{"id":209659,"date":"2026-08-28T09:23:47","date_gmt":"2026-08-28T07:23:47","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/the-petite-creuse-river-2\/"},"modified":"2026-09-13T02:37:05","modified_gmt":"2026-09-13T00:37:05","slug":"the-petite-creuse-river","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/the-petite-creuse-river\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 A Petite Creuse foly\u00f3"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

A Petite Creuse foly\u00f3 Monet v\u00e1szn\u00e1nak k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3ja az Art Institute of Chicago gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l: balr\u00f3l fentr\u0151l \u00e1rny\u00e9kos, meredek lejt\u0151 ereszkedik a v\u00edz fel\u00e9, ferde ibolya, r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s k\u00e9k von\u00e1sokkal megfestve, a jobb als\u00f3 r\u00e9szen r\u00f6vid k\u00e9k \u00e9s feh\u00e9r von\u00e1sokban sz\u00e9les foly\u00f3 csillog, a partj\u00e1n mag\u00e1nyos fa \u00e1ll n\u00e9h\u00e1ny s\u00e1rga lev\u00e9llel, m\u00f6g\u00f6tte pedig halv\u00e1ny \u00e9g alatt t\u00fcrkiz dombok emelkednek. Az eredeti 93,1 x 65,9 cm, olaj v\u00e1sznon, 1889-ben k\u00e9sz\u00fclt, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1922.432. Nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, a k\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1val j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a felad\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nA Petite Creuse foly\u00f3<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nThe Petite Creuse River (a m\u00fazeum c\u00edme); La Petite Creuse (a francia c\u00edm a Wikidat\u00e1ban); a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1231<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1889<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n93,1 cm x 65,9 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
St\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nArt Institute of Chicago (ltsz. 1922.432)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A Petite Creuse foly\u00f3 \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi van a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

Foly\u00f3v\u00f6lgy \u00e9p\u00fclet \u00e9s alak n\u00e9lk\u00fcl. Balr\u00f3l fentr\u0151l meredek, \u00e1rny\u00e9kos lejt\u0151 h\u00faz\u00f3dik le a v\u00e1szon csaknem fel\u00e9n \u00e1t, hossz\u00fa ferde ibolya, r\u00f3zsasz\u00edn, k\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld von\u00e1sokkal megfestve; a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l s\u00f6t\u00e9t szikla \u00e9r le a v\u00edzig. A foly\u00f3 a v\u00e1szon als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n fut v\u00e9gig, r\u00f6vid, t\u00f6rt k\u00e9k, feh\u00e9r \u00e9s lila von\u00e1sok sz\u00e9les s\u00e1vjak\u00e9nt, \u00edgy a felsz\u00edne csillog.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9pt\u0151l jobbra egy v\u00e9kony fa \u00e1ll mag\u00e1ban a v\u00edz sz\u00e9l\u00e9n, alig n\u00e9h\u00e1ny s\u00e1rga lev\u00e9llel; tov\u00e1bb jobbra s\u00e1rg\u00e1sz\u00f6ld f\u00e9nyben \u00e1ll\u00f3 f\u00e1k t\u00f6ltik ki a v\u00e1szon sz\u00e9l\u00e9t. M\u00f6g\u00f6tt\u00fck t\u00fcrkiz \u00e9s k\u00e9k sz\u00ednben m\u00e1sodik lejt\u0151 emelkedik egy gerincig, amelynek tetej\u00e9n egyetlen kis fa \u00e1ll, az \u00e9g pedig csak halv\u00e1ny s\u00e1vk\u00e9nt l\u00e1tszik a fels\u0151 sz\u00e9len, jobbra a legsz\u00e9lesebb.<\/p>\n

Mikor k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s mi t\u00f6rt\u00e9nt a f\u00e1val?<\/h3>\n

A m\u00fazeum 1889-re keltezi a v\u00e1sznat, \u00e9s a Wikidata ugyanezt az \u00e9vet adja meg. A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa azt is elmondja, hogyan k\u00e9sz\u00fclt: Monet 1889 \u00e1prilis\u00e1ban kezdte el, \u00e9s csak k\u00e9s\u0151bb, m\u00e9g azon a tavaszon t\u00e9rt vissza hozz\u00e1, amikor a t\u00e1j m\u00e1r jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott. Egy t\u00f6lgyfa kihajtott, \u00e9s eltakarta azt a l\u00e1tv\u00e1nyt, amelyet a fest\u0151 m\u00e1r felv\u00e1zolt. Ahelyett, hogy \u00e1tdolgozta vagy \u00fajrakezdte volna a v\u00e1sznat, munk\u00e1sokat fogadott, akik leszedt\u00e9k a f\u00e1r\u00f3l a leveleket, hogy olyannak festhesse meg, amilyen kor\u00e1bban volt.<\/p>\n

Mit mond a m\u0171r\u0151l a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa?<\/h3>\n

A m\u0171vet az Art Institute of Chicago<\/a> \u0151rzi 1922.432 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, a Potter Palmer Collection r\u00e9szek\u00e9nt. A m\u00fazeum a m\u00e9retet 65,9 x 93,1 cm-ben adja meg, el\u0151bb a magass\u00e1got, kerettel pedig 83,2 x 109,9 x 7,3 cm-t; a Wikidata 66 x 93 cm-t k\u00f6z\u00f6l, ez az oldal a m\u00fazeumot k\u00f6veti. A technika olaj v\u00e1sznon, a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1231.<\/p>\n

A le\u00edr\u00e1sban ez \u00e1ll: \u00bbInscribed lower left: Claude Monet\u00ab, vagyis szign\u00f3 bal alul. A saj\u00e1t f\u00e1jlunkon ott is \u00e1ll, piros sz\u00ednnel, \u00e9vsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl, ami egyezik a m\u00fazeum\u00e9val. A f\u00e1jl b\u00e1jtra egyezik azzal a felv\u00e9tellel, amelyre a Wikidata hivatkozik, 3000 x 2111 pixeles, ar\u00e1nya 1,4211, a v\u00e1szon\u00e9 1,4127. Hogy a felv\u00e9tel k\u00f6r\u00fcl van-e v\u00e1gva, nem tudtuk megm\u00e9rni, mert a m\u00fazeum fot\u00f3kat kiszolg\u00e1l\u00f3 szervere elutas\u00edtja a k\u00e9r\u00e9seinket; ez\u00e9rt err\u0151l ez az oldal semmit sem \u00e1ll\u00edt.<\/p>\n

Merre j\u00e1rt a v\u00e1szon?<\/h3>\n

A m\u00fazeum r\u00f6vid tulajdonosi l\u00e1ncot k\u00f6z\u00f6l. Az els\u0151 tulajdonos, akit a le\u00edr\u00e1s megnevez, a chicag\u00f3i Potter Palmer, aki 1902-ben halt meg; ezt a m\u00fazeum az 1996-os Wildenstein katal\u00f3gusb\u00f3l veszi \u00e1t, \u00e9s hozz\u00e1teszi, hogy Tucker 1989-ben azt felt\u00e9telezi, a v\u00e1sznat Berthe Palmer v\u00e1s\u00e1rolta meg, nem Potter Palmer. Ezut\u00e1n \u00f6r\u00f6kl\u00e9s \u00fatj\u00e1n arra a chicag\u00f3i csal\u00e1dra sz\u00e1llt, amelyet a le\u00edr\u00e1s Potter Family n\u00e9ven eml\u00edt, 1922-ben pedig az Art Institute of Chicago aj\u00e1nd\u00e9kba kapta.<\/p>\n

Ugyanez a Potter Palmer Collection megjel\u00f6l\u00e9s \u00e1ll tov\u00e1bbi h\u00e1rom v\u00e1sznon, amelyeket \u00e1rulunk: Bordighera<\/a> (1884, lelt\u00e1ri sz\u00e1m 1922.426), A b\u00e1rk\u00e1k indul\u00e1sa, \u00c9tretat<\/a> (1885, lelt\u00e1ri sz\u00e1m 1922.428) \u00e9s A Szajna partj\u00e1n Bennecourt-n\u00e1l<\/a> (1868, lelt\u00e1ri sz\u00e1m 1922.427).<\/p>\n

Melyik Petite Creuse-r\u00f3l van sz\u00f3?<\/h3>\n

A fest\u0151 a foly\u00f3t t\u00f6bbsz\u00f6r is megfestette. A m\u00fazeum szerint ez a v\u00e1szon egyike a Petite Creuse h\u00e1rom v\u00e1szn\u00e1nak. A New York-i Metropolitan Museum of Art olyan v\u00e1sznat \u0151riz, amelynek c\u00edm\u00e9ben szerepel a foly\u00f3: Rapids on the Petite Creuse at Fresselines<\/a>, olaj v\u00e1sznon, 65,4 x 91,8 cm, 1889-re keltezve. A mi\u00e9nk a chicag\u00f3i 1922.432, 65,9 x 93,1 cm; aki \u00e9pp ezt a m\u0171vet keresi, ehhez a sz\u00e1mhoz igazodjon.<\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos ez a m\u0171?<\/h3>\n

Az\u00e9rt, ami az utaz\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletett. A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint Monet 1889 m\u00e1rcius\u00e1nak elej\u00e9t\u0151l h\u00e1rom h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt a Creuse eldugott v\u00f6lgy\u00e9ben, K\u00f6z\u00e9p-Franciaorsz\u00e1gban, miut\u00e1n febru\u00e1rban n\u00e9h\u00e1ny napot ott j\u00e1rt Gustave Geffroy kritikussal, \u00e9s a visszat\u00e9r\u0151 betegs\u00e9g meg a rossz id\u0151 ellen\u00e9re 24 v\u00e1szonnal t\u00e9rt haza Givernybe. A m\u00fazeum ezeket a fest\u0151 els\u0151 megtervezett \u00e9s szigor\u00faan k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt sorozat\u00e1nak nevezi.<\/p>\n

Egy k\u00e9s\u0151bbi sorozat, a gabonakazlak, amelyet a m\u00fazeum 1890\u201391-re keltez, szint\u00e9n ott van a polcunkon: Gabonakazlak (naplemente, h\u00f3hat\u00e1s)<\/a>, szint\u00e9n a Potter Palmer Collectionb\u0151l, \u00e9s Gabonakazlak (a nap v\u00e9ge, \u0151sz)<\/a>, mindkett\u0151 az Art Institute of Chicag\u00f3ban.<\/p>\n

Ezen a v\u00e1sznon a legt\u00f6bb munk\u00e1t a f\u00e9ny v\u00e9gzi: a lejt\u0151 szinte teljesen \u00e1rny\u00e9kban van, a legvil\u00e1gosabb von\u00e1sokat pedig a v\u00edz kapja. Az ilyen impresszionista festm\u00e9ny nem mes\u00e9l, hanem egy v\u00f6lgy egyetlen f\u00e9nypillanat\u00e1t \u0151rzi meg.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a mi k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden megrendel\u00e9st k\u00fcl\u00f6n fest meg egy fest\u0151, olajjal pamut- vagy lenv\u00e1szonra. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fcl minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny\u00fcnk, nyomtat\u00e1s \u00e9s g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny a lejt\u0151ben neh\u00e9z: a ferde von\u00e1soknak k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3nak kell maradniuk, \u00e9s meg kell tartaniuk r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s ibolya t\u00f3nusaikat, k\u00fcl\u00f6nben a lejt\u0151 lapos, s\u00f6t\u00e9t t\u00f6megg\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a v\u00edz, amelynek r\u00f6vid k\u00e9k \u00e9s feh\u00e9r von\u00e1sai t\u00f6rdeltek kell hogy maradjanak, k\u00fcl\u00f6nben a foly\u00f3 elvesz\u00edti csillog\u00e1s\u00e1t. Az ilyen reprodukci\u00f3 azon m\u00falik, hogy az \u00e1rny\u00e9k \u00e9s a f\u00e9ny megtartja-e a t\u00e1vols\u00e1got. Az ilyen olajfestm\u00e9ny nem t\u0171ri a magas f\u00e9nyt, ez\u00e9rt a mi\u00e9nk matt marad. A k\u00e9zzel festett m\u00e1solat nem akar r\u00e9szletekig men\u0151 ut\u00e1nzat lenni; k\u00e9t azonos m\u00e9ret\u0171 v\u00e1szon mindig elt\u00e9r az ecsetvon\u00e1sban.<\/p>\n

Felad\u00e1s el\u0151tt fot\u00f3t kap a k\u00e9sz v\u00e1szonr\u00f3l. H\u00e1rom dolgot n\u00e9zzen meg rajta: mutat-e m\u00e9g a lejt\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 ferde von\u00e1sokat, csillog-e m\u00e9g a v\u00edz, \u00e9s bal alul \u00e1ll-e a piros szign\u00f3, mint az eredetin. Ha ezek k\u00f6z\u00fcl valami nem stimmel, sz\u00f3ljon nek\u00fcnk, miel\u0151tt j\u00f3v\u00e1hagyja.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, 50 x 35-t\u0151l 150 x 110 cm-ig. Nagys\u00e1g szerint a 90 x 65 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb az eredetihez, 3,1 cm-rel keskenyebb \u00e9s 0,9 cm-rel alacsonyabb, ar\u00e1ny\u00e1ban pedig, 1,3846-tal, kiss\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 ny\u00fajtott az eredeti 1,4127-j\u00e9n\u00e9l. Ar\u00e1ny szerint a 70 x 50 \u00e9s a 105 x 75 cm a legk\u00f6zelebbi, mindkett\u0151 1,4000.<\/p>\n

Aki majdnem az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9, a 90 x 65-\u00f6t v\u00e1lasztja; aki nagyobb falon a form\u00e1j\u00e1t, a 105 x 75-\u00f6t. A ny\u00fajtott forma \u00e9s a csendes v\u00f6lgy j\u00f3l illik olyan helyis\u00e9gbe, ahol az ember le\u00fcl \u00e9s sok\u00e1ig n\u00e9zel\u0151dik, ez\u00e9rt ez j\u00f3 dolgoz\u00f3szob\u00e1ba val\u00f3 festm\u00e9ny. Minden m\u00e9ret ott \u00e1ll a term\u00e9kn\u00e9l a Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a>.<\/p>\n

A f\u00e9ny ugyanolyan fontos, mint a m\u00e9ret. A v\u00e1szon nagy r\u00e9sze hideg \u00e1rny\u00e9k iboly\u00e1ban \u00e9s k\u00e9kben, ez\u00e9rt nappali f\u00e9nyben vagy meleg oldalf\u00e9nyben mutat a legjobban; hideg f\u00e9nyben a lejt\u0151 neh\u00e9zz\u00e9 v\u00e1lik. \u00dagy akassza fel, hogy az als\u00f3 r\u00e9szen v\u00e9gigfut\u00f3 v\u00edz kicsivel szemmagass\u00e1g al\u00e1 essen.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakkeret \u00e9s keret<\/h3>\n

A list\u00e1n nem szerepl\u0151 m\u00e9rethez a szem\u00e9lyre szabott m\u00e9ret<\/a> az egyetlen \u00fat; \u00edrja meg nek\u00fcnk a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got, az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t mi tartjuk meg. A v\u00e1sznat fa vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck. A keret nincs az \u00e1rban; a m\u00fazeum\u00e9 109,9 x 83,2 cm, m\u00e9lys\u00e9ge 7,3 cm.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny nappal t\u00f6bb. A m\u0171 vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve \u00e9rkezik, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt. Ha s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t. Az ecsetvon\u00e1s apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sei k\u00e9zi munk\u00e1n\u00e1l v\u00e1rhat\u00f3k; a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s nem.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Chicag\u00f3ban, az Art Institute of Chicag\u00f3ban, 1922.432 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

1889-b\u0151l. A m\u00fazeum \u00e9s a Wikidata ugyanazt az \u00e9vet adja meg.<\/p>\n

Mit \u00e1br\u00e1zol?<\/h4>\n

Meredek, \u00e1rny\u00e9kos lejt\u0151t a Petite Creuse f\u00f6l\u00f6tt, a csillog\u00f3 vizet, egy mag\u00e1nyos f\u00e1t a parton \u00e9s t\u00fcrkiz dombokat a h\u00e1tt\u00e9rben.<\/p>\n

Monet t\u00e9nyleg leszedette egy fa leveleit?<\/h4>\n

A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint igen: munk\u00e1sokat fogadott, akik leszedt\u00e9k a leveleket egy kihajtott t\u00f6lgyr\u0151l, hogy a v\u00e1sznat \u00fagy fejezhesse be, ahogy elkezdte.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. N\u00e1lunk mindig k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcl, olajjal v\u00e1sznon; nyomtatott m\u0171veket nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A 90 x 65 cm-t, ha majdnem az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9, \u00e9s a 70 x 50 vagy a 105 x 75 cm-t, ha az ar\u00e1ny fontos.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. A saj\u00e1t m\u00e9ret\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt m\u0171 b\u00e1rmilyen sz\u00e9less\u00e9gn\u00e9l megtartja az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n

Mir\u0151l sz\u00f3l ez a m\u0171 egy mondatban?<\/h4>\n

Egy foly\u00f3v\u00f6lgy f\u00e9ny\u00e9r\u0151l, olyannak megfestve, amilyen akkor volt, amikor a fest\u0151 a v\u00e1sznat elkezdte.<\/p>\n

Megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg: m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyben van, \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket nem becs\u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s ha a m\u00e9retben bizonytalan, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>, amellyel a megaj\u00e1nd\u00e9kozott v\u00e1laszt.<\/p>\n