{"id":214479,"date":"2026-08-30T11:50:33","date_gmt":"2026-08-30T09:50:33","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=214479"},"modified":"2026-09-18T12:50:44","modified_gmt":"2026-09-18T10:50:44","slug":"the-gardener-le-jardinier","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/georges-seurat\/the-gardener-le-jardinier\/","title":{"rendered":"Georges Seurat \u2013 A kert\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

A kert\u00e9sz Seurat kis olajv\u00e1zlata falemezen, 1882\u201383-b\u00f3l: ember munka k\u00f6zben a kertben, m\u00e1r vil\u00e1gos sz\u00ednekkel megfestve. Az eredeti 24,8 x 15,9 centim\u00e9teres, \u00e9s New Yorkban a Metropolitan Museum of Art \u0151rzi 67.187.102-es lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, ahol ki is \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. N\u00e1lunk k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00fcl bel\u0151le, olaj v\u00e1sznon, nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9rete szerint, a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt pedig fot\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

A kert\u00e9sz \u2013 Georges Seurat<\/h2>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

Kert\u00e9sz munka k\u00f6zben. A m\u00fazeum t\u00e1gabb keretbe helyezi a jelenetet: b\u00e1r Seurat-t ma legink\u00e1bb v\u00e1rosi jelenetekr\u0151l ismerj\u00fck, 1881 \u00e9s 1884 k\u00f6z\u00f6tti m\u0171veinek j\u00f3 r\u00e9sze vid\u00e9ki munk\u00e1sokat \u00e9s t\u00e1jat mutat. Ez a falemez az egyik k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u2013 ember, szersz\u00e1m, f\u00f6ld, semmi m\u00e1s.<\/p>\n

Egy m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny ekkora m\u00e9retben nem tud elbesz\u00e9lni. Egy tart\u00e1st viszont meg tud ragadni: a meghajlott h\u00e1tat, a dolgoz\u00f3 kezet, a z\u00f6ldet k\u00f6rben. Pontosan ez \u00e9rdekelte akkor Seurat-t, \u00e9s pontosan ezt vitte a lemezre egyetlen szabadt\u00e9ri \u00fcl\u00e9sben.<\/p>\n

Ogden Rood \u00e9s a vil\u00e1gos sz\u00ednek<\/h3>\n

A m\u00fazeum pontosan fogalmaz a sz\u00ednr\u0151l. Seurat eleinte f\u00f6ldsz\u00edn\u0171, tomp\u00edtott palett\u00e1t haszn\u00e1lt, amely a vid\u00e9k kor\u00e1bbi fest\u0151ire, p\u00e9ld\u00e1ul Jean-Fran\u00e7ois Millet-re eml\u00e9keztet. Ennek a falemeznek a vil\u00e1gos sz\u00ednei a m\u00fazeum szerint m\u00e1st mutatnak: a n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t az impresszionista elj\u00e1r\u00e1sok ir\u00e1nt, \u00e9s a sz\u00ednr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9sek olvas\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Egy k\u00f6nyvet meg is nevez: az amerikai Ogden Rood Modern Chromatics c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, amely angolul 1879-ben, franci\u00e1ul 1881-ben jelent meg. Ez nem a mi feltev\u00e9s\u00fcnk \u2013 \u00edgy \u00edrja a m\u00fazeum. \u00c9rdekes, mert ugyanezt a nevet a Guggenheim is megadja a Parasztasszonyok munka k\u00f6zben<\/a> mellett, ahol Rood Chevreul \u00e9s Charles Henry t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll. K\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, ugyanazon a n\u00e9ven.<\/p>\n

Ebb\u0151l az olvasm\u00e1nyb\u00f3l lett n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a pointillizmus. Itt m\u00e9g nincs jelen: a sz\u00edn vil\u00e1gos, de m\u00e9g ecsetvon\u00e1sokban \u00e1ll, nem pontokban. A pointillista technika k\u00e9s\u0151bb j\u00f6tt, \u00e9s lassan.<\/p>\n

Egy p\u00e1r ugyanabb\u00f3l a teremb\u0151l<\/h3>\n

Ennek a falemeznek a k\u00edn\u00e1latunkban ikertestv\u00e9re van, \u00e9s \u00e9ppen a m\u00fazeumi adatlap k\u00f6ti \u00f6ssze a kett\u0151t. A Kil\u00e1t\u00e1s a Szajn\u00e1ra<\/a> ugyanazokb\u00f3l az \u00e9vekb\u0151l val\u00f3, ugyanolyan f\u00e1ra festett\u00e9k, pontosan ugyanakkora \u2013 24,8 x 15,9 centim\u00e9ter \u2013, \u00e9s ugyanabban a 825-\u00f6s teremben f\u00fcgg. K\u00e9t kis falemez, ugyanaz a k\u00e9t \u00e9v, ugyanaz a szoba.<\/p>\n

Aki egyszerre n\u00e9zi \u0151ket, k\u00e9t dolgot l\u00e1t: milyen kev\u00e9s kellett a fest\u0151nek egy jelenethez, \u00e9s milyen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek lehetnek a t\u00e9m\u00e1k azonos elj\u00e1r\u00e1s mellett. Az egyik dolgoz\u00f3 foly\u00f3 rakom\u00e1nnyal \u00e9s k\u00e9m\u00e9nyekkel, a m\u00e1sik kert. Ugyanaz az ecset, ugyanaz a form\u00e1tum, k\u00e9t vil\u00e1g.<\/p>\n

Ugyanebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l van a k\u00edn\u00e1latunkban A k\u0151t\u00f6r\u0151<\/a> a washingtoni Phillips-gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l \u00e9s az Alak a barbizoni t\u00e1jban<\/a>, amely annak a helynek a nev\u00e9t viseli, amelyr\u0151l az iskola a nev\u00e9t kapta, \u00e9s amelyre a m\u00fazeum is utal.<\/p>\n

Fa, nem v\u00e1szon \u2013 \u00e9s mit jelent ez a mi kivitel\u00fcnkben<\/h3>\n

Az eredetit falemezre festett\u00e9k. A fa sima, kem\u00e9ny alap: azonnal fogadja a fest\u00e9ket, \u00e9s nem enged az ecset alatt, \u00edgy az ecsetvon\u00e1s ott \u00e9r v\u00e9get, ahol leteszik. \u00c9ppen ez\u00e9rt voltak az ilyen deszk\u00e1csk\u00e1k k\u00e9nyelmesek a szabadban v\u00e9gzett munk\u00e1hoz.<\/p>\n

A mi kivitel\u00fcnk olajfestm\u00e9ny v\u00e1sznon, \u00e9s ezt nem mossuk \u00f6ssze. Amit \u00e1tvisz\u00fcnk, az az ecsetvon\u00e1s \u00e9s a sz\u00edn; az alapot nem ut\u00e1nozzuk, mert a v\u00e1szon \u00e9s a fa nem viselkedik egyform\u00e1n, \u00e9s ezt nem is \u00edg\u00e9rj\u00fck. A legkisebb m\u00e9retekn\u00e9l a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g alig \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, a nagyokn\u00e1l viszont \u00e9rz\u0151dik a v\u00e1szon. Ez\u00e9rt is \u00edrjuk le itt: a v\u00e1szon szemcs\u00e9je a nagy m\u00e9reteken r\u00e9szt vesz a l\u00e1tv\u00e1nyban, \u00e9s ink\u00e1bb elmondjuk el\u0151re, mint hogy a k\u00e9sz munka mondja el \u00d6n helyett.<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e1ll id\u0151s\u00e1v az \u00e9vsz\u00e1m hely\u00e9n?<\/h3>\n

Mert maga a m\u00fazeum sem ad meg egyetlen \u00e9vet. A saj\u00e1t adatlapj\u00e1n 1882\u201383 szerepel, teh\u00e1t id\u0151s\u00e1v, \u00e9s mi is \u00edgy adjuk meg. Ezen az oldalon sehol nem tal\u00e1l egyetlen keletkez\u00e9si \u00e9vet t\u00e9nyk\u00e9nt le\u00edrva, mert az int\u00e9zm\u00e9ny, amely a m\u0171vet \u0151rzi, nem \u00edgy \u00edrta le.<\/p>\n

A szil\u00e1rd \u00e9vsz\u00e1mok m\u00e1sok, \u00e9s egyik sem a keletkez\u00e9s \u00e9ve: 1879 \u00e9s 1881, amikor a Seurat \u00e1ltal olvasott k\u00f6nyv megjelent, valamint 1967, amikor a m\u0171 Adelaide Milton de Groot hagyat\u00e9kak\u00e9nt a m\u00fazeumba ker\u00fclt. \u00c9ppen ez\u00e9rt nevezz\u00fck meg \u0151ket annak, amik.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

K\u00e9zzel \u00e9s ecsettel, soha nem nyomtat\u00f3val. Fest\u0151nk olajfest\u00e9kkel dolgozik a v\u00e1sznon, \u00e9s enn\u00e9l a t\u00e9m\u00e1n\u00e1l a legnehezebb a vil\u00e1goss\u00e1got megtartani: a sz\u00ednek itt nyitottak \u00e9s tiszt\u00e1k, \u00e9s ha egym\u00e1sba keverednek, a jelenet azonnal els\u00f6t\u00e9t\u00fcl. Ez\u00e9rt minden k\u00e9zzel festett m\u00e1solat egyedi, \u00e9s nincs k\u00e9t teljesen egyforma.<\/p>\n

Ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz jelenleg nincs saj\u00e1t m\u0171termi fot\u00f3nk a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l. Amikor legk\u00f6zelebb megfestj\u00fck, fot\u00f3zni fogjuk, \u00e9s a felv\u00e9telek megjelennek ezen az oldalon. N\u00e1lunk minden festm\u00e9ny v\u00e1szonra k\u00e9sz\u00fcl, \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt megkapja annak a v\u00e1szonnak a fot\u00f3j\u00e1t, amelyet \u00d6nnek festettek; csak j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s ut\u00e1n indul \u00fatnak.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Az eredeti 24,8 x 15,9 centim\u00e9teres, teh\u00e1t el\u0151bb a sz\u00e9less\u00e9g, azt\u00e1n a magass\u00e1g, ahogyan a m\u00e9reteket n\u00e1lunk minden\u00fctt megadjuk. Kis falemez, amely elf\u00e9r a teny\u00e9rben.<\/p>\n

A legkisebb fokunk, a 25 x 16 cm, az eredeti eg\u00e9sz centim\u00e9terre kerek\u00edtve; a m\u00e9retet a m\u00fazeum maga adja meg, a mi m\u00e9retk\u00edn\u00e1latunkt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, ez\u00e9rt ezt le is \u00edrhatjuk. Ha a m\u0171vet abban a nagys\u00e1gban szeretn\u00e9, amelyben k\u00e9sz\u00fclt, pontosan ez az a fok. Polcra vagy asztalra a 25 x 16 cm; nappaliba az 50 x 30 \u00e9s a 60 x 40 cm; a 70 x 45 \u00e9s a 80 x 50 cm meg\u00e1ll mag\u00e1ban; a 90 x 60, a 120 x 75 \u00e9s a 150 x 100 cm a kis v\u00e1zlatb\u00f3l nagy munk\u00e1t csin\u00e1l, amit a nyitott sz\u00edn jobban elb\u00edr, mint sok m\u00e1s t\u00e9ma.<\/p>\n

M\u00e9ret k\u00e9r\u00e9sre, vakr\u00e1ma \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha a nyolc m\u00e9ret egyike sem illik a fal\u00e1hoz, a munk\u00e1t az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re festj\u00fck meg, \u00e9s megtartjuk az eredeti ar\u00e1ny\u00e1t, hogy a jelenet soha ne legyen megny\u00fajtva; ez a mi egyedi m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny<\/a> szolg\u00e1ltat\u00e1sunk. Minden darab fa vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve, akaszt\u00e1sra k\u00e9szen \u00e9rkezik.<\/p>\n

A keretet a 3D alkalmaz\u00e1sunkban v\u00e1lasztja ki. Vil\u00e1gos t\u00e9m\u00e1n\u00e1l \u00e9rdemes gondolkodni: a meleg, vil\u00e1gos keret al\u00e1t\u00e1masztja a sz\u00edneket, a neh\u00e9z \u00e9s s\u00f6t\u00e9t viszont lenyomja \u0151ket. Hogy a munka hogyan mutat az \u00d6n fal\u00e1n, azt k\u00fcl\u00f6n t\u00e9rbe illeszt\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sunk mutatja meg.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Minden darab megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl szlov\u00e9niai m\u0171term\u00fcnkben, ez\u00e9rt m\u00e9rett\u0151l f\u00fcgg\u0151en 15\u201345 nappal sz\u00e1moljon. Fesz\u00edtve \u00e9s v\u00e9dve sz\u00e1ll\u00edtjuk, bekeretezve, ha keretet v\u00e1lasztott, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcl v\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt j\u00f3v\u00e1hagy egy fot\u00f3t, \u00e9s minden megrendel\u00e9sre \u00e9rv\u00e9nyes a visszav\u00e9teli szab\u00e1lyzatunk. A fest\u0151 teljes k\u00edn\u00e1lata a Georges Seurat<\/a> gal\u00e9ri\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l pedig Georges Seurat-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikk\u00fcnk<\/a> \u00edr. Egy h\u00edres festm\u00e9ny reprodukci\u00f3ja n\u00e1lunk mindig ezen az \u00faton sz\u00fcletik.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

New Yorkban, a Metropolitan Museum of Artban, 67.187.102-es lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. A m\u00fazeum szerint a 825-\u00f6s teremben \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ki.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 1882\u201383-at ad meg, teh\u00e1t id\u0151s\u00e1vot \u00e9s nem egyetlen \u00e9vet, \u00e9s mi is \u00edgy \u00edrjuk.<\/p>\n

Mekkora az eredeti?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 15,9 x 24,8 centim\u00e9tert ad meg magass\u00e1g \u00e9s sz\u00e9less\u00e9g szerint, ami a mi sz\u00e9less\u00e9g \u00d7 magass\u00e1g \u00edr\u00e1sm\u00f3dunkban 24,8 x 15,9 cm.<\/p>\n

Mit olvasott Seurat?<\/h4>\n

A m\u00fazeum megnevez egy k\u00f6nyvet: Ogden Rood Modern Chromatics c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, angolul 1879-ben, franci\u00e1ul 1881-ben.<\/p>\n

Mi\u00e9rt vil\u00e1gosabbak a sz\u00ednek, mint Millet-n\u00e9l?<\/h4>\n

Mert a m\u00fazeum adatlapja szerint Seurat akkoriban kezdett \u00e9rdekl\u0151dni az impresszionista elj\u00e1r\u00e1sok ir\u00e1nt; kor\u00e1bban tomp\u00edtott, f\u00f6ldsz\u00edn\u0171 palett\u00e1t haszn\u00e1lt.<\/p>\n

Pontokkal van festve?<\/h4>\n

Nem. A m\u0171 1882\u201383-b\u00f3l val\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a finom pontok m\u00f3dszere el\u0151tt; a sz\u00edn vil\u00e1gos, de ecsetvon\u00e1sokban \u00e1ll.<\/p>\n

Mi\u00e9rt nem f\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl a mi v\u00e1ltozatunk?<\/h4>\n

Mert olajjal, v\u00e1szonra dolgozunk. Az ecsetvon\u00e1st \u00e9s a sz\u00ednt \u00e1tvissz\u00fck, az alapot nem ut\u00e1nozzuk.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

Nappaliba a 60 x 40 cm-t. Ha az eredeti nagys\u00e1g\u00e1t szeretn\u00e9, v\u00e1lassza a 25 x 16 cm-t.<\/p>\n

K\u00e9rhetek olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. Az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re fest\u00fcnk, \u00e9s megtartjuk az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. A munka k\u00e9zzel, olajfest\u00e9kkel k\u00e9sz\u00fcl; az ecsetvon\u00e1sok l\u00e1tszanak \u00e9s tapinthat\u00f3k, amit nyomat nem tud ut\u00e1nozni.<\/p>\n

Aj\u00e1nd\u00e9knak megfelel?<\/h4>\n

Igen. A t\u00e9ma der\u0171s \u00e9s csendes, a kis m\u00e9retek pedig szem\u00e9lyesen hatnak. Ha a v\u00e1laszt\u00e1st a megaj\u00e1nd\u00e9kozottra b\u00edzn\u00e1, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1nyunk<\/a>.<\/p>\n

C\u00edm:<\/td>\nA kert\u00e9sz<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nThe Gardener<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nGeorges Seurat (P\u00e1rizs 1859\u20131891)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1882\u201383<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n24,8 cm x 15,9 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj falemezen<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u00e9szeti st\u00edlus:<\/td>\nKorai szabadt\u00e9ri olajv\u00e1zlat (croqueton), m\u00e1r vil\u00e1gos sz\u00ednekkel \u2013 m\u00e9g a pontok el\u0151tt<\/td>\n<\/tr>\n
Megtal\u00e1lhat\u00f3:<\/td>\nThe Metropolitan Museum of Art<\/a>, New York (ltsz. 67.187.102, a 825-\u00f6s teremben ki\u00e1ll\u00edtva)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nk\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, 8 m\u00e9ret 25 x 16 cm-t\u0151l 150 x 100 cm-ig, k\u00e9r\u00e9sre egyedi m\u00e9retben<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n