{"id":211129,"date":"2026-08-28T11:32:40","date_gmt":"2026-08-28T09:32:40","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nekategorizirano\/cap-martin-near-menton-2\/"},"modified":"2026-09-17T18:18:10","modified_gmt":"2026-09-17T16:18:10","slug":"cap-martin-near-menton","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/claude-monet\/cap-martin-near-menton\/","title":{"rendered":"Claude Monet \u2013 Cap Martin, Menton mellett"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Cap Martin, Menton mellett: Monet v\u00e1szn\u00e1nak k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3ja a bostoni Museum of Fine Arts gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, ahol a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 fokr\u00f3l a tekintet az \u00f6bl\u00f6n \u00e1t a Tengeri-Alpok fel\u00e9 ny\u00edlik, bal oldalt s\u00f6t\u00e9t feny\u0151k hajolnak, az el\u0151t\u00e9ren r\u00f3zsasz\u00ednes narancs \u00f6sv\u00e9ny kanyarog, jobbra pedig k\u00e9kesz\u00f6ld tenger ter\u00fcl el. Az eredeti 81,6 x 67,2 cm, olaj v\u00e1sznon, jobb alul \u201eClaude Monet 84\u201d szign\u00f3val, 1884-ben k\u00e9sz\u00fclt, lelt\u00e1ri sz\u00e1ma 25.128. Nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, a k\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1val j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a felad\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
C\u00edm:<\/td>\nCap Martin, Menton mellett<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nCap Martin, near Menton (a m\u00fazeum c\u00edme); Cap Martin, bei Menton (n\u00e9met c\u00edm a Wikidat\u00e1ban); a Wildenstein katal\u00f3gusban a m\u0171 sz\u00e1ma 897<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nClaude Monet (1840\u20131926)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1884<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n81,6 cm x 67,2 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
St\u00edlus:<\/td>\nImpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
\u0150rz\u00e9si helye:<\/td>\nMuseum of Fine Arts, Boston (ltsz. 25.128)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nK\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy m\u00e9retre<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

Cap Martin, Menton mellett \u2013 Claude Monet<\/h2>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

A v\u00e1szon fels\u0151 fel\u00e9t az \u00e9g \u00e9s a hegyek t\u00f6ltik ki. A felh\u0151k feh\u00e9r \u00e9s vil\u00e1gosk\u00e9k, kanyarg\u00f3, sz\u00e9lesen h\u00fazott ecsetvon\u00e1sokkal k\u00e9sz\u00fcltek, alattuk a hegyek r\u00f3zsasz\u00edn, lila \u00e9s halv\u00e1nyk\u00e9k \u00e1rnyalatokban.<\/p>\n

Bal oldalt a sz\u00e9lt\u0151l a k\u00f6z\u00e9p fel\u00e9 v\u00e9kony, csavarod\u00f3 t\u00f6rzs\u0171 s\u00f6t\u00e9tz\u00f6ld feny\u0151k csoportja hajlik, a k\u00f6z\u00e9pt\u0151l kiss\u00e9 jobbra pedig egy mag\u00e1nyos, kerekebb fa \u00e1ll. M\u00f6g\u00f6tte ny\u00edlik az \u00f6b\u00f6l: m\u00e9lyk\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld tengers\u00e1v \u00e9r el a jobb sz\u00e9lig, a hegyek l\u00e1b\u00e1n\u00e1l pedig a part ment\u00e9n h\u00e1zak halv\u00e1ny r\u00f3zsasz\u00edn s\u00e1vja h\u00faz\u00f3dik. Az als\u00f3 harmadot sz\u00e9les, r\u00f3zsasz\u00ednes narancs \u00f6sv\u00e9ny foglalja el, amely bal alulr\u00f3l kanyarog a k\u00f6z\u00e9p fel\u00e9, kavicsokkal \u00e9s apr\u00f3 z\u00f6ld, feh\u00e9r \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn foltokkal telesz\u00f3rva. Jobb alul a v\u00edz mellett feh\u00e9r \u00e9s vil\u00e1goslila t\u00f6meg fekszik, amely bokornak \u00e9s szikl\u00e1nak egyar\u00e1nt olvashat\u00f3. A szign\u00f3 jobb alul \u00e1ll, v\u00f6r\u00f6ses sz\u00ednnel.<\/p>\n

Mikor \u00e9s hol k\u00e9sz\u00fclt?<\/h3>\n

A m\u00fazeum a v\u00e1sznat 1884-re dat\u00e1lja, id\u0151tartom\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl, a Wikidata ugyanezt az \u00e9vet adja, a jobb als\u00f3 felirat pedig \u00edgy sz\u00f3l: Claude Monet 84. A m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint a v\u00e1szon abba a m\u0171csoportba tartozik, amelyet Monet 1884 \u00e1prilis\u00e1ban festett a francia Rivi\u00e9r\u00e1n. A fok keleti oldal\u00e1n \u00e1llunk, \u00e9s az \u00f6bl\u00f6n \u00e1t a Tengeri-Alpok fel\u00e9 n\u00e9z\u00fcnk.<\/p>\n

Ezt a partot a m\u00fazeum szerint m\u00e1r az el\u0151z\u0151 decemberben felkereste, Renoirral egy\u00fctt.<\/p>\n

Mit mond a m\u0171r\u0151l a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa?<\/h3>\n

A m\u0171vet a bostoni Museum of Fine Arts<\/a> \u0151rzi 25.128-as lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, Juliana Cheney Edwards Collection megjel\u00f6l\u00e9ssel. A m\u00fazeum a m\u00e9retet 67,2 x 81,6 cm-ben adja meg, el\u00f6l a magass\u00e1ggal, a technik\u00e1t olaj v\u00e1sznon megnevez\u00e9ssel, a feliratot pedig \u00edgy: \u201eLower right: Claude Monet 84\u201d. A m\u00fazeum a Wildenstein katal\u00f3gus 1996-os kiad\u00e1s\u00e1ra hivatkozik, amelyben a m\u0171 sz\u00e1ma 897.<\/p>\n

A m\u00fazeum honlapja nem fogadja automatikus lek\u00e9rdez\u00e9seinket, ez\u00e9rt a le\u00edr\u00e1st ugyanennek az oldalnak az Internet Archive-ban \u0151rz\u00f6tt, 2024. december 10-i m\u00e1solat\u00e1ban olvastuk el. F\u00e1jlunk b\u00e1jtr\u00f3l b\u00e1jtra egyezik azzal a fot\u00f3val, amelyre a Wikidata mutat, 1600 x 1321 pixeles, sz\u00e9less\u00e9g \u00e9s magass\u00e1g ar\u00e1nya 1,2112, a v\u00e1szon\u00e9 1,2143.<\/p>\n

Merre j\u00e1rt a v\u00e1szon?<\/h3>\n

A m\u00fazeum k\u00f6zz\u00e9teszi a tulajdonosok l\u00e1nc\u00e1t, \u00e9s az els\u0151 \u00e1llom\u00e1sokn\u00e1l maga is k\u00e9ts\u00e9g\u00e9t fejezi ki. 1884 m\u00e1jus\u00e1ban Monet tal\u00e1n eladta a p\u00e1rizsi Durand-Ruel h\u00e1znak, amely 1886 szeptember\u00e9ben tal\u00e1n elk\u00fcldte a New York-i American Art Associationnek; mindk\u00e9t \u00e1llom\u00e1sn\u00e1l a m\u00fazeum a Wildenstein katal\u00f3gusra t\u00e1maszkodik.<\/p>\n

1891-ig megszerezte, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az American Art Associationt\u0151l, a New York-i James F. Sutton (1849\u20131915), az egyes\u00fclet egyik alap\u00edt\u00f3ja. Hogy akkor biztosan az \u00f6v\u00e9 volt, azt a m\u00fazeum egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal t\u00e1masztja al\u00e1: 1891. febru\u00e1r 12. \u00e9s 14. k\u00f6z\u00f6tt a New York-i Union Clubban mutatt\u00e1k be, ahov\u00e1 \u0151 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. 1915-ben \u00f6zvegye, Florence Macy Sutton \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, a Sutton-gy\u0171jtem\u00e9ny American Art Association-beli \u00e1rver\u00e9s\u00e9n pedig 1917. janu\u00e1r 17-\u00e9n a 144-es t\u00e9telk\u00e9nt a Durand-Ruel h\u00e1z New York-i fi\u00f3kja v\u00e1s\u00e1rolta meg.<\/p>\n

M\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben a Durand-Ruel eladta a bostoni Edwards testv\u00e9reknek, Robert J. Edwardsnak, Hannah Marcy Edwardsnak \u00e9s Grace Edwardsnak; Robert 1924-ben, Hannah 1929-ben, Grace 1938-ban hunyt el. Herbert Elfers, a Durand-Ruel h\u00e1z munkat\u00e1rsa a m\u00fazeumnak 1939. augusztus 22-\u00e9n \u00edrt level\u00e9ben \u00fagy fogalmaz, hogy az elad\u00e1s \u201ethe Misses Edwards\u201d sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nt, vagyis a n\u0151v\u00e9reknek. 1925-ben a v\u00e1szon az Edwards csal\u00e1d hagyat\u00e9kak\u00e9nt \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt ker\u00fclt a m\u00fazeumba, amely 1925. \u00e1prilis 2-\u00e1n vette nyilv\u00e1ntart\u00e1sba.<\/p>\n

Melyik Cap Martin ez?<\/h3>\n

A Wikidata k\u00e9t olyan Monet-m\u0171vet ismer, amelynek c\u00edm\u00e9ben szerepel e fok neve, mindkett\u0151 1884-es. A belgiumi Tournai Mus\u00e9e des Beaux-Arts gy\u0171jtem\u00e9nye \u0151rzi a La pointe du Cap Martin<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1sznat, olaj v\u00e1sznon, 65 x 81 cm, amelyet a Wikidata a Wildenstein katal\u00f3gus 893-as sz\u00e1m\u00e1val tart nyilv\u00e1n. A tournai m\u00fazeum a fest\u0151 m\u00e1sodik d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi \u00fatj\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tengeri t\u00e9mak\u00e9nt \u00edrja le, a szikl\u00e1kon megt\u00f6r\u0151 hull\u00e1mok tajt\u00e9kj\u00e1val \u00e9s a sz\u00e9lben r\u00e1zk\u00f3d\u00f3 f\u00e1kkal.<\/p>\n

A bostoni v\u00e1sznon nincsenek szikl\u00e1kon megt\u00f6r\u0151 hull\u00e1mok: el\u00f6l az \u00f6sv\u00e9ny, k\u00f6z\u00e9pen a feny\u0151k, h\u00e1tul a nyugodt \u00f6b\u00f6l \u00e9s a hegyek. A mi\u00e9nk teh\u00e1t a bostoni 25.128, Wildenstein 897, jobb als\u00f3 szign\u00f3val. Ugyanerr\u0151l az \u00fatr\u00f3l sz\u00e1rmazik saj\u00e1t oldalunk szerint a Bordighera<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1szon 1884-b\u0151l, amelyet az Art Institute of Chicago \u0151riz 1922.426-os sz\u00e1mon.<\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos ez a m\u0171?<\/h3>\n

Mert a m\u00fazeum le\u00edr\u00e1sa szerint megmutatja, mi\u00e9rt j\u00e1rt Monet d\u00e9lre: a f\u00e9ny erej\u00e9\u00e9rt. Hogy az \u00e9g leveg\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9rz\u00e9keltesse, nem t\u00f6lt\u00f6tte ki az eg\u00e9sz v\u00e1sznat, hanem a fels\u0151 r\u00e9sz nagy r\u00e9sz\u00e9t szabadon hagyta, a hegyeket \u00e9s a felh\u0151ket pedig csak jelezte. Az ilyen impresszionista festm\u00e9ny nem pontos k\u00f6rvonalakb\u00f3l \u00e9p\u00edti fel a jelenetet, hanem abb\u00f3l a f\u00e9nyb\u0151l, amelyet \u00e1tenged.<\/p>\n

K\u00edn\u00e1latunkban az 1884-es \u00e9v m\u00e9g gazdagabb: a Hal\u00e1szhaj\u00f3k az \u00e9tretati parton<\/a>, amelyet a k\u00f6lni Wallraf-Richartz-Museum \u0151riz WRM 3120-as sz\u00e1mon, \u00e9s a Barque sur la Seine \u00e0 Jeufosse<\/a>, amely mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyben van 915-\u00f6s Wildenstein-sz\u00e1mmal, ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l val\u00f3. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9sz\u00fcltek a Vihar Belle-\u00cele partjain\u00e1l<\/a>, Mus\u00e9e d\u2019Orsay, RF 3163, \u00e9s a Szikl\u00e1k Port-Goulpharn\u00e1l<\/a> az Art Institute of Chicago gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a mi k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Minden megrendel\u00e9st egy fest\u0151 k\u00fcl\u00f6n fest meg, olajjal v\u00e1szonra, nyomtat\u00e1s \u00e9s g\u00e9pi l\u00e9p\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl; \u00edgy k\u00e9sz\u00fcl minden v\u00e1szonra festett festm\u00e9ny, amelyet elk\u00fcld\u00fcnk. Enn\u00e9l a m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9nyn\u00e9l a fels\u0151 r\u00e9sz a legnehezebb: az \u00e9gnek \u00e9s a hegyeknek ritka, k\u00f6nny\u0171 von\u00e1soknak kell maradniuk a vil\u00e1gos alapon, k\u00fcl\u00f6nben elt\u0171nik az a leveg\u0151, amely\u00e9rt Monet f\u00e9lig nyitva hagyta ezt a r\u00e9szt.<\/p>\n

A m\u00e1sodik pr\u00f3ba a feny\u0151k. S\u00f6t\u00e9tnek kell lenni\u00fck, de nem feket\u00e9nek, csavarod\u00f3 t\u00f6rzsekkel \u00e9s olyan koron\u00e1kkal, amelyeken \u00e1t m\u00e9g \u00e1tcsillan a tenger. Az ilyen k\u00e9zzel festett m\u00e1solat az el\u0151t\u00e9r \u00f6sv\u00e9ny\u00e9n is m\u00falik, amelynek melegnek, r\u00f3zsasz\u00ednes narancsnak \u00e9s mozgalmasnak kell maradnia, nem egyenletes fel\u00fcletnek. Egy ilyen k\u00f6nny\u0171 eget hordoz\u00f3 olajfestm\u00e9ny nem b\u00edrja a vastag f\u00e9nyes lakkot, ez\u00e9rt a mi\u00e9nk matt marad. A k\u00e9zi munka nem fakszimile: k\u00e9t azonos m\u00e9ret\u0171 v\u00e1szon ecsetkezel\u00e9se mindig elt\u00e9r.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Nyolc m\u00e9ret k\u00f6z\u00fcl lehet v\u00e1lasztani, 46 x 38-t\u00f3l 150 x 120 cm-ig. M\u00e9retben a 80 x 65 cm \u00e1ll legk\u00f6zelebb az eredetihez, 1,6 cm-rel keskenyebb \u00e9s 2,2 cm-rel alacsonyabb, 1,2308-as ar\u00e1ny\u00e1val viszont kiss\u00e9 ny\u00fajtottabb az eredeti 1,2143-es ar\u00e1ny\u00e1n\u00e1l. Ar\u00e1nyban a legkisebb m\u00e9ret \u00e1ll legk\u00f6zelebb, a 46 x 38 cm 1,2105-tel, ezt k\u00f6veti a 60 x 50, a 90 x 75 \u00e9s a 120 x 100 cm 1,2000-rel.<\/p>\n

Az eredetihez k\u00f6zeli m\u00e9rethez v\u00e1lassza a 80 x 65-\u00f6t, nagyobb falra a 90 x 75-\u00f6t vagy a 120 x 100-at, keskeny falra vagy polc f\u00f6l\u00e9 a 46 x 38-at vagy a 60 x 50-et. A vil\u00e1gos \u00f6sv\u00e9ny \u00e9s a k\u00e9k \u00f6b\u00f6l d\u00e9li f\u00e9nyt hoz a szob\u00e1ba, ez\u00e9rt ez j\u00f3 nappaliba val\u00f3 festm\u00e9ny. Minden m\u00e9ret szerepel a term\u00e9k mellett a Claude Monet gal\u00e9ri\u00e1nkban<\/a>.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakkeret \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha a k\u00edv\u00e1nt m\u00e9ret nincs a list\u00e1n, v\u00e1lassza az egyedi m\u00e9retet<\/a>: k\u00fcldje el a sz\u00e9less\u00e9get \u00e9s a magass\u00e1got, az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t megtartjuk. A v\u00e1sznat fa vakkeretre fesz\u00edtj\u00fck, a keret nincs benne az \u00e1rban.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t, a legnagyobb m\u00e9retekn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny nappal t\u00f6bb. A v\u00e1sznat vakkeretre fesz\u00edtve er\u0151s dobozban vagy feltekerve hengerben k\u00fcldj\u00fck, mindig csomagk\u00f6vet\u00e9ssel. Ha s\u00e9r\u00fclten \u00e9rkezik, vagy \u00e9szrevehet\u0151en elt\u00e9r a j\u00f3v\u00e1hagyott fot\u00f3t\u00f3l, kicser\u00e9lj\u00fck vagy visszat\u00e9r\u00edtj\u00fck az \u00e1r\u00e1t.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

Bostonban, a Museum of Fine Arts gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben, 25.128-as lelt\u00e1ri sz\u00e1mon.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

1884-b\u0151l. A m\u00fazeum, a Wikidata \u00e9s a jobb als\u00f3 felirat ugyanezt az \u00e9vet adja.<\/p>\n

Merre n\u00e9z a fest\u0151 err\u0151l a helyr\u0151l?<\/h4>\n

A m\u00fazeum szerint a fok keleti oldal\u00e1r\u00f3l az \u00f6bl\u00f6n \u00e1t a Tengeri-Alpok fel\u00e9.<\/p>\n

A tournai La pointe du Cap Martin ugyanaz a m\u0171?<\/h4>\n

Nem. Az egy m\u00e1sik v\u00e1szon ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l, 65 x 81 cm, a szikl\u00e1kon megt\u00f6r\u0151 hull\u00e1mok tajt\u00e9kj\u00e1val.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. A mi m\u0171v\u00fcnk mindig k\u00e9zzel, olajjal v\u00e1szonra k\u00e9sz\u00fcl; nyomatot nem \u00e1rulunk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A 80 x 65 cm-t az eredetihez k\u00f6zeli m\u00e9rethez, a 46 x 38 cm-t, ha az ar\u00e1ny a legfontosabb.<\/p>\n

Kaphatok a list\u00e1n nem szerepl\u0151 m\u00e9retet?<\/h4>\n

Igen. Az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9n\u00e9l is megtartjuk az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t b\u00e1rmilyen sz\u00e9less\u00e9gn\u00e9l.<\/p>\n

Hogyan jut el hozz\u00e1m a m\u0171?<\/h4>\n

Vakkeretre fesz\u00edtve er\u0151s dobozban vagy feltekerve hengerben, csomagk\u00f6vet\u00e9ssel.<\/p>\n

Mir\u0151l sz\u00f3l ez a m\u0171 egy mondatban?<\/h4>\n

Az \u00f6b\u00f6l f\u00f6l\u00f6tti d\u00e9li f\u00e9nyr\u0151l, amelyet Monet s\u00f6t\u00e9t feny\u0151kkel \u00e9s f\u00e9lig nyitott \u00e9ggel ragadott meg.<\/p>\n

Elad\u00f3 az eredeti, \u00e9s mennyit \u00e9r?<\/h4>\n

Nem elad\u00f3, mert m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyben van, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kbecsl\u00e9st nem adunk.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen. Ha bizonytalan a m\u00e9retben, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>, amellyel a megaj\u00e1nd\u00e9kozott v\u00e1laszt m\u00e9retet.<\/p>\n