{"id":209779,"date":"2026-08-28T09:25:23","date_gmt":"2026-08-28T07:25:23","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/charing-cross-bridge-london-2\/"},"modified":"2026-09-13T03:42:46","modified_gmt":"2026-09-13T01:42:46","slug":"charing-cross-bridge-london","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/charing-cross-bridge-london\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 A Charing Cross h\u00edd, London"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

A Charing Cross h\u00edd, London Monet v\u00e1szn\u00e1nak k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3ja az Art Institute of Chicago gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l: sz\u00fcrke, z\u00f6ld \u00e9s s\u00e1rga k\u00f6d\u00f6n \u00e1t halv\u00e1ny h\u00edd h\u00faz\u00f3dik, f\u00f6l\u00f6tte balra f\u00fcstfelh\u0151 sz\u00e1ll fel, jobbra a s\u00e1rga p\u00e1r\u00e1ban magas tornyok \u00e1llnak, mint az \u00e1rnyak, alul pedig a foly\u00f3 lil\u00e1ban \u00e9s t\u00fcrkizben ism\u00e9tel meg mindent. Az eredeti 92,2 x 65 cm, olaj v\u00e1sznon, jobb alul \u00bbClaude Monet 1901\u00ab szign\u00f3val, 1901-ben k\u00e9sz\u00fclt, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1933.1150. Nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, a k\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1val j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a felad\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nA Charing Cross h\u00edd, London<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nCharing Cross Bridge, London (a m\u00fazeum c\u00edme); Londres, Charing Cross Bridge, soleil couchant, 1901 (bejegyz\u00e9s a Durand-Ruel rakt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9ben, 1905); a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1527<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1901<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n92,2 cm x 65 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
St\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nArt Institute of Chicago (ltsz. 1933.1150)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

A Charing Cross h\u00edd, London \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi van a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

A k\u00f6d szinte az eg\u00e9sz v\u00e1sznat kit\u00f6lti, puha sz\u00fcrke, halv\u00e1nyz\u00f6ld \u00e9s s\u00e1rga von\u00e1sokkal felhordva. A k\u00f6zep\u00e9n \u00e1t fut a h\u00edd, hossz\u00fa halv\u00e1nyt\u00fcrkiz s\u00e1v, amelynek pill\u00e9rei t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek az alatta l\u00e9v\u0151 v\u00edzben. F\u00f6l\u00f6tte balra t\u00fcrkiz, r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s feh\u00e9r f\u00fcstfelh\u0151 sz\u00e1ll fel.<\/p>\n

Jobbra magas, halv\u00e1ny tornyok emelkednek a s\u00e1rga p\u00e1r\u00e1ba, amely a jobb fels\u0151 sarokban a legvil\u00e1gosabb; a m\u00fazeum a londoni Parlament k\u00eds\u00e9rteties sziluettj\u00e9t l\u00e1tja benn\u00fck. A foly\u00f3 az als\u00f3 harmadot foglalja el lil\u00e1ban, sz\u00fcrk\u00e9ben \u00e9s t\u00fcrkizben, jobb alul pedig az \u00e9g s\u00e1rg\u00e1j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. A szign\u00f3 jobb alul \u00e1ll, k\u00e9kkel.<\/p>\n

Mikor k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s honnan festette?<\/h3>\n

A m\u00fazeum 1901-re keltezi a v\u00e1sznat, a Wikidata ugyanezt az \u00e9vet adja meg, \u00e9s ugyanezt a jobb als\u00f3 felirat is, amely \u00edgy sz\u00f3l: Claude Monet 1901. A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint Monet 1899 szeptember\u00e9t\u0151l csaknem sz\u00e1z festm\u00e9nyt k\u00e9sz\u00edtett Londonban a Temz\u00e9r\u0151l, \u00e9s ezek csak h\u00e1rom n\u00e9zetet mutatnak: a Charing Cross hidat \u00e9s a Waterloo hidat, mindkett\u0151t a Savoy sz\u00e1llod\u00e1b\u00f3l festve, valamint a Parlamentet, amelyet a Szent Tam\u00e1s k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l festett.<\/p>\n

A m\u00fazeum Waterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1szonr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 le\u00edr\u00e1sa hozz\u00e1teszi, hogyan teltek a napok: reggel a Waterloo hidat festette, d\u00e9lben \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n a Charing Cross hidat, mindkett\u0151t a Savoy \u00f6t\u00f6dik emeleti ablak\u00e1b\u00f3l; az \u00f6sszes londoni v\u00e1sznon giverny-i m\u0171term\u00e9ben dolgozott, \u00e9s egyiket sem k\u00fcldte el a keresked\u0151j\u00e9nek, am\u00edg egy\u00fcttesk\u00e9nt nem volt vel\u00fck el\u00e9gedett.<\/p>\n

Mit mond a m\u0171r\u0151l a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa?<\/h3>\n

A m\u0171vet az Art Institute of Chicago<\/a> \u0151rzi 1933.1150 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, a Mr. and Mrs. Martin A. Ryerson Collection r\u00e9szek\u00e9nt. A m\u00fazeum a m\u00e9retet 65 x 92,2 cm-ben adja meg, el\u0151bb a magass\u00e1got, kerettel pedig 87 x 113,1 x 11,2 cm-t; a Wikidata ugyanezt a 65 x 92,2 cm-t k\u00f6zli. A technika olaj v\u00e1sznon, a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1527.<\/p>\n

A le\u00edr\u00e1sban ez \u00e1ll: \u00bbInscribed lower right: Claude Monet 1901\u00ab, vagyis felirat jobb alul. A saj\u00e1t f\u00e1jlunkon ott is \u00e1ll, k\u00e9kkel, a n\u00e9v ut\u00e1n az \u00e9vsz\u00e1mmal, ami egyezik a m\u00fazeum\u00e9val. A m\u00fazeum a h\u00edd egyenes, csontv\u00e1zszer\u0171 vonalaiban a jap\u00e1n fametszetek h\u00eddjainak visszhangj\u00e1t l\u00e1tja, amelyeket Monet gy\u0171jt\u00f6tt. A f\u00e1jlunk b\u00e1jtra egyezik azzal a felv\u00e9tellel, amelyre a Wikidata hivatkozik, 3000 x 2099 pixeles, ar\u00e1nya 1,4292, a v\u00e1szon\u00e9 1,4185. Hogy a felv\u00e9tel k\u00f6r\u00fcl van-e v\u00e1gva, nem tudtuk megm\u00e9rni, mert a m\u00fazeum fot\u00f3kat kiszolg\u00e1l\u00f3 szervere elutas\u00edtja a k\u00e9r\u00e9seinket.<\/p>\n

Merre j\u00e1rt a v\u00e1szon?<\/h3>\n

A m\u00fazeum a teljes l\u00e1ncot k\u00f6zli. Monet 1905. okt\u00f3ber 30-\u00e1n 8000 frank\u00e9rt adta el a v\u00e1sznat a p\u00e1rizsi Durand-Ruelnek; a keresked\u0151 \u00edgy jegyezte be a rakt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9be: Londres, Charing Cross Bridge, soleil couchant, 1901. 1905. december 20-\u00e1n 15 000 frank\u00e9rt Adrien H\u00e9brard vette meg, a Prince de Wagram megb\u00edzottjak\u00e9nt, 1914. \u00e1prilis 4-\u00e9n pedig ugyanannyi\u00e9rt, 15 000 frank\u00e9rt visszaker\u00fclt a p\u00e1rizsi Durand-Ruelhez.<\/p>\n

Durand-Ruel 1915. november 11-\u00e9n vagy december 9-\u00e9n adta \u00e1t New York-i h\u00e1z\u00e1nak; a m\u00fazeum mindk\u00e9t napot k\u00f6zli. 1916. febru\u00e1r 23-\u00e1n a chicag\u00f3i Martin A. Ryerson, aki 1932-ben halt meg, egy Renoir-festm\u00e9ny\u00e9rt, a Pivoines-\u00e9rt \u00e9s 1000 doll\u00e1r k\u00e9szp\u00e9nz\u00e9rt cser\u00e9be vette \u00e1t, \u00e9s 1933-ban hagyat\u00e9kk\u00e9nt ker\u00fclt az Art Institute of Chicag\u00f3ba.<\/p>\n

Ugyanez a Ryerson-gy\u0171jtem\u00e9nyi megjel\u00f6l\u00e9s \u00e1ll tov\u00e1bbi k\u00e9t v\u00e1sznon, amelyeket \u00e1rulunk: A v\u00e1mh\u00e1z Varengeville-n\u00e9l<\/a> (1897), amelyet Ryerson szint\u00e9n Durand-Ruel-t\u0151l vett meg, 1914-ben, \u00e9s V\u00edzililiomok<\/a> (1906).<\/p>\n

Melyik Charing Cross h\u00eddr\u00f3l van sz\u00f3?<\/h3>\n

Monet ezt a hidat t\u00f6bbsz\u00f6r is megfestette, \u00edgy a c\u00edm \u00f6nmag\u00e1ban nem azonos\u00edt egy v\u00e1sznat. A Harvard Art Museums egy 1903-as v\u00e1sznat \u0151riz: Charing Cross Bridge: Fog on the Thames<\/a>, olaj v\u00e1sznon, 73,7 x 92,4 cm, t\u00e1rgysz\u00e1m 1979.329. A mi\u00e9nk az Art Institute of Chicago 1933.1150 sz\u00e1m\u00fa v\u00e1szna, 1901-re keltezve, 65 x 92,2 cm; aki \u00e9pp ezt a m\u0171vet keresi, ehhez a sz\u00e1mhoz igazodjon.<\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos ez a m\u0171?<\/h3>\n

Az\u00e9rt, amit Monet a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint Londonban c\u00e9lul t\u0171z\u00f6tt ki: a f\u00fcst\u00f6s ipari v\u00e1rosban azt a feladatot adta mag\u00e1nak, hogy megragadja a s\u0171r\u0171 l\u00e9gk\u00f6ri f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n \u00e1t l\u00e1tott f\u00e9ny hat\u00e1sait. Itt a h\u00edd, a f\u00fcst \u00e9s a tornyok ugyanazzal a n\u00e9h\u00e1ny halv\u00e1ny sz\u00ednnel jelennek meg, \u00e9s csak a k\u00f6rvonaluk v\u00e1lasztja el \u0151ket.<\/p>\n

A polcunkon m\u00e9g k\u00e9t londoni v\u00e1szon \u00e1ll: Waterloo Bridge, sz\u00fcrke nap<\/a>, a m\u00e1sik h\u00edd, amelyet a m\u00fazeum szerint a Savoyb\u00f3l festett, \u00e9s London, a Parlament a k\u00f6dben<\/a>, az \u00e9p\u00fclet, amelynek sziluettje itt a p\u00e1r\u00e1ban \u00e1ll. Az ilyen impresszionista festm\u00e9ny nem mes\u00e9l, hanem k\u00f6d\u00f6n \u00e1t l\u00e1tott f\u00e9nyt mutat.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a mi k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden megrendel\u00e9st k\u00fcl\u00f6n fest meg egy fest\u0151, olajjal pamut- vagy lenv\u00e1szonra. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fcl minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny\u00fcnk, nyomtat\u00e1s \u00e9s g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny a k\u00f6dben neh\u00e9z: a halv\u00e1ny von\u00e1soknak k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3nak \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1gban k\u00f6zelinek kell maradniuk, k\u00fcl\u00f6nben a h\u00edd \u00e9s a tornyok elt\u0171nnek vagy kem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\n

A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a jobb fels\u0151 sarok s\u00e1rg\u00e1ja, amelynek ragyognia kell an\u00e9lk\u00fcl, hogy ellapos\u00edtan\u00e1 a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 sz\u00fcrk\u00e9t. Az ilyen reprodukci\u00f3 azon m\u00falik, hogy minden sz\u00edn el\u00e9g halv\u00e1ny marad-e ahhoz, hogy ugyanahhoz a leveg\u0151h\u00f6z tartozzon. Az ilyen olajfestm\u00e9ny nem t\u0171ri a magas f\u00e9nyt, ez\u00e9rt a mi\u00e9nk matt marad. A k\u00e9zzel festett m\u00e1solat nem akar r\u00e9szletekig men\u0151 ut\u00e1nzat lenni; k\u00e9t azonos m\u00e9ret\u0171 v\u00e1szon mindig elt\u00e9r az ecsetvon\u00e1sban.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, 50 x 35-t\u0151l 150 x 110 cm-ig. Nagys\u00e1g szerint a 90 x 65 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb az eredetihez, 2,2 cm-rel keskenyebb \u00e9s ugyanolyan magas, ar\u00e1ny\u00e1ban pedig, 1,3846-tal, kiss\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 ny\u00fajtott az eredeti 1,4185-j\u00e9n\u00e9l. Ar\u00e1ny szerint a 70 x 50 \u00e9s a 105 x 75 cm a legk\u00f6zelebbi, mindkett\u0151 1,4000.<\/p>\n

Aki majdnem az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9, a 90 x 65-\u00f6t v\u00e1lasztja; aki nagyobb falon a form\u00e1j\u00e1t, a 105 x 75-\u00f6t. A halv\u00e1ny, egyenletes sz\u00ednek csendesen illeszkednek egy mindennap haszn\u00e1lt helyis\u00e9gbe, ez\u00e9rt ez j\u00f3 nappaliba val\u00f3 festm\u00e9ny. Minden m\u00e9ret ott \u00e1ll a term\u00e9kn\u00e9l a Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a>.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakkeret \u00e9s keret<\/h3>\n

A list\u00e1n nem szerepl\u0151 m\u00e9rethez a szem\u00e9lyre szabott m\u00e9ret<\/a> az egyetlen \u00fat; \u00edrja meg nek\u00fcnk a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got, az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t mi tartjuk meg. A v\u00e1sznat fa vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck. A keret nincs az \u00e1rban; a m\u00fazeum\u00e9 113,1 x 87 cm, m\u00e9lys\u00e9ge 11,2 cm.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny nappal t\u00f6bb. A m\u0171 vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve \u00e9rkezik, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt. Ha s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t. Az ecsetvon\u00e1s apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sei k\u00e9zi munk\u00e1n\u00e1l v\u00e1rhat\u00f3k; a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s nem.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Chicag\u00f3ban, az Art Institute of Chicag\u00f3ban, 1933.1150 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

1901-b\u0151l. A m\u00fazeum, a Wikidata \u00e9s a jobb als\u00f3 felirat ugyanazt az \u00e9vet adja meg.<\/p>\n

Mit \u00e1br\u00e1zol?<\/h4>\n

A londoni Charing Cross hidat k\u00f6dben, f\u00f6l\u00f6tte f\u00fcsttel, m\u00f6g\u00f6tte magas tornyokkal a s\u00e1rga p\u00e1r\u00e1ban.<\/p>\n

Honnan festette Monet?<\/h4>\n

A Savoy sz\u00e1llod\u00e1b\u00f3l, ahogy a m\u00fazeum r\u00f6gz\u00edti; a Waterloo h\u00eddr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 le\u00edr\u00e1sa az \u00f6t\u00f6dik emeleti ablakot eml\u00edti.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. N\u00e1lunk mindig k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcl, olajjal v\u00e1sznon; nyomtatott m\u0171veket nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A 90 x 65 cm-t, ha majdnem az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9, \u00e9s a 70 x 50 vagy a 105 x 75 cm-t, ha az ar\u00e1ny fontos.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. A saj\u00e1t m\u00e9ret\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt m\u0171 b\u00e1rmilyen sz\u00e9less\u00e9gn\u00e9l megtartja az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n

Mir\u0151l sz\u00f3l ez a m\u0171 egy mondatban?<\/h4>\n

Egy h\u00eddr\u00f3l, egy f\u00fcstfelh\u0151r\u0151l \u00e9s egy sor toronyr\u00f3l, amelyeket ugyanazon a londoni k\u00f6d\u00f6n \u00e1t l\u00e1tunk.<\/p>\n

Megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg: m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyben van, \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket nem becs\u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s ha a m\u00e9retben bizonytalan, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>, amellyel a megaj\u00e1nd\u00e9kozott v\u00e1laszt.<\/p>\n