{"id":207897,"date":"2026-08-28T07:37:44","date_gmt":"2026-08-28T05:37:44","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/waterloo-bridge-gray-day-2\/"},"modified":"2026-09-12T14:06:33","modified_gmt":"2026-09-12T12:06:33","slug":"waterloo-bridge-gray-day","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/waterloo-bridge-gray-day\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 Waterloo Bridge, sz\u00fcrke nap"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

A Waterloo Bridge, sz\u00fcrke nap k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3 Monet v\u00e1szn\u00e1r\u00f3l, amelyet a washingtoni National Gallery of Art \u0151riz: a h\u00edd a teljes sz\u00e9less\u00e9gben fekszik, s\u00f6t\u00e9t v\u00edzszintes t\u00f6mbk\u00e9nt, n\u00e9gy l\u00e1that\u00f3 \u00edvvel, m\u00f6g\u00f6tte gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9nyek emelkednek a p\u00e1r\u00e1ban, alul pedig h\u00e1rom hossz\u00fa keskeny b\u00e1rka fekszik a z\u00f6ldessz\u00fcrke v\u00edzen. Az eredeti olaj, v\u00e1szon, 100 x 65,1 cm, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1963.10.183. A m\u00fazeum 1903-ra dat\u00e1lja; a bal als\u00f3 sarokban a szign\u00f3 \u00bbClaude Monet 1903\u00ab. Nyolc m\u00e9retben festj\u00fck meg, vagy az \u00d6n m\u00e9rete szerint, \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt fot\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171r\u0151l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nWaterloo Bridge, sz\u00fcrke nap<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nWaterloo Bridge, Gray Day a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerinti n\u00e9v; a Wildenstein-katal\u00f3gusban a m\u0171 az 1569-es sz\u00e1mot viseli<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1903 a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerint, fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl; a v\u00e1sznon a szign\u00f3 \u00bbClaude Monet 1903\u00ab, teh\u00e1t ugyanaz az \u00e9vsz\u00e1m, ki\u00edrva<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n100 cm x 65,1 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
St\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nNational Gallery of Art, Washington (ltsz. 1963.10.183)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj, v\u00e1szon, nyolc m\u00e9retben vagy egyedi m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Waterloo Bridge, sz\u00fcrke nap \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

A h\u00edd a teljes sz\u00e9less\u00e9gben fekszik, \u00e9pp a k\u00f6z\u00e9pvonal f\u00f6l\u00f6tt, s\u00f6t\u00e9t t\u00f6mbk\u00e9nt, amelynek \u00edvei a homlokzatukon hamubarn\u00e1k, alul pedig kobaltk\u00e9kek. Teljes eg\u00e9sz\u00e9ben n\u00e9gy \u00edv l\u00e1tszik, az \u00f6t\u00f6diket a bal sz\u00e9l lev\u00e1gja. Alattuk a v\u00edz halv\u00e1ny s\u00e1rg\u00e1s, vil\u00e1gosabb, mint m\u00e1sutt, a fels\u0151 perem ment\u00e9n pedig apr\u00f3 narancssz\u00edn \u00e9s k\u00e9kesz\u00f6ld von\u00e1sok s\u00e1vja fut v\u00e9gig: a forgalom.<\/p>\n

A h\u00edd m\u00f6g\u00f6tt gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9nyek \u00e1llnak, kett\u0151 hat\u00e1rozottabban, t\u00f6bb halv\u00e1nyabban, r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s feh\u00e9r f\u00fcsttel, amely balra h\u00faz\u00f3dik, a h\u00edd jobb fele f\u00f6l\u00f6tt pedig halv\u00e1ny r\u00f3zsasz\u00edn f\u00fcst- vagy g\u0151zfelh\u0151 gomolyog a v\u00edz f\u00f6l\u00e9. A t\u00falpart halv\u00e1ny s\u00e1v, amely felolvad a p\u00e1r\u00e1ban. Alul h\u00e1rom hossz\u00fa keskeny b\u00e1rka fekszik a v\u00edzen: az egyik egy bal oldali \u00edv alatt, apr\u00f3 alakkal a fed\u00e9lzeten, a m\u00e1sik alacsonyan \u00e9s k\u00e9ken az als\u00f3 sz\u00e9len, a harmadik eg\u00e9szen a bal sz\u00e9len.<\/p>\n

Itt az els\u0151 helyesb\u00edt\u00e9s. Kor\u00e1bbi le\u00edr\u00e1sunk azt mondta, hogy a h\u00edd alig v\u00e1lik el a k\u00f6dt\u0151l, a k\u00e9m\u00e9nyek pedig csak n\u00e9h\u00e1ny s\u00f6t\u00e9tebb von\u00e1s. A v\u00e1sznon ford\u00edtva van: a h\u00edd a legs\u00f6t\u00e9tebb \u00e9s legszil\u00e1rdabb dolog rajta, a k\u00e9m\u00e9nyek magasak \u00e9s f\u00fcst\u00f6lnek, \u00e9s ami elt\u0171nik a p\u00e1r\u00e1ban, az a t\u00falpart. Ezt a saj\u00e1t felv\u00e9tel\u00fcnk\u00f6n \u00e9s a m\u00fazeum saj\u00e1t le\u00edr\u00e1s\u00e1n ellen\u0151rizt\u00fck.<\/p>\n

Mi \u00e1ll a v\u00e1sznon \u00edrva?<\/h3>\n

Bal alul, a v\u00edz z\u00f6ldessz\u00fcrke von\u00e1sai f\u00f6l\u00f6tt, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9ken \u00e1ll a szign\u00f3. K\u00f6nnyen olvashat\u00f3, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3l: Claude Monet 1903, az \u00e9vsz\u00e1m teljesen, mind a n\u00e9gy sz\u00e1mjegy.<\/p>\n

Ugyanezt r\u00f6gz\u00edti a m\u00fazeum is, amely a feliratok mez\u0151j\u00e9ben ezt \u00edrja \u2014 \u00bblower left: Claude Monet 1903\u00ab. Megn\u00e9zt\u00fck a saj\u00e1t felv\u00e9tel\u00fcnk\u00f6n, amely 4000-szer 2579 pont, \u00e9s ugyanazt l\u00e1ttuk.<\/p>\n

Mi\u00e9rt egyezik itt a k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1m?<\/h3>\n

Mert a forr\u00e1sok egyeznek, \u00e9s ezen a polcon ez a kiv\u00e9tel. A m\u00fazeum 1903-ra dat\u00e1lja a m\u0171vet, fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s id\u0151hat\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl, \u00edgy az \u00e9vsz\u00e1m a lap m\u00f6g\u00f6tti adatokba is beker\u00fcl. A v\u00e1szon ugyanazt az \u00e9vsz\u00e1mot viseli, \u00e9s teljesen ki\u00edrja.<\/p>\n

A Wikidata adatgy\u0171jtem\u00e9ny szint\u00e9n egyezik, a Q20190882 alatt, mindenben, amit megad: ugyanaz a m\u00e9ret, ugyanaz az \u00e9vsz\u00e1m 9-es pontoss\u00e1ggal, \u00e9s a Wildenstein-katal\u00f3gus 1569-es sz\u00e1ma.<\/p>\n

Mit mond a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s a m\u00e9retr\u0151l?<\/h3>\n

A m\u0171vet a washingtoni National Gallery of Art<\/a> \u0151rzi, 1963.10.183 lelt\u00e1ri sz\u00e1m alatt. A m\u00e9retet a magass\u00e1ggal kezdve k\u00f6zli, 65,1 x 100 cm, mellette h\u00fcvelykben, 25 5\/8-szor 39 3\/8. Kerettel 84,4 x 120 cm-t ad meg.<\/p>\n

Itt a m\u00e1sodik helyesb\u00edt\u00e9s. Kor\u00e1bbi le\u00edr\u00e1sunkban a helyes sz\u00e1mok a m\u00fazeum sorrendj\u00e9ben \u00e1lltak, el\u00f6l a magass\u00e1ggal, egy olyan t\u00e1bl\u00e1zat alatt, amely minden\u00fctt a sz\u00e9less\u00e9ggel kezd.<\/p>\n

A list\u00e1nkon szerepl\u0151 100 x 65 cm k\u00f6zel \u00e1ll az eredetihez: a sz\u00e9less\u00e9g pontosan egyezik, a magass\u00e1g pedig egyetlen millim\u00e9terrel alacsonyabb. Ar\u00e1ny szerint is ugyanez a m\u00e9ret a legk\u00f6zelebbi, 0,6500 az eredeti 0,6510 ellen\u00e9ben, j\u00f3llehet egyik m\u00e9ret sem \u00e9ri el az ar\u00e1nyt h\u00e1rom tizedesjegyig.<\/p>\n

A sz\u00fcrke nap nem sz\u00fcrke id\u0151<\/h3>\n

Chicag\u00f3ban f\u00fcgg egy v\u00e1szon majdnem ugyanezzel a c\u00edmmel, \u00e9s nem ez az. A Waterloo Bridge, Gray Weather<\/a> az Art Institute of Chicago 1984.1173-as m\u0171ve, 1900-ra dat\u00e1lva, 92,6 x 65,4 cm, bal alul csak a n\u00e9vvel szign\u00e1lva, \u00e9vsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. A mi\u00e9nk Washingtonban van, 1903-b\u00f3l, 100 x 65,1 cm, \u00e9s az \u00e9vsz\u00e1mot ki\u00edrva viseli. Azt a v\u00e1sznat nem \u00e1ruljuk.<\/p>\n

H\u00e1rom m\u00e1sik londonit viszont igen. A Waterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s<\/a> ugyanaz a h\u00edd ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l, 1933.1163 alatt, 101 x 65,7 cm, 1903-mal szign\u00e1lva, de jobb alul. A Charing Cross h\u00edd, London<\/a> az 1933.1150-es \u00e9s 1901-es, a London, a Parlament a k\u00f6dben<\/a> pedig P\u00e1rizsban van. Mindh\u00e1rom chicag\u00f3i v\u00e1szon, a majdnem azonos c\u00edm\u0171 is, a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerint a 243-as teremben f\u00fcgg \u2014 ugyanabban a helyis\u00e9gben, mint a Gabonakazlak (naplemente, h\u00f3hat\u00e1s)<\/a>.<\/p>\n

Mit \u00edr le a m\u00fazeum, \u00e9s mit nem nevez meg soha?<\/h3>\n

A le\u00edr\u00e1sban van egy Visual Description nev\u0171 szakasz, a v\u00e1szon le\u00edr\u00e1sa azoknak, akik nem l\u00e1tj\u00e1k, eg\u00e9szen az \u00edvek hamubarna homlokzat\u00e1ig, a kagyl\u00f3r\u00f3zsasz\u00edn f\u00fcstig \u00e9s a j\u00e9gk\u00e9k \u00e9gboltig. \u00c9ppen ez igaz\u00edtotta ki az \u00edvek \u00e9s a b\u00e1rk\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

Amit a le\u00edr\u00e1s soha nem tesz meg, az a jelenet elhelyez\u00e9se. A London sz\u00f3 nem fordul el\u0151 benne, sem a Temze, sem a k\u00f6d, sem a Savoy; mindegyik pontosan nullaszor szerepel az archiv\u00e1lt oldalon. A m\u00fazeum teh\u00e1t megmondja, mi van megfestve, azt viszont nem, hogy hol \u00e9s mi\u00e9rt.<\/p>\n

Itt a harmadik helyesb\u00edt\u00e9s, \u00e9s egyszerre k\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1st \u00e9rint. Kor\u00e1bbi le\u00edr\u00e1sunk azt \u00edrta, hogy a m\u0171 Monet Savoy-beli szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, \u00e9s \u0151t id\u00e9zte, miszerint London nem volna sz\u00e9p a k\u00f6de n\u00e9lk\u00fcl. Egyik \u00e1ll\u00edt\u00e1s sem szerepel a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1sban. Ez\u00e9rt nem nevezz\u00fck meg a szob\u00e1t, \u00e9s nem ism\u00e9telj\u00fck meg az id\u00e9zetet: ami forr\u00e1shoz nem k\u00f6thet\u0151, az itt nem marad.<\/p>\n

Egy l\u00e1ncolat, amely nem a fest\u0151n\u00e9l kezd\u0151dik<\/h3>\n

A m\u00fazeum k\u00f6zli a tulajdonosok l\u00e1ncolat\u00e1t, de az nem ott kezd\u0151dik, ahol az ilyen l\u00e1ncolatok szoktak. Az els\u0151 \u00e1llom\u00e1s Paul Durand-Ruel p\u00e1rizsi mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nye, \u00e9s hogy a v\u00e1szon hogyan ker\u00fclt oda, arr\u00f3l a le\u00edr\u00e1s hallgat. 1904-ben Durand-Ruel eladta a pittsburghi Franklin F. Nicol\u00e1nak, 1933. janu\u00e1r 7-\u00e9n megvette a New York-i Chester Dale, 1963-ban pedig az \u0151 hagyat\u00e9k\u00e1val ker\u00fclt a m\u00fazeumba.<\/p>\n

Dale v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1nak d\u00e1tum\u00e1t a m\u00fazeum a saj\u00e1t kur\u00e1tori iratt\u00e1r\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt iratm\u00e1solatokra vezeti vissza \u2014 vagyis azt is megmondja, honnan tudja. Ez\u00e9rt t\u0171nik fel a h\u00e9zag az elej\u00e9n: ahol van forr\u00e1s, a m\u00fazeum megnevezi, ahol nincs, ott nem tal\u00e1lgat. Ma a m\u0171 a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerint a nyugati sz\u00e1rny 80-as term\u00e9ben van, ugyanabban a helyis\u00e9gben, mint A f\u0171zf\u00e1k<\/a>, amelyet szint\u00e9n \u00e1rulunk.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden rendel\u00e9st egy fest\u0151 fest meg k\u00fcl\u00f6n, olajjal pamut- vagy lenv\u00e1szonra. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fcl n\u00e1lunk minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny, nyomtat\u00e1s \u00e9s g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny a p\u00e1r\u00e1ban neh\u00e9z, mert a p\u00e1ra nem egyetlen sz\u00edn: halv\u00e1ny r\u00f3zsasz\u00edn, kr\u00e9msz\u00edn\u0171 \u00e9s z\u00f6ldes von\u00e1sok, amelyeknek \u00e9l n\u00e9lk\u00fcl kell egym\u00e1sba futniuk, k\u00fcl\u00f6nben a f\u00e1tyol foltokra esik sz\u00e9t.<\/p>\n

A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a h\u00edd: t\u00fal s\u00f6t\u00e9tre festve kett\u00e9v\u00e1gja a v\u00e1sznat, t\u00fal vil\u00e1gosra festve pedig vesz\u00edt abb\u00f3l a s\u00falyb\u00f3l, amely az egyetlen szil\u00e1rd dolog a jeleneten. Az ilyen impresszionista festm\u00e9ny nem t\u0171ri az er\u0151s f\u00e9nyt, ez\u00e9rt n\u00e1lunk az olajfestm\u00e9ny matt marad.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret van, 70 x 45-t\u0151l 200 x 130 cm-ig, \u00e9s a k\u00e9t v\u00e1lasz egybeesik. Nagys\u00e1g \u00e9s ar\u00e1ny szerint is a 100 x 65 cm a legk\u00f6zelebbi, ahol a sz\u00e9less\u00e9g pontosan egyezik, a magass\u00e1g pedig egy millim\u00e9terrel t\u00e9r el. Minden m\u00e9ret ott \u00e1ll a term\u00e9kn\u00e9l a Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a>.<\/p>\n

Nagy falra a 150 x 100 cm tartja a form\u00e1t, sz\u0171kebb t\u00e9rben pedig el\u00e9g a 92 x 60 cm. Irod\u00e1ba val\u00f3 festm\u00e9nyk\u00e9nt nappali f\u00e9nyn\u00e9l m\u0171k\u00f6dik, mert v\u00e9gig l\u00e1gy t\u00f3nusokb\u00f3l \u00e1ll, er\u0151s kontraszt n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakr\u00e1ma \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha olyan m\u00e9retet szeretne, amely nincs a list\u00e1n, az egyedi m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny<\/a> az egyetlen \u00fat; \u00edrja meg nek\u00fcnk a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got centim\u00e9terben. A v\u00e1szon vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve vagy hengerbe tekerve \u00e9rkezik. A keret nincs az \u00e1rban; keskeny s\u00f6t\u00e9t l\u00e9c ad \u00e9lt a p\u00e1r\u00e1nak.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l hosszabb, mert az olajnak sz\u00e1radnia kell a r\u00e9tegek k\u00f6z\u00f6tt. Ha a m\u0171 s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t. A k\u00e9zzel festett m\u00e1solat nem gy\u00e1ri darab, az ecsetvon\u00e1sban apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek v\u00e1rhat\u00f3k; s\u00e9r\u00fcl\u00e9s nem az.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Washingtonban, a National Gallery of Artban, 1963.10.183 lelt\u00e1ri sz\u00e1m alatt, a 80-as teremben.<\/p>\n

Ugyanaz a m\u0171, mint a Waterloo Bridge, Gray Weather?<\/h4>\n

Nem. Az Chicag\u00f3ban van, 1900-b\u00f3l, 1984.1173 alatt, \u00e9s nem \u00e1ruljuk.<\/p>\n

Melyik h\u00eddr\u00f3l van sz\u00f3?<\/h4>\n

A Waterloo-h\u00eddr\u00f3l, ahogy a m\u00fazeum c\u00edme mondja.<\/p>\n

Mi\u00e9rt nincs a lapon id\u00e9zet a fest\u0151t\u0151l?<\/h4>\n

Mert egyiket sem tudjuk forr\u00e1shoz k\u00f6tni. A m\u00fazeum le\u00edrja a v\u00e1sznat, de sem a k\u00f6d\u00f6t, sem a Temz\u00e9t, sem a sz\u00e1llod\u00e1t nem eml\u00edti.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. N\u00e1lunk a reprodukci\u00f3 mindig k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcl, olajjal v\u00e1szonra; nyomtatott m\u0171vet nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A 100 x 65 cm-t, mert a sz\u00e9less\u00e9g pontosan egyezik; nagy falra a 150 x 100 cm-t ugyanabban a form\u00e1ban.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s az egyedi m\u00e9ret\u0171 m\u0171 b\u00e1rmely sz\u00e9less\u00e9gn\u00e9l megtartja az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Fesz\u00edtve merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n

Milyen magasra akasszam?<\/h4>\n

A k\u00f6zep\u00e9t a padl\u00f3t\u00f3l nagyj\u00e1b\u00f3l 145 cm-re, hogy a h\u00edd szemmagass\u00e1g k\u00f6zel\u00e9be essen.<\/p>\n

Elad\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem elad\u00f3, mert m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyhez tartozik. \u00c9rt\u00e9ket nem adunk meg; a m\u00fazeum a l\u00e1ncolatban nem jegyez \u00e1rat.<\/p>\n

J\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s ha a m\u00e9ret bizonytalan, az aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a> a megaj\u00e1nd\u00e9kozottra b\u00edzza a v\u00e1laszt\u00e1st.<\/p>\n