{"id":214249,"date":"2026-08-30T07:32:54","date_gmt":"2026-08-30T05:32:54","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=214249"},"modified":"2026-09-18T12:50:44","modified_gmt":"2026-09-18T10:50:44","slug":"gray-weather-grande-jatte","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/georges-seurat\/gray-weather-grande-jatte\/","title":{"rendered":"Georges Seurat \u2013 Sz\u00fcrke id\u0151 a Grande Jatte-szigeten"},"content":{"rendered":"

A Sz\u00fcrke id\u0151 a Grande Jatte-szigeten Seurat pillant\u00e1sa a szigetr\u0151l a Szajn\u00e1ra, 1886\u201388 k\u00f6r\u00fcl, borult \u00e9g alatt. Az eredeti 86,4 x 70,5 centim\u00e9teres, olaj v\u00e1sznon, \u00e9s New Yorkban a Metropolitan Museum of Art \u0151rzi 2002.62.3-as lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, ahol ki is \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. N\u00e1lunk k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00fcl bel\u0151le, nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9rete szerint, a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt pedig fot\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

Sz\u00fcrke id\u0151 a Grande Jatte-szigeten \u2013 Georges Seurat<\/h2>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

A tekintet a Grande Jatte sziget\u00e9n indul, \u00e9s \u00e1tmegy a foly\u00f3n. A m\u00fazeum \u00edgy \u00edrja le: a l\u00e1tv\u00e1ny a f\u00e1kkal szeg\u00e9lyezett szigett\u0151l a Szajna t\u00falpartj\u00e1n \u00e1ll\u00f3, piros tet\u0151s h\u00e1zakig \u00e9r, egy p\u00e1rizsi el\u0151v\u00e1rosban. Hogy melyik el\u0151v\u00e1ros az, azt a m\u00fazeum nyitva hagyja \u2013 Asni\u00e8res vagy Courbevoie \u2013, \u00e9s ezt az \u00f3vatoss\u00e1got mi sem fogjuk lez\u00e1rni, mert nem tudjuk. Az ar\u00e1ny viszont biztos: el\u00f6l a sziget \u00e9s a f\u00e1k, k\u00f6z\u00e9pen a v\u00edz, h\u00e1tul a tet\u0151k sora.<\/p>\n

Az \u00e9g borult, \u00e9s \u00e9ppen ez a l\u00e9nyeg. Egy m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny, amely a naps\u00fct\u00e9s csillog\u00e1s\u00e1t akarja megmutatni, k\u00f6nnyebb dolgot v\u00e1llal; ez nem azt v\u00e1llalja. Nincs \u00e1rny\u00e9k, amely b\u00e1rmit kiemelne, \u00e9s nincs jelenet, amely a tekintetet vezetn\u00e9. Csak a v\u00edz f\u00f6l\u00f6tti f\u00e9ny marad, \u00e9s ez a f\u00e9ny sz\u00ednb\u0151l \u00e9p\u00fcl, nem ellent\u00e9tb\u0151l.<\/p>\n

A sz\u00fcrke \u00e9g a nehezebb pr\u00f3ba<\/h3>\n

Seurat sz\u00edne a n\u00e9z\u0151 szem\u00e9ben keveredik, nem a palett\u00e1n. A m\u00fazeum ezt a technik\u00e1t divizionizmusnak nevezi, \u00e9s hozz\u00e1teszi, hogy a pointillizmus nevet is haszn\u00e1lj\u00e1k r\u00e1. Naps\u00fct\u00e9sben az a vibr\u00e1l\u00e1s lesz bel\u0151le, amelyre mindenki eml\u00e9kszik. Felh\u0151 alatt viszont nehezebb dolga van: a sz\u00fcrke itt nem egyetlen sz\u00edn, hanem k\u00e9k, z\u00f6ld \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn pontok s\u0171r\u0171 h\u00e1l\u00f3ja, amelyek egym\u00e1st csendes\u00edtik egyenletes f\u00e9nny\u00e9.<\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt a borult jelenetek jobb bizony\u00edt\u00e9kok a naposakn\u00e1l. Ha a pointillista technika akkor is m\u0171k\u00f6dik, amikor nincs nap, akkor nem f\u00e9nytr\u00fckkr\u0151l van sz\u00f3, hanem arr\u00f3l, ahogyan a sz\u00edn \u00f6ssze\u00e1ll. Az ir\u00e1nyzat, amelyet Seurat vezetett, a neoimpresszionizmus, \u00e9s ez a m\u0171 annak csendes, hat\u00e1svad\u00e1szat n\u00e9lk\u00fcli r\u00e9sze.<\/p>\n

A m\u00fazeum a fest\u0151 saj\u00e1t szavait is id\u00e9zi: a lehet\u0151 legpontosabban akarta, mondja, \u00e1tvinni a szabadban \u00e9l\u0151 vil\u00e1goss\u00e1got, annak minden \u00e1rnyalat\u00e1val. Ez pontoss\u00e1got k\u00f6vetel, nem hat\u00e1st, \u00e9s ez a m\u0171 ennek egyfajta pr\u00f3b\u00e1ja.<\/p>\n

A festett szeg\u00e9ly az eredeti r\u00e9sze<\/h3>\n

A v\u00e1szon sz\u00e9l\u00e9n festett s\u00e1v fut, amelyet maga Seurat tett hozz\u00e1. A m\u00fazeum ebben pontos: a s\u00e1v nem sokkal azel\u0151tt keletkezett, hogy a m\u0171vet 1889-ben el\u0151sz\u00f6r ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Nem keret teh\u00e1t, hanem a festett fel\u00fclet r\u00e9sze \u2013 a fest\u0151 maga szabta meg, hol \u00e9r v\u00e9get a jelenet, \u00e9s hogyan megy \u00e1t a sz\u00edn a falba.<\/p>\n

Nek\u00fcnk ez gyakorlati k\u00e9rd\u00e9s, nem csup\u00e1n \u00e9rdekess\u00e9g. Fest\u0151nk az eredeti ut\u00e1n dolgozik, \u00fagy, ahogyan a m\u00fazeum mutatja. Ha a jelenetet a festett s\u00e1v n\u00e9lk\u00fcl szeretn\u00e9, mondja meg a megrendel\u00e9skor; a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l am\u00fagy is k\u00fcld\u00fcnk fot\u00f3t j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra, miel\u0151tt a v\u00e1szon elhagyja a m\u0171termet, \u00edgy l\u00e1tja, mit kapott.<\/p>\n

A sziget, amelyhez visszat\u00e9rt<\/h3>\n

Ugyanez a sziget \u00e9s ugyanez a v\u00edz t\u00f6bb munk\u00e1t is hordoz a k\u00edn\u00e1latunkban. A legnagyobb k\u00f6z\u00fcl\u00fck a Vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n a Grande Jatte sziget\u00e9n<\/a>, amelyet a chicag\u00f3i Art Institute \u0151riz, \u00e9s amelyet a m\u00fazeum a le\u00edr\u00e1s\u00e1ban kifejezetten megnevez; ott ugyanaz a part tele van emberekkel. A k\u00edn\u00e1latunkban h\u00e1rom hozz\u00e1 k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1ny is szerepel: Tanulm\u00e1ny a Grande Jatte-i vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1nhoz<\/a>, Tanulm\u00e1ny a Grande Jatte-hoz (jobb)<\/a> \u00e9s Tanulm\u00e1ny a Grande Jatte-hoz (London)<\/a>. Mind ugyanazon a foly\u00f3szakaszon sz\u00fcletett.<\/p>\n

A m\u00e1sik munka, amelyet a m\u00fazeum emellett megnevez, a F\u00fcrd\u0151z\u0151k Asni\u00e8res-n\u00e9l<\/a> a londoni National Galleryb\u0151l: ugyanaz a foly\u00f3szakasz, csak a m\u00e1sik oldalr\u00f3l \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban. \u00c9s mivel a m\u00fazeum megengedi, hogy a t\u00falparti h\u00e1zak Courbevoie-hoz tartozzanak, ide tartozik A Szajna Courbevoie-n\u00e1l<\/a> is, amelyet a k\u00edn\u00e1latunkban \u00e9vsz\u00e1m \u00e9s m\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl \u00e1rulunk, mert mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyben van, \u00e9s senki sem katalogiz\u00e1lta.<\/p>\n

Hov\u00e1 vezetett ez az \u00fat k\u00e9s\u0151bb, azt a tengerparton l\u00e1tni a legjobban: A gravelines-i csatorna, Grand Fort-Philippe<\/a> munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak utols\u00f3 \u00e9v\u00e9b\u0151l val\u00f3, amikor a pont m\u00e1r teljesen kiforrott.<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e1ll az \u00e9vsz\u00e1m mellett a k\u00f6r\u00fcl?<\/h3>\n

Mert maga a m\u00fazeum sem ad meg egyetlen \u00e9vet. A saj\u00e1t adatlapj\u00e1n 1886\u201388 k\u00f6r\u00fcl szerepel, teh\u00e1t id\u0151s\u00e1v \u00e9s nem d\u00e1tum, \u00e9s mi is \u00edgy adjuk meg. Ezen az oldalon sehol nem tal\u00e1l egyetlen keletkez\u00e9si \u00e9vet t\u00e9nyk\u00e9nt le\u00edrva, mert az int\u00e9zm\u00e9ny, amely a m\u0171vet \u0151rzi, nem \u00edgy \u00edrta le.<\/p>\n

Egyetlen szil\u00e1rd \u00e9vsz\u00e1m van r\u00f6gz\u00edtve, \u00e9s az nem a keletkez\u00e9s\u00e9: 1889, amikor a m\u0171vet el\u0151sz\u00f6r ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a s\u00e1v m\u00e1r a v\u00e1sznon volt. A m\u00e1sodik szil\u00e1rd \u00e9vsz\u00e1m 2002, amikor a munka Walter H. \u00e9s Leonore Annenberg gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt a m\u00fazeumba ker\u00fclt. A kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti, az igazi, hi\u00e1nyzik \u2013 \u00e9s aki valahol pontosan le\u00edrva tal\u00e1lja, olyasvalakit olvas, aki kevesebbet tud a m\u00fazeumn\u00e1l.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

K\u00e9zzel \u00e9s ecsettel, soha nem nyomtat\u00f3val. Fest\u0151nk olajfest\u00e9kkel dolgozik a v\u00e1sznon, \u00e9s enn\u00e9l a t\u00e9m\u00e1n\u00e1l \u00e9ppen az a legnehezebb, hogy a sz\u00fcrke \u00f6sszetett maradjon, \u00e9s ne v\u00e1ljon egyetlen sz\u00ednn\u00e9. Aki a palett\u00e1n keveri el, piszkos mez\u0151t kap; aki pontokb\u00f3l hagyja \u00e1llni, f\u00e9nyt kap. Ez\u00e9rt minden k\u00e9zzel festett m\u00e1solat egyedi, \u00e9s nincs k\u00e9t teljesen egyforma.<\/p>\n

Ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz jelenleg nincs saj\u00e1t m\u0171termi fot\u00f3nk a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l. Amikor legk\u00f6zelebb megfestj\u00fck, fot\u00f3zni fogjuk, \u00e9s a felv\u00e9telek megjelennek ezen az oldalon. N\u00e1lunk minden festm\u00e9ny v\u00e1szonra k\u00e9sz\u00fcl, \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt megkapja annak a v\u00e1szonnak a fot\u00f3j\u00e1t, amelyet \u00d6nnek festettek; csak j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s ut\u00e1n indul \u00fatnak.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Az eredeti 86,4 x 70,5 centim\u00e9teres, teh\u00e1t el\u0151bb a sz\u00e9less\u00e9g, azt\u00e1n a magass\u00e1g, ahogyan a m\u00e9reteket n\u00e1lunk minden\u00fctt megadjuk. A form\u00e1tum fekv\u0151 \u00e9s majdnem n\u00e9gyzetes; ez az\u00e9rt fontos, mert a jelenetnek nincs egyetlen pontja, amelyre a tekintet esne, \u00e9s \u00edgy elb\u00edrja a sz\u00e9less\u00e9get.<\/p>\n

A nyolc m\u00e9ret\u00fcnk k\u00f6z\u00fcl egyik sem egyezik az eredetivel. A legk\u00f6zelebbi a 100 x 80 cm, \u00e9s j\u00f3 tizenn\u00e9gy centim\u00e9terrel sz\u00e9lesebb; a 70 x 55 cm valamivel kisebb az eredetin\u00e9l. Ezt nem kerek\u00edtj\u00fck olyan \u00e1ll\u00edt\u00e1ss\u00e1, hogy a m\u0171vet eredeti nagys\u00e1gban \u00e1ruln\u00e1nk, mert nem tessz\u00fck. Nappaliba a 120 x 100 vagy a 140 x 110 cm aj\u00e1nlott, mert a sz\u00fcrke nagyobb fel\u00fcleten nyer; a 160 x 130, a 180 x 140, a 200 x 160 \u00e9s a 246 x 197 cm olyan falakra val\u00f3, amelyeket ki kell t\u00f6lteni, \u00e9s \u00e9ppen ezeken l\u00e1tszik, hogyan \u00e1ll \u00f6ssze a sz\u00edn.<\/p>\n

M\u00e9ret k\u00e9r\u00e9sre, vakr\u00e1ma \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha a nyolc m\u00e9ret egyike sem illik a fal\u00e1hoz, a munk\u00e1t az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, \u00e9s megtartjuk az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t, hogy a jelenet soha ne legyen megny\u00fajtva; ez a mi egyedi m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny<\/a> szolg\u00e1ltat\u00e1sunk. Minden darab fa vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve, akaszt\u00e1sra k\u00e9szen \u00e9rkezik.<\/p>\n

A keretet a 3D alkalmaz\u00e1sunkban v\u00e1lasztja ki. Enn\u00e9l a t\u00e9m\u00e1n\u00e1l \u00e9rdemes k\u00e9tszer gondolkodni, mert az eredetinek megvan a saj\u00e1t festett s\u00e1vja: a keskeny, s\u00f6t\u00e9t keret egy\u00fctt dolgozik vele, a sz\u00e9les \u00e9s d\u00edszes viszont vitatkozik vele. Hogy a munka hogyan mutat az \u00d6n fal\u00e1n, azt k\u00fcl\u00f6n t\u00e9rbe illeszt\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sunk mutatja meg.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Minden darab megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl szlov\u00e9niai m\u0171term\u00fcnkben, ez\u00e9rt m\u00e9rett\u0151l f\u00fcgg\u0151en 15\u201345 nappal sz\u00e1moljon. Fesz\u00edtve \u00e9s v\u00e9dve sz\u00e1ll\u00edtjuk, bekeretezve, ha keretet v\u00e1lasztott, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcl v\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt j\u00f3v\u00e1hagy egy fot\u00f3t, \u00e9s minden megrendel\u00e9sre \u00e9rv\u00e9nyes a visszav\u00e9teli szab\u00e1lyzatunk. A fest\u0151 teljes k\u00edn\u00e1lata a Georges Seurat<\/a> gal\u00e9ri\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l pedig Georges Seurat-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikk\u00fcnk<\/a> \u00edr. Egy h\u00edres festm\u00e9ny reprodukci\u00f3ja n\u00e1lunk mindig ezen az \u00faton sz\u00fcletik.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

New Yorkban, a Metropolitan Museum of Artban, 2002.62.3-as lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. A m\u00fazeum szerint a 823-as teremben \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ki.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 1886\u201388 k\u00f6r\u00fclit ad meg, teh\u00e1t id\u0151s\u00e1vot \u00e9s nem egyetlen \u00e9vet, \u00e9s mi is \u00edgy \u00edrjuk.<\/p>\n

Mekkora az eredeti?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 70,5 x 86,4 centim\u00e9tert ad meg magass\u00e1g \u00e9s sz\u00e9less\u00e9g szerint, ami a mi sz\u00e9less\u00e9g \u00d7 magass\u00e1g \u00edr\u00e1sm\u00f3dunkban 86,4 x 70,5 cm.<\/p>\n

Mi az a festett s\u00e1v?<\/h4>\n

Sz\u00ednes s\u00e1v a v\u00e1szon sz\u00e9l\u00e9n, amelyet maga Seurat tett hozz\u00e1 nem sokkal az 1889-es els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt. Nem keret, hanem a m\u0171 r\u00e9sze.<\/p>\n

Pontokkal van festve?<\/h4>\n

Igen. A m\u00fazeum a technik\u00e1t divizionizmusnak nevezi, \u00e9s azt mondja, pontoz\u00f3 m\u00f3dszernek is h\u00edvj\u00e1k; borult \u00e9g alatt jobban l\u00e1tszik, mint naps\u00fct\u00e9sben.<\/p>\n

Melyik el\u0151v\u00e1ros van a t\u00falparton?<\/h4>\n

A m\u00fazeum nyitva hagyja: Asni\u00e8res vagy Courbevoie. Mivel \u0151 maga nem d\u00f6nt, mi sem d\u00f6nt\u00fcnk.<\/p>\n

Mikor \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki el\u0151sz\u00f6r?<\/h4>\n

1889-ben, ahogyan a m\u00fazeum megadja; a festett s\u00e1v akkor m\u00e1r a v\u00e1sznon volt.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

Nappaliba a 120 x 100 cm-t. Az eredetihez a 100 x 80 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb, de valamivel sz\u00e9lesebb n\u00e1la.<\/p>\n

K\u00e9rhetek olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. Az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re fest\u00fcnk, \u00e9s megtartjuk az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. A munka k\u00e9zzel, olajfest\u00e9kkel k\u00e9sz\u00fcl; az ecsetvon\u00e1sok l\u00e1tszanak \u00e9s tapinthat\u00f3k, amit nyomat nem tud ut\u00e1nozni.<\/p>\n

Aj\u00e1nd\u00e9knak megfelel?<\/h4>\n

Igen. A t\u00e9ma csendes \u00e9s nem tolakod\u00f3, ez\u00e9rt b\u00e1rmelyik szob\u00e1t elb\u00edrja. Ha a v\u00e1laszt\u00e1st a megaj\u00e1nd\u00e9kozottra b\u00edzn\u00e1, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1nyunk<\/a>.<\/p>\n

C\u00edm:<\/td>\nSz\u00fcrke id\u0151 a Grande Jatte-szigeten<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nGray Weather, Grande Jatte<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nGeorges Seurat (P\u00e1rizs 1859\u20131891)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1886\u201388 k\u00f6r\u00fcl<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n86,4 cm x 70,5 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj v\u00e1sznon<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u00e9szeti st\u00edlus:<\/td>\nDivizionizmus, ahogyan a m\u00fazeum nevezi \u2013 m\u00e1sik neve pointillizmus; neoimpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
Megtal\u00e1lhat\u00f3:<\/td>\nThe Metropolitan Museum of Art<\/a>, New York (ltsz. 2002.62.3, a 823-as teremben ki\u00e1ll\u00edtva)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nk\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, 8 m\u00e9ret 70 x 55 cm-t\u0151l 246 x 197 cm-ig, k\u00e9r\u00e9sre egyedi m\u00e9retben<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n