{"id":210074,"date":"2026-08-28T09:28:07","date_gmt":"2026-08-28T07:28:07","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/waterloo-bridge-sunlight-effect-2\/"},"modified":"2026-09-13T05:29:11","modified_gmt":"2026-09-13T03:29:11","slug":"waterloo-bridge-sunlight-effect","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/waterloo-bridge-sunlight-effect\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 Waterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Waterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s c\u00edmmel Monet v\u00e1szn\u00e1nak k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3j\u00e1t k\u00edn\u00e1ljuk az Art Institute of Chicago gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l: lila \u00e9s k\u00e9k p\u00e1ra t\u00f6lti ki az eg\u00e9sz v\u00e1sznat, a k\u00f6zep\u00e9n hossz\u00fa h\u00edd fut \u00edvek sor\u00e1val, a tetej\u00e9n apr\u00f3 narancss\u00e1rga, s\u00e1rga \u00e9s piros \u00e9rint\u00e9sekkel, m\u00f6g\u00f6tte a k\u00f6dben magas k\u00e9m\u00e9nyek \u00e9s egy s\u00f6t\u00e9t torony \u00e1llnak, lent pedig a foly\u00f3 az als\u00f3 harmadot foglalja el. Az eredeti 101 x 65,7 cm, olaj v\u00e1sznon, jobb alul \u00bbClaude Monet 1903\u00ab szign\u00f3val, 1903-ban k\u00e9sz\u00fclt, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1933.1163. Nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, a k\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1val j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a felad\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nWaterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nWaterloo Bridge, Sunlight Effect (a m\u00fazeum c\u00edme); La Tamise \u00e0 Londres, Waterloo Bridge, effet de soleil, 1903 (bejegyz\u00e9s a Durand-Ruel rakt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9ben, 1904); a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1586<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1903<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n101 cm x 65,7 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
St\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nArt Institute of Chicago, Chicago (ltsz. 1933.1163)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Waterloo Bridge, napf\u00e9nyhat\u00e1s \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi van a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

A p\u00e1ra szinte az eg\u00e9sz v\u00e1sznat kit\u00f6lti, r\u00f6vid lila, halv\u00e1nyk\u00e9k \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn von\u00e1sokkal felhordva. A k\u00f6zep\u00e9n \u00e1t fut a h\u00edd, halv\u00e1ny s\u00e1v sz\u00e9les s\u00f6t\u00e9t \u00edvek sor\u00e1n, a tetej\u00e9n pedig apr\u00f3 vil\u00e1gos \u00e9rint\u00e9sek sora fut narancss\u00e1rg\u00e1ban, s\u00e1rg\u00e1ban, pirosban \u00e9s z\u00f6ldben.<\/p>\n

A h\u00edd m\u00f6g\u00f6tt magas k\u00e9m\u00e9nyek \u00e9s egy s\u00f6t\u00e9t torony emelkednek a k\u00f6dbe; egy k\u00f6z\u00e9pt\u0151l balra \u00e1ll\u00f3 k\u00e9m\u00e9nyb\u0151l s\u00f6t\u00e9t f\u00fcst h\u00faz\u00f3dik, bal fent r\u00f3zsasz\u00edn f\u00fcst. A foly\u00f3 az als\u00f3 harmadot foglalja el lila \u00e9s k\u00e9k von\u00e1sokkal, r\u00f3zsasz\u00edn foltokkal. A szign\u00f3 jobb alul \u00e1ll, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9kkel.<\/p>\n

Mikor k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s honnan festette?<\/h3>\n

A m\u00fazeum 1903-ra keltezi a v\u00e1sznat, a Wikidata ugyanezt az \u00e9vet adja meg, \u00e9s ugyanezt a jobb als\u00f3 felirat is, amely \u00edgy sz\u00f3l: Claude Monet 1903. A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa hozz\u00e1teszi, hogy k\u00e9t Waterloo h\u00edd-festm\u00e9nye 1900-ra \u00e9s 1903-ra van keltezve, de Monet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mindkett\u0151t 1900-ban kezdte, \u00e9s csak akkor keltezte, amikor k\u00e9sznek \u00e9rezte \u0151ket.<\/p>\n

Ugyanez a le\u00edr\u00e1s elmondja, hogyan teltek a napok: kora reggel a Waterloo hidat festette, d\u00e9lben \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n a Charing Cross hidat, mindkett\u0151t a Savoy sz\u00e1lloda \u00f6t\u00f6dik emeleti ablak\u00e1b\u00f3l. Az \u00f6sszes londoni festm\u00e9ny\u00e9n Givernyben, a m\u0171term\u00e9ben dolgozott, \u00e9s egyiket sem k\u00fcldte el a keresked\u0151j\u00e9nek, am\u00edg egy\u00fcttesk\u00e9nt nem volt vel\u00fck el\u00e9gedett. A le\u00edr\u00e1s id\u00e9zi Monet megjegyz\u00e9s\u00e9t is, hogy k\u00f6d n\u00e9lk\u00fcl London nem volna sz\u00e9p v\u00e1ros, mert \u00e9pp a k\u00f6d adja meg nagyszer\u0171 t\u00e1gass\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Mit mond a m\u0171r\u0151l a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa?<\/h3>\n

A m\u0171vet az Art Institute of Chicago<\/a> \u0151rzi 1933.1163 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, a Mr. and Mrs. Martin A. Ryerson Collection r\u00e9szek\u00e9nt. A m\u00fazeum a m\u00e9retet 65,7 x 101 cm-ben adja meg, el\u0151bb a magass\u00e1got, kerettel pedig 88,9 x 123,2 x 10,8 cm-t; a Wikidata ugyanezt a 65,7 x 101 cm-t k\u00f6zli. A technika olaj v\u00e1sznon, a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 1586.<\/p>\n

A le\u00edr\u00e1sban ez \u00e1ll: \u00bbInscribed lower right: Claude Monet 1903\u00ab, vagyis felirat jobb alul. A saj\u00e1t f\u00e1jlunkon ott is \u00e1ll, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9kkel, a n\u00e9v ut\u00e1n az \u00e9vsz\u00e1mmal, ami egyezik a m\u00fazeum\u00e9val. A f\u00e1jlunk b\u00e1jtra egyezik azzal a felv\u00e9tellel, amelyre a Wikidata hivatkozik, 3000 x 1941 pixeles, ar\u00e1nya 1,5456, a v\u00e1szon\u00e9 1,5373; hogy a felv\u00e9tel k\u00f6r\u00fcl van-e v\u00e1gva, nem m\u00e9rt\u00fck meg.<\/p>\n

Merre j\u00e1rt a v\u00e1szon?<\/h3>\n

A m\u00fazeum a teljes l\u00e1ncot k\u00f6zli. Monet 1904. m\u00e1jus 11-\u00e9n 9000 frank\u00e9rt adta el a v\u00e1sznat a p\u00e1rizsi Durand-Ruelnek; a keresked\u0151 \u00edgy jegyezte be a rakt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9be: La Tamise \u00e0 Londres, Waterloo Bridge, effet de soleil, 1903. Durand-Ruel 1904. december 14-\u00e9n vagy 1905. janu\u00e1r 6-\u00e1n adta \u00e1t New York-i h\u00e1z\u00e1nak; a m\u00fazeum mindk\u00e9t napot k\u00f6zli. 1905. janu\u00e1r 10-\u00e9n W. A. Putnam vette meg 4000 doll\u00e1r\u00e9rt; a Wildenstein katal\u00f3gus 1996-os kiad\u00e1sa szerint a vev\u0151 A. M. Putnam volt.<\/p>\n

1913. m\u00e1jus 22-\u00e9n 25 000 frank\u00e9rt visszaker\u00fclt a New York-i Durand-Ruelhez; Wildenstein szerint 1913 k\u00f6r\u00fcl Lawrence J. Abbott \u00e9s William Lowell Putnam volt a tulajdonos. 1914. febru\u00e1r 10-\u00e9n a chicag\u00f3i Martin A. Ryerson, aki 1932-ben halt meg, vette meg 7500 doll\u00e1r\u00e9rt, \u00e9s 1933-ban hagyat\u00e9kk\u00e9nt ker\u00fclt az Art Institute of Chicag\u00f3ba.<\/p>\n

A m\u00fazeum egy ugyanaznapi, Durand-Ruel fejl\u00e9ces nyugt\u00e1t is id\u00e9z: ezzel a v\u00e1szonnal egy\u00fctt Ryerson megvette a La cabane de douaniers-t 1897-b\u0151l \u00e9s a Les nymph\u00e9as, paysage d\u2019eau-t 1906-b\u00f3l, a h\u00e1rmat egy\u00fctt 20 000 doll\u00e1r\u00e9rt. Mindkett\u0151t \u00e1ruljuk: A v\u00e1mh\u00e1z Varengeville-n\u00e9l<\/a>, 1933.1149, \u00e9s V\u00edzililiomok<\/a>, 1933.1157.<\/p>\n

Melyik Waterloo h\u00eddr\u00f3l van sz\u00f3?<\/h3>\n

Monet ezt a hidat t\u00f6bbsz\u00f6r is megfestette, \u00edgy a c\u00edm \u00f6nmag\u00e1ban nem azonos\u00edt egy v\u00e1sznat. Az Art Institute of Chicago egy m\u00e1sodikat is \u0151riz: Waterloo Bridge, Gray Weather<\/a>, 1900-ra keltezve, olaj v\u00e1sznon, 65,4 x 92,6 cm, bal alul Claude Monet szign\u00f3val, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 1984.1173. A polcunkon \u00e1ll a washingtoni National Gallery of Art Waterloo Bridge, sz\u00fcrke nap<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1szna is, 1963.10.183, 1903-ra keltezve. A mi\u00e9nk az 1933.1163, 65,7 x 101 cm, jobb alul \u00e9vsz\u00e1mmal szign\u00e1lva; aki \u00e9pp ezt a m\u0171vet keresi, ehhez a sz\u00e1mhoz igazodjon.<\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos ez a m\u0171?<\/h3>\n

A k\u00f6d miatt, amelyr\u0151l a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa besz\u00e9l: a h\u00edd, a k\u00e9m\u00e9nyek \u00e9s a foly\u00f3 itt ugyanabban a lil\u00e1ban \u00e9s k\u00e9kben jelenik meg, mint a p\u00e1ra, csak vil\u00e1gosabban vagy s\u00f6t\u00e9tebben, \u00e9s a p\u00e1r\u00e1b\u00f3l csak a h\u00edd meleg \u00e9rint\u00e9seinek sora v\u00e1lik ki.<\/p>\n

A polcunkon m\u00e9g k\u00e9t londoni v\u00e1szon \u00e1ll: A Charing Cross h\u00edd, London<\/a>, a m\u00e1sik h\u00edd, amelyet a m\u00fazeum szerint a Savoyb\u00f3l festett, \u00e9s London, a Parlament a k\u00f6dben<\/a>. Az ilyen impresszionista festm\u00e9ny nem mes\u00e9l, hanem k\u00f6d\u00f6n \u00e1t l\u00e1tott f\u00e9nyt mutat.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a mi k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden megrendel\u00e9st k\u00fcl\u00f6n fest meg egy fest\u0151, olajjal pamut- vagy lenv\u00e1szonra. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fcl minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny\u00fcnk, nyomtat\u00e1s \u00e9s g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Ez a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny a p\u00e1r\u00e1ban neh\u00e9z: a lila \u00e9s k\u00e9k von\u00e1soknak k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3nak \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1gban k\u00f6zelinek kell maradniuk, k\u00fcl\u00f6nben a h\u00edd \u00e9s a k\u00e9m\u00e9nyek elt\u0171nnek vagy kem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\n

A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a h\u00edd meleg \u00e9rint\u00e9seinek sora, amelynek ragyognia kell an\u00e9lk\u00fcl, hogy sz\u00e9tt\u00e9pn\u00e9 a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 p\u00e1r\u00e1t. Az ilyen reprodukci\u00f3 azon m\u00falik, hogy minden m\u00e1s sz\u00edn el\u00e9g halv\u00e1ny marad-e ahhoz, hogy ugyanahhoz a leveg\u0151h\u00f6z tartozzon. Az ilyen olajfestm\u00e9ny nem t\u0171ri a magas f\u00e9nyt, ez\u00e9rt a mi\u00e9nk matt marad. A k\u00e9zzel festett m\u00e1solat nem akar r\u00e9szletekig men\u0151 ut\u00e1nzat lenni; k\u00e9t azonos m\u00e9ret\u0171 v\u00e1szon mindig elt\u00e9r az ecsetvon\u00e1sban.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, 70 x 45-t\u0151l 200 x 130 cm-ig. Nagys\u00e1g szerint a 100 x 65 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb az eredetihez, 1,0 cm-rel keskenyebb \u00e9s 0,7 cm-rel alacsonyabb, \u00e9s 1,5385-tel ar\u00e1nyban is ez a legk\u00f6zelebbi, az eredeti\u00e9 1,5373. Ugyanez az ar\u00e1ny a 200 x 130 cm-\u00e9 k\u00e9tszeres m\u00e9retben; ut\u00e1nuk a 92 x 60 cm k\u00f6vetkezik, 1,5333-mal.<\/p>\n

Aki majdnem az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t \u00e9s pontos form\u00e1j\u00e1t szeretn\u00e9, a 100 x 65-\u00f6t v\u00e1lasztja; ugyanahhoz a form\u00e1hoz nagy falon a 200 x 130-at. A halv\u00e1ny, egyenletes sz\u00ednek csendesen illeszkednek egy asztal f\u00f6l\u00e9, amelyn\u00e9l \u00f6sszegy\u0171l\u00fcnk, ez\u00e9rt ez j\u00f3 \u00e9tkez\u0151be val\u00f3 festm\u00e9ny. Minden m\u00e9ret ott \u00e1ll a term\u00e9kn\u00e9l a Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a>.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakkeret \u00e9s keret<\/h3>\n

A list\u00e1n nem szerepl\u0151 m\u00e9rethez a szem\u00e9lyre szabott m\u00e9ret<\/a> az egyetlen \u00fat; \u00edrja meg nek\u00fcnk a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got, az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t mi tartjuk meg. A v\u00e1sznat fa vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck. A keret nincs az \u00e1rban; a m\u00fazeum\u00e9 123,2 x 88,9 cm, m\u00e9lys\u00e9ge 10,8 cm.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny nappal t\u00f6bb. A m\u0171 vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve \u00e9rkezik, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt. Ha s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t. Az ecsetvon\u00e1s apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sei k\u00e9zi munk\u00e1n\u00e1l v\u00e1rhat\u00f3k; a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s nem.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Chicag\u00f3ban, az Art Institute of Chicag\u00f3ban, 1933.1163 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

1903-b\u00f3l. A m\u00fazeum, a Wikidata \u00e9s a jobb als\u00f3 felirat ugyanazt az \u00e9vet adja meg; a m\u00fazeum hozz\u00e1teszi, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1900-ban kezdte.<\/p>\n

Mit \u00e1br\u00e1zol?<\/h4>\n

A londoni Waterloo hidat lila p\u00e1r\u00e1ban, m\u00f6g\u00f6tte k\u00e9m\u00e9nyekkel a k\u00f6dben, a h\u00eddon meleg f\u00e9ny\u00e9rint\u00e9sekkel.<\/p>\n

Honnan festette Monet?<\/h4>\n

A Savoy sz\u00e1lloda \u00f6t\u00f6dik emeleti ablak\u00e1b\u00f3l, ahogy a m\u00fazeum r\u00f6gz\u00edti.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. N\u00e1lunk mindig k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcl, olajjal v\u00e1sznon; nyomtatott m\u0171veket nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A 100 x 65 cm-t, amely nagys\u00e1gban \u00e9s ar\u00e1nyban is a legk\u00f6zelebbi, vagy a 200 x 130 cm-t ugyanahhoz a form\u00e1hoz nagy falon.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. A saj\u00e1t m\u00e9ret\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt m\u0171 b\u00e1rmilyen sz\u00e9less\u00e9gn\u00e9l megtartja az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Vakkeretre fesz\u00edtve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon k\u00f6vethet\u0151 k\u00fcldem\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n

Mir\u0151l sz\u00f3l ez a m\u0171 egy mondatban?<\/h4>\n

Egy h\u00eddr\u00f3l, \u00edveinek sor\u00e1r\u00f3l \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 k\u00e9m\u00e9nyekr\u0151l, amelyeket ugyanazon a londoni p\u00e1r\u00e1n \u00e1t l\u00e1tunk.<\/p>\n

Megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg: m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyben van, \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket nem becs\u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, \u00e9s ha a m\u00e9retben bizonytalan, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>, amellyel a megaj\u00e1nd\u00e9kozott v\u00e1laszt.<\/p>\n