/td>\nVillage de Sandviken (Temps de neige) vagy Village de Sandviken (Durand-Ruel, P\u00e1rizs 1895) \u00b7 Sandviken, village pr\u00e8s Christiania (\u00e1rver\u00e9si katal\u00f3gus, P\u00e1rizs 1899) \u00b7 Sandviken, Norway (Durand-Ruel New York-i rakt\u00e1rk\u00f6nyve) \u00b7 Wildenstein-katal\u00f3gus, 1397. sz.<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1895 a m\u00fazeum adatlapja szerint, azonos kezd\u0151- \u00e9s z\u00e1r\u00f3\u00e9vvel; a szign\u00f3t a m\u00fazeum maga \u00edrja \u00e1t \u201eClaude Monet 95\u2033 alakban a bal als\u00f3 sarokban, vagyis a k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1m egyezik<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n92,5 cm x 73,4 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj v\u00e1sznon<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151i st\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nArt Institute of Chicago (ltsz. 1961.790)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy egyedi m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Sandvika, Norv\u00e9gia \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi van a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

Az als\u00f3 harmadot a h\u00edd foglalja el. Egyetlen \u00edvben fesz\u00fcl \u00e1t a befagyott meder f\u00f6l\u00f6tt, s\u00f6t\u00e9t sz\u00fcrk\u00e9sz\u00f6lden, ritka korl\u00e1ttal, amelyet v\u00e9kony f\u00fcgg\u0151leges p\u00e1lc\u00e1k adnak, \u00e9s balr\u00f3l jobbra emelkedik. Az \u00edv alatt minden feh\u00e9r.<\/p>\n

M\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll a falu. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 nagy \u00e9p\u00fcletnek h\u00f3val terhelt teteje van \u00e9s egy sor apr\u00f3, piros keretes ablaka; t\u0151le balra alacsonyabb h\u00e1zak piros tet\u0151i, jobbra megint h\u00f3fel\u00fcletek \u00e9s piros falak. A jobb harmadban csupasz ny\u00edrf\u00e1k emelkednek t\u00f6bb v\u00e9kony t\u00f6rzs\u00f6n, r\u00f3zs\u00e1s sz\u00fcrk\u00e9n, csaknem a fels\u0151 peremig. M\u00f6g\u00f6tt\u00fck k\u00e9kes domb, amelynek f\u00e1it a h\u00f3 halv\u00e1nyk\u00e9kk\u00e9 tette. \u00c9g szinte nincs: a domb f\u00f6l\u00f6tt egyetlen egyenletes sz\u00fcrk\u00e9slila fel\u00fclet van, felh\u0151 n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Hogyan jutott Monet Sandvik\u00e1ba?<\/h3>\n

A m\u00fazeum err\u0151l az \u00e9vadr\u00f3l szokatlanul sokat mond. Az 1895-\u00f6s norv\u00e9giai utaz\u00e1s adatlapja szerint Monet testileg legnehezebb fest\u0151i hadj\u00e1ratai k\u00f6z\u00e9 tartozott. Az orsz\u00e1gban mostohafia, Jacques Hosched\u00e9 kalauzolta, aki Christiani\u00e1ban, a mai Osl\u00f3ban \u00e9lt, \u00e9s a m\u00fazeum feljegyzi, hogy Monet elragadtatva n\u00e9zte a t\u00e1jat, de eleinte nehezen tal\u00e1lt t\u00e9m\u00e1t a h\u00f3ban.<\/p>\n

K\u00e9t h\u00f3nap alatt huszonkilenc norv\u00e9g jelenet sz\u00fcletett, k\u00f6zt\u00fck legal\u00e1bb hat sandvikai l\u00e1tv\u00e1ny; a Christiania melletti falu vash\u00eddja a m\u00fazeum szerint eml\u00e9keztethette Monet-t a giverny-i kertj\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 jap\u00e1n h\u00eddra. \u00c9pp ez a mondat az oka, hogy ezen az oldalon egy m\u00e1sik v\u00e1szonra mutat\u00f3 hivatkoz\u00e1s \u00e1ll.<\/p>\n

Innen k\u00e9t jav\u00edt\u00e1s is. R\u00e9gebbi le\u00edr\u00e1sunk fah\u00eddr\u00f3l besz\u00e9lt; a m\u00fazeum adatlapja Sandvik\u00e1n\u00e1l kifejezetten vashidat eml\u00edt, \u00e9s a mi felv\u00e9tel\u00fcnk\u00f6n is v\u00e9kony \u00e9s egyenletes az \u00edv, olyan finom p\u00e1lc\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 korl\u00e1ttal, amilyet a fa nem ad. \u00c9s a r\u00e9gebbi le\u00edr\u00e1s ezt Monet egyetlen \u00e9szaki utaz\u00e1s\u00e1nak nevezte \u2014 a m\u00fazeum ezt sehol nem \u00edrja, ez\u00e9rt az egyetlen sz\u00f3 itt nem szerepel.<\/p>\n

Hogyan dat\u00e1lj\u00e1k a m\u0171vet, \u00e9s mit mond a v\u00e1szon?<\/h3>\n

Az Art Institute of Chicago 1895-\u00f6t ad meg, azonos kezd\u0151- \u00e9s z\u00e1r\u00f3\u00e9vvel, teh\u00e1t tartom\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl. Ugyanezen az adatlapon a m\u00fazeum maga \u00edrja \u00e1t a feliratot: szign\u00f3 balra lent, \u201eClaude Monet 95\u2033. Ugyanezt olvastuk le az eredetir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, 3000-szer 2369 pontos felv\u00e9tel\u00fcnk\u00f6n, t\u00fcrkiz von\u00e1sokban az als\u00f3 perem f\u00f6l\u00f6tt. Az adatlap \u00e9s a v\u00e1szon teh\u00e1t egyezik, \u00e9s ezt kimondjuk, mert az egyez\u00e9st r\u00f6gz\u00edt\u0151 oldal \u00e9s az az oldal, amelyen senki nem hasonl\u00edtott \u00f6ssze, egyform\u00e1n n\u00e9z ki.<\/p>\n

Mit mond a m\u00e9retr\u0151l a m\u00fazeum adatlapja?<\/h3>\n

A m\u0171vet az Art Institute of Chicago<\/a> \u0151rzi 1961.790 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, saj\u00e1t adatlapja szerint jelenleg nem ki\u00e1ll\u00edtva. A m\u00e9reteket magass\u00e1g szor sz\u00e9less\u00e9g sorrendben k\u00f6zli, 73,4 x 92,5 cm; a mi t\u00e1bl\u00e1zatunk a sz\u00e9less\u00e9get teszi el\u0151re, ez\u00e9rt itt 92,5 x 73,4 cm olvashat\u00f3. A jav\u00edt\u00e1s csak a sorrendet \u00e9rinti: a sz\u00e1mok helyesek voltak, de a m\u00fazeum sorrendj\u00e9ben \u00e1lltak. Kerettel a m\u00fazeum 118,2 x 98,8 x 11,2 cm-t ad meg.<\/p>\n

A Wikidata adatgy\u0171jtem\u00e9ny teljesen egyezik a m\u00fazeummal: ugyanaz a lelt\u00e1ri sz\u00e1m, ugyanaz a gy\u0171jtem\u00e9ny, ugyanaz az \u00e9v 9-es pontoss\u00e1ggal \u00e9s ugyanazok a m\u00e9retek. A Wildenstein-katal\u00f3gus sz\u00e1ma, 1397, szint\u00e9n azonos a k\u00e9t forr\u00e1sban.<\/p>\n

A Sisley-\u00e1rver\u00e9st\u0151l Chicag\u00f3ig, \u00e9s k\u00e9t hely, ahol az adatlap ellentmond mag\u00e1nak<\/h3>\n

A m\u00fazeum hossz\u00fa tulajdonosi l\u00e1ncot k\u00f6z\u00f6l, \u00e9s minden \u00e1llom\u00e1shoz forr\u00e1st ad. A fest\u0151 maga adta a v\u00e1sznat a Sisley gyermekei jav\u00e1ra rendezett \u00e1rver\u00e9sre a p\u00e1rizsi Galerie Georges Petit-n\u00e9l 1899. m\u00e1jus 1-j\u00e9n, ahol a 65-\u00f6s t\u00e9tel volt, \u00e9s ott a Durand-Ruel keresked\u0151h\u00e1z v\u00e1s\u00e1rolta meg 6300 frank\u00e9rt. 1900-ban a c\u00e9g New York-i fi\u00f3kj\u00e1hoz ker\u00fclt, 1901. febru\u00e1r 13-\u00e1n pedig a chicag\u00f3i Harriet Borland vette meg 3500 doll\u00e1r\u00e9rt. Az \u0151 1933-as hal\u00e1la ut\u00e1n fia, Bruce Borland \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki 1961-t\u0151l r\u00e9szletekben a m\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozta; a m\u00fazeum 1963-ban kapta meg eg\u00e9sz\u00e9ben.<\/p>\n

K\u00e9t helyen ellentmondanak egym\u00e1snak a feljegyz\u00e9sek, \u00e9s ezt a m\u00fazeum maga mondja ki. El\u0151sz\u00f6r a New York-i elad\u00e1s d\u00e1tum\u00e1n\u00e1l: ugyanazon c\u00e9g p\u00e1rizsi \u00e9s New York-i rakt\u00e1rk\u00f6nyve 1900. okt\u00f3ber 24-\u00e9t, illetve november 13-\u00e1t adja meg. M\u00e1sodszor mag\u00e1n\u00e1l az \u00e1rver\u00e9sn\u00e9l: az 1996-os Wildenstein-katal\u00f3gus szerint a v\u00e1sznat Durand-Ruel \u00e9s Bernheim-Jeune egy\u00fctt vette meg, m\u00edg az \u00e1rver\u00e9si katal\u00f3gus k\u00e9t elt\u00e9r\u0151en bejegyzett p\u00e9ld\u00e1nya az egyikben 6000-et \u00e9s a Bernheim nevet, a m\u00e1sikban csak 6000-et r\u00f6gz\u00edt. Hogy melyik v\u00e1ltozat igaz, nem tudjuk \u00e9s nem v\u00e1lasztunk; mindkett\u0151 ott \u00e1ll a m\u00fazeum oldal\u00e1n, \u00e9s mindkett\u0151 itt is.<\/p>\n

H\u00e1ny n\u00e9ven utazott a v\u00e1szon?<\/h3>\n

N\u00e9gyen, amelyeket a m\u00fazeum maga sorol fel, \u00e9s egyik\u00fck m\u00e9g nyitott. 1895 m\u00e1jus\u00e1ban Durand-Rueln\u00e9l P\u00e1rizsban vagy Village de Sandviken (Temps de neige), vagy Village de Sandviken n\u00e9ven \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki \u2014 a m\u00fazeum mindk\u00e9t katal\u00f3gussz\u00e1mot megadja, \u00e9s nem v\u00e1laszt. Az 1899-es \u00e1rver\u00e9sen Sandviken, village pr\u00e8s Christiania n\u00e9ven szerepelt, a New York-i rakt\u00e1rk\u00f6nyvben Sandviken, Norway n\u00e9ven, Bostonban 1905-ben pedig olyan alakban, amelyet a m\u00fazeum maga jel\u00f6l [sic] jelz\u00e9ssel.<\/p>\n

Mely tov\u00e1bbi havas Monet-v\u00e1sznakat \u00e1ruljuk?<\/h3>\n

A Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a> a m\u0171 t\u00f6bb t\u00e9li jelenet mellett \u00e1ll: a Gabonakazal (h\u00f3hat\u00e1s)<\/a> ugyanabb\u00f3l a chicag\u00f3i gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l val\u00f3; a H\u00f3hat\u00e1s V\u00e9theuilben<\/a> \u00e9s a D\u00e9r<\/a> ugyanazt a feh\u00e9rs\u00e9get mutatja a Szajna mellett; t\u00e9li \u00faton halad a Szek\u00e9r a havas \u00faton Honfleurn\u00e9l<\/a>.<\/p>\n

\u00c9s a h\u00edd a m\u00fazeum mondat\u00e1b\u00f3l: A tavir\u00f3zsat\u00f3 (Jap\u00e1n h\u00edd)<\/a> annak a giverny-i h\u00eddnak a v\u00e1szna, amelyet a Metropolitan Museum of Art<\/a> \u0151riz 29.100.113 sz\u00e1mon, \u00e9s amely 1899-ben k\u00e9sz\u00fclt, n\u00e9gy \u00e9vvel Norv\u00e9gia ut\u00e1n.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden megrendel\u00e9st fest\u0151 fest meg k\u00fcl\u00f6n, olajjal pamut- vagy lenv\u00e1szonra. \u00cdgy sz\u00fcletik n\u00e1lunk minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny: nyomat n\u00e9lk\u00fcl, \u00e1tm\u00e1sol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny a h\u00f3ban neh\u00e9z. A feh\u00e9r fel\u00fcletek itt nem feh\u00e9rek: lil\u00e1b\u00f3l, halv\u00e1nyk\u00e9kb\u0151l, z\u00f6ldesb\u0151l \u00e9s r\u00f3zsasz\u00ednb\u0151l \u00e1llnak, \u00e9s ha a k\u00e9z a tubusb\u00f3l vett feh\u00e9rhez ny\u00fal, a falu pap\u00edrszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik. A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a jobb oldali ny\u00edrf\u00e1k, amelyeknek v\u00e9konynak kell maradniuk, \u00e9s m\u00e9gis meg kell l\u00e1tszaniuk az ugyanolyan vil\u00e1gos domb el\u0151tt. A szabadban v\u00e9gzett munk\u00e1ban, en plein air, az alapfest\u00e9s vil\u00e1gos marad, az \u00e1rny\u00e9k pedig hideg laz\u00farokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, 45 x 38-t\u00f3l 150 x 120 cm-ig, \u00e9s k\u00e9t v\u00e1lasz ad\u00f3dik. Nagys\u00e1g szerint a 90 x 70 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb: 2,5 cm-rel keskenyebb \u00e9s 3,4 cm-rel alacsonyabb a chicag\u00f3i v\u00e1szonn\u00e1l. Oldalar\u00e1ny szerint az 50 x 40 \u00e9s a 150 x 120 cm a legk\u00f6zelebbi, mindkett\u0151 0,800-n\u00e1l, m\u00edg az eredeti 0,794, a 90 x 70 cm pedig 0,778. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g kicsi, \u00edgy itt a nagys\u00e1g \u00e9s az ar\u00e1ny nem ker\u00fcl szembe egym\u00e1ssal, mint n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik t\u00e9m\u00e1n\u00e1l. El\u0151szob\u00e1ba el\u00e9g a 45 x 38 cm, nappali festm\u00e9ny gyan\u00e1nt a 90 x 70 cm, nagy falra pedig a 150 x 120 cm.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakkeret \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha olyan m\u00e9retet szeretne, amely nincs a list\u00e1n, az egyedi m\u00e9ret<\/a> az egyetlen \u00fat: k\u00fcldje el a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got centim\u00e9terben. A v\u00e1szon \u00e9rkezhet fakeretre fesz\u00edtve vagy hengerbe csavarva; a keret nincs az \u00e1rban. Ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz hideg sz\u00fcrke vagy feh\u00e9r f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt keskeny l\u00e9c illik; a meleg di\u00f3 vagy az aranyoz\u00e1s a h\u00f3 lil\u00e1s t\u00f3nus\u00e1t barna fel\u00e9 tolja.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

A k\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny nappal t\u00f6bb, mert az olajnak r\u00e9tegek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1radnia kell. A fesz\u00edtett v\u00e1sznak merev dobozban utaznak, a csavartak hengerben. Ha a m\u0171 s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy szemmel l\u00e1that\u00f3an elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t. A k\u00e9zzel festett m\u00e1solat nem gy\u00e1ri term\u00e9k, \u00e9s a von\u00e1sban apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek v\u00e1rhat\u00f3k.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Chicag\u00f3ban, az Art Institute of Chicago gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben, 1961.790 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, saj\u00e1t adatlapja szerint jelenleg nem ki\u00e1ll\u00edtva.<\/p>\n

Melyik helysz\u00edn van a v\u00e1sznon?<\/h4>\n

Sandvika, a Christiania, azaz a mai Oslo melletti falu. Monet legal\u00e1bb hat l\u00e1tv\u00e1nyt festett r\u00f3la.<\/p>\n

A Village de Sandviken ugyanaz a m\u0171?<\/h4>\n

Igen. Ezen a n\u00e9ven \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki 1895-ben Durand-Rueln\u00e9l P\u00e1rizsban.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. N\u00e1lunk az olajfestm\u00e9ny mindig k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcl, olajjal v\u00e1sznon. Nyomtatott m\u0171vet nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

90 x 70 cm, mert ez \u00e1ll a legk\u00f6zelebb az eredeti nagys\u00e1g\u00e1hoz, \u00e9s az ar\u00e1nyt csak kiss\u00e9 v\u00e9ti el. Egy\u00e9bk\u00e9nt a fal sz\u00e9less\u00e9g\u00e9nek k\u00e9tharmad\u00e1t.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen, ez n\u00e1lunk megszokott; itt kev\u00e9sb\u00e9 sz\u00fcks\u00e9ges, mert a lista k\u00e9t legjobb m\u00e9rete n\u00e9h\u00e1ny ezred ar\u00e1nnyal t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Fesz\u00edtve merev dobozban vagy hengerbe csavarva, nyomon k\u00f6vethet\u0151en.<\/p>\n

Mit mond a m\u0171 egyetlen mondatban?<\/h4>\n

Hogy a h\u00f3 tele van sz\u00ednnel, ha el\u00e9g sok\u00e1ig n\u00e9zz\u00fck ahhoz, hogy megfagyjunk.<\/p>\n

Elad\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem, m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sze. \u00c9rt\u00e9ket nem adunk meg; a m\u00fazeum csak az 1901-es, 3500 doll\u00e1ros elad\u00e1st r\u00f6gz\u00edti.<\/p>\n

Milyen magasra akasszam?<\/h4>\n

A k\u00f6zepe a padl\u00f3t\u00f3l nagyj\u00e1b\u00f3l 145 cm-re; itt seg\u00edt, ha a h\u00edd szemmagass\u00e1gban van.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s ha a m\u00e9retben bizonytalan, ott az aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>: a megaj\u00e1nd\u00e9kozott maga v\u00e1laszt m\u00e9retet \u00e9s t\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n