{"id":214663,"date":"2026-08-30T14:43:49","date_gmt":"2026-08-30T12:43:49","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=214663"},"modified":"2026-10-19T15:03:36","modified_gmt":"2026-10-19T13:03:36","slug":"port-en-bessin-entrance-to-the-harbor","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/georges-seurat\/port-en-bessin-entrance-to-the-harbor\/","title":{"rendered":"Georges Seurat \u2013 Port-en-Bessin, a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rata"},"content":{"rendered":"

A Port-en-Bessin, a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rata 1888-ban k\u00e9sz\u00fclt, amikor Seurat a nyarat egy kis normandiai kik\u00f6t\u0151ben t\u00f6lt\u00f6tte. Az eredeti 65,1 x 54,9 centim\u00e9teres, olaj v\u00e1sznon, \u00e9s New Yorkban a Museum of Modern Art \u0151rzi 126.1934-es lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. N\u00e1lunk k\u00e9zzel festett festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00fcl bel\u0151le, n\u00e9gy m\u00e9retben vagy az \u00d6n m\u00e9rete szerint (legfeljebb 140 x 110 cm-ig), a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt pedig fot\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk a k\u00e9sz munk\u00e1r\u00f3l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

Port-en-Bessin, a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rata \u2013 Georges Seurat<\/h2>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon \u2013 \u00e9s mit nem mond a m\u00fazeum?<\/h3>\n

A c\u00edm a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rat\u00e1t nevezi meg. Port-en-Bessin kis hal\u00e1szkik\u00f6t\u0151 Normandi\u00e1ban, ahol Seurat az 1888-as nyarat t\u00f6lt\u00f6tte, \u00e9s a m\u00fazeum a m\u0171vet ugyanerre az \u00e9vre dat\u00e1lja.<\/p>\n

Itt meg kell \u00e1llnunk. A Museum of Modern Art err\u0151l a m\u0171r\u0151l k\u00f6zz\u00e9teszi a c\u00edmet, az \u00e9vet, a technik\u00e1t, a m\u00e9retet, a megszerz\u00e9s m\u00f3dj\u00e1t, az oszt\u00e1lyt, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat \u00e9s a tulajdonosi l\u00e1ncot \u2013 le\u00edr\u00e1st azonban nem tesz k\u00f6zz\u00e9. Ez\u00e9rt mi sem \u00edrjuk le a jelenetet r\u00e9szletesebben, mint ahogyan a m\u00fazeum c\u00edme megnevezi. Kor\u00e1bban ezen az oldalon az \u00e1llt, mi van pontosan az el\u0151t\u00e9rben \u00e9s hol \u00e1llnak a vitorl\u00e1sok; ezt a m\u00fazeum saj\u00e1t adatlapj\u00e1val nem tudtuk al\u00e1t\u00e1masztani, ez\u00e9rt elhagytuk, \u00e9s itt megmondjuk, mi\u00e9rt.<\/p>\n

Amit a m\u00f3dszerb\u0151l tudunk, az viszont biztos. Egy 1888-as m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9ny akkor keletkezett, amikor a pointillizmus m\u00e1r teljesen kiforrott: a sz\u00edn apr\u00f3 pontokban \u00e1ll, amelyek csak a n\u00e9z\u0151 szem\u00e9ben keverednek, \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt van a v\u00edz f\u00f6l\u00f6tti f\u00e9nynek az az egyenletes, nyugodt \u00e9rt\u00e9ke. Ezeken a tengerparti v\u00e1sznakon a pointillista technika a legk\u00f6vetkezetesebb.<\/p>\n

Az 1888-as ny\u00e1r Normandi\u00e1ban<\/h3>\n

Seurat minden ny\u00e1ron \u00e9szakra ment a tengerhez, \u00e9s onnan tengerparti v\u00e1sznakat hozott. 1888-ban Port-en-Bessinben volt; egy washingtoni m\u00fazeum ugyanennek a ny\u00e1rnak egy m\u00e1sik m\u0171v\u00e9t \u0151rzi.<\/p>\n

A k\u00edn\u00e1latunkban t\u00f6bb is van bel\u0151l\u00fck: a Tengerpart Port-en-Bessinn\u00e9l, Normandia<\/a> ugyanabb\u00f3l a kik\u00f6t\u0151b\u0151l \u00e9s ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l val\u00f3, a Cs\u00f3nakok ap\u00e1lyban, Grandcamp<\/a> arr\u00f3l a partr\u00f3l, ahol Seurat tengere elkezd\u0151d\u00f6tt, az Este, Honfleur<\/a> pedig egy normandiai kik\u00f6t\u0151b\u0151l k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bbr\u00f3l.<\/p>\n

K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanezt tette a gravelines-i csatorn\u00e1n\u00e1l. A gravelines-i csatorna, este<\/a> ugyanabban a New York-i m\u00fazeumban van, mint ez a m\u0171, A gravelines-i csatorna, Grand Fort-Philippe<\/a> Londonban, A gravelines-i csatorna, Petit Fort-Philippe<\/a> pedig Indianapolisban.<\/p>\n

A tulajdonosi l\u00e1nc, ahogy a m\u00fazeum k\u00f6zz\u00e9teszi<\/h3>\n

A Museum of Modern Art ezt a m\u0171vet is felveszi a proveniencia-kutat\u00e1si programj\u00e1ba, \u00e9s a teljes tulajdonosi l\u00e1ncot h\u00e9t jegyzettel teszi k\u00f6zz\u00e9. Mivel k\u00f6zz\u00e9teszi, itt \u00f6sszefoglaljuk \u2013 \u00e9s minden, ami k\u00f6vetkezik, a m\u00fazeum feljegyz\u00e9se, nem a mi k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fcnk.<\/p>\n

A fest\u0151 1891-es hal\u00e1la ut\u00e1n a m\u0171 az \u00e9desanyj\u00e1n\u00e1l, Ernestine Seurat-n\u00e1l volt P\u00e1rizsban. 1899-ben L\u00e9on Appert, a fest\u0151 s\u00f3gora \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, 1925-ben pedig annak fia, Maurice Appert. Negyed sz\u00e1zadig maradt teh\u00e1t a csal\u00e1dban.<\/p>\n

Ezut\u00e1n a p\u00e1rizsi keresked\u0151, Etienne Bignou v\u00e1s\u00e1rolta meg, 1926-ban pedig a londoni Alexandre Reid & Lefevre h\u00e1z. Ez a n\u00e9v a k\u00edn\u00e1latunkban m\u00e1r harmadszor bukkan fel: mindk\u00e9t gravelines-i v\u00e1szon m\u00fazeumi adatlapj\u00e1n ugyanez a londoni h\u00e1z szerepel.<\/p>\n

1926-t\u00f3l 1934-ig: Londonb\u00f3l New Yorkba \u00e9s a m\u00fazeumba<\/h3>\n

1926 december\u00e9ben a Reid & Lefevre \u00e9s a New York-i Knoedler & Co. k\u00f6z\u00f6sen birtokolta. 1927-ben a Knoedler eladta Lillie P. Blissnek New Yorkban, 1934-ben pedig a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel egy\u00fctt a Museum of Modern Artba ker\u00fclt. A m\u00fazeum az\u00f3ta Lillie P. Bliss gy\u0171jtem\u00e9nyek\u00e9nt tartja nyilv\u00e1n.<\/p>\n

A jegyzetekben a m\u00fazeum megnevezi azoknak az \u00e9veknek a k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t is: a Lefevre Galleriesben 1926 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e9s m\u00e1jus\u00e1ban, a Knoedlern\u00e9l pedig 1927 janu\u00e1rj\u00e1ban. A m\u00e1sodikhoz m\u00e9g a keresked\u0151 rakt\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1t is k\u00f6zli.<\/p>\n

Ezt a t\u00f6rt\u00e9netet az\u00e9rt adjuk k\u00f6zre, mert az int\u00e9zm\u00e9ny, amely a m\u0171vet \u0151rzi, maga teszi k\u00f6zz\u00e9. Az a festm\u00e9ny, amelyet m\u00e1solatk\u00e9nt \u00e1rulunk, ezt az utat tudhatja maga m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s hely\u00e9nval\u00f3, hogy ez itt is olvashat\u00f3 legyen.<\/p>\n

Egy c\u00edm, amelyet a m\u00fazeum maga nyilv\u00e1n\u00edt t\u00e9vesnek<\/h3>\n

E m\u0171 leg\u00e9rdekesebb r\u00e9szlete a m\u00fazeum egy jegyzete. 1892-ben, egy \u00e9vvel Seurat hal\u00e1la ut\u00e1n k\u00e9tszer \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki: a p\u00e1rizsi F\u00fcggetlenek Szalonj\u00e1ban az 1100-as sz\u00e1m alatt \u00e9s a br\u00fcsszeli Les XX csoportn\u00e1l a 12-es sz\u00e1m alatt. Mindk\u00e9tszer Port-en-Bessin, L’avant-port, mar\u00e9e haute c\u00edmen, \u00e9s mindk\u00e9tszer a fest\u0151 \u00e9desanyja k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte.<\/p>\n

A m\u00fazeum ezt a c\u00edmet k\u00f6zli \u2013 \u00e9s mell\u00e9 oda\u00edrja, hogy t\u00e9ves. Egy olyan int\u00e9zm\u00e9ny \u00e1ll teh\u00e1t el\u0151tt\u00fcnk, amely k\u00f6zz\u00e9tesz egy r\u00e9gi adatot, \u00e9s egyszersmind megmondja, hogy nem \u00e1ll meg. Pontosan ezt tessz\u00fck mi is a k\u00edn\u00e1latunkban a saj\u00e1t adatainkkal.<\/p>\n

Ez\u00e9rt szerepeltetj\u00fck ezt a r\u00e9gi c\u00edmet a t\u00e1bl\u00e1zatban a tov\u00e1bbi c\u00edmek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9vsz\u00e1mmal \u00e9s a m\u00fazeum figyelmeztet\u00e9s\u00e9vel. A neoimpresszionizmus akkor alig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves volt, \u00e9s a m\u0171vek nevei m\u00e9g nem szil\u00e1rdultak meg; \u00e9pp ez\u00e9rt a m\u00fazeumi katal\u00f3gus sz\u00e1m\u00edt, nem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si c\u00e9dula.<\/p>\n

Hol \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki?<\/h3>\n

A m\u00fazeum saj\u00e1t rendez\u00e9seinek felv\u00e9telein ismerte fel ezt a m\u0171vet, \u00e9s k\u00f6zz\u00e9teszi a list\u00e1t. 1929 november\u00e9ben \u00e9s december\u00e9ben a Cezanne, Gauguin, Seurat, van Gogh ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son volt; 1931 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l okt\u00f3ber\u00e9ig a n\u00e9hai Lillie P. Bliss gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n; 1958 tavasz\u00e1n a Seurat Paintings and Drawings t\u00e1rlaton.<\/p>\n

K\u00f6vetkezik 1964, a Painting & Sculpture II rendez\u00e9s 2004 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt, valamint az 502-es terem, amelyet Lillie P. Blissnek szenteltek, 2021 \u0151sz\u00e9t\u0151l 2023 tavasz\u00e1ig.<\/p>\n

A lista els\u0151 \u00e9vsz\u00e1ma kor\u00e1bbi, mint a m\u00fazeum tulajdonjoga. 1929 november\u00e9ben a m\u0171 m\u00e9g nem a m\u00fazeum\u00e9 volt \u2013 m\u00e9g mindig az \u00f6v\u00e9. A m\u00fazeum k\u00e9t feljegyz\u00e9se itt nem mond ellent egym\u00e1snak, hanem kieg\u00e9sz\u00edti egym\u00e1st, \u00e9s mindkett\u0151 k\u00f6zz\u00e9 van t\u00e9ve. Ma a m\u0171 nincs ki\u00e1ll\u00edtva: a m\u00fazeum azt jegyzi meg r\u00f3la, hogy nem tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a mi k\u00e9zzel festett kivitel\u00fcnk?<\/h3>\n

K\u00e9zzel \u00e9s ecsettel, soha nem nyomtat\u00f3val. A fest\u0151nk olajfest\u00e9kkel dolgozik a v\u00e1sznon, \u00e9s enn\u00e9l a t\u00e9m\u00e1n\u00e1l a legnehezebb az egyenletess\u00e9g megtart\u00e1sa: a jelenet nyugodt v\u00edzszintes s\u00e1vokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl, \u00e9s ha az egyik meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl, felborul az eg\u00e9sz egyens\u00faly. Ez\u00e9rt minden k\u00e9zzel festett m\u00e1solat a maga m\u00f3dj\u00e1n egyedi, \u00e9s nincs k\u00e9t teljesen egyforma.<\/p>\n

Ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz jelenleg nincs saj\u00e1t m\u0171termi felv\u00e9tel\u00fcnk az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171r\u0151l. Amikor legk\u00f6zelebb megfestj\u00fck, felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk r\u00f3la, \u00e9s a fot\u00f3k megjelennek ezen az oldalon. Addig az \u00e9rv\u00e9nyes, ami minden n\u00e1lunk k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny v\u00e1szonra eset\u00e9ben: a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt megkapja annak a v\u00e1szonnak a fot\u00f3j\u00e1t, amelyet \u00d6nnek festettek, \u00e9s egy h\u00edres festm\u00e9ny reprodukci\u00f3ja csak akkor hagyja el a m\u0171termet, ha \u00d6n j\u00f3v\u00e1hagyta.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Az eredeti 65,1 x 54,9 centim\u00e9teres, teh\u00e1t el\u0151bb a sz\u00e9less\u00e9g \u00e9s ut\u00e1na a magass\u00e1g, ahogyan a m\u00e9reteket minden\u00fctt megadjuk. A form\u00e1tum fekv\u0151, \u00e9s csak enyh\u00e9n megny\u00fajtott.<\/p>\n

Enn\u00e9l a m\u0171n\u00e9l a legkisebb m\u00e9ret\u00fcnk k\u00f6zelebb ker\u00fcl az eredetihez, mint b\u00e1rmely m\u00e1sikn\u00e1l a k\u00edn\u00e1latunkban: a 70 x 55 cm 4,9 centim\u00e9terrel sz\u00e9lesebb \u00e9s egyetlen millim\u00e9terrel magasabb. Nem ugyanaz a sz\u00e1m, ez\u00e9rt nem is nevezz\u00fck annak \u2013 csak egy fokozat, amely erre a m\u0171re majdnem pontosan r\u00e1illik. Nappaliba 100 x 80 vagy 120 x 100 cm-t aj\u00e1nlunk; a 140 x 110 cm, a legnagyobb m\u00e9ret\u00fcnk, nagyobb falat t\u00f6lt ki.<\/p>\n

M\u00e9ret k\u00edv\u00e1ns\u00e1g szerint, vakr\u00e1ma \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha a n\u00e9gy m\u00e9ret egyike sem illik a fal\u00e1hoz, a m\u0171vet az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re (legfeljebb 140 x 110 cm-ig) festj\u00fck meg, megtartva az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1t, hogy a jelenet soha ne legyen megny\u00fajtva; ez a mi egyedi m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny<\/a> szolg\u00e1ltat\u00e1sunk. A festm\u00e9nyt h\u00e1rom form\u00e1ban rendelheti meg: feltekert v\u00e1szonk\u00e9nt, vakr\u00e1ma n\u00e9lk\u00fcl; fa vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve, akaszt\u00e1sra k\u00e9szen; vagy bekeretezve. A form\u00e1t a rendel\u00e9skor v\u00e1lasztja ki.<\/p>\n

A keretet a 3D alkalmaz\u00e1sunkban v\u00e1lasztja ki. Egy v\u00edzszintes s\u00e1vokb\u00f3l \u00e9l\u0151 jelenetn\u00e9l a sz\u00e9les keret hamar er\u0151sebb lesz a m\u0171n\u00e9l: a keskeny, visszafogott meghagyja a hely\u00e9t. Hogy a fal\u00e1n hogyan mutat majd, azt k\u00fcl\u00f6n t\u00e9rbe illeszt\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sunk mutatja meg.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Minden p\u00e9ld\u00e1ny rendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl a szlov\u00e9niai m\u0171term\u00fcnkben, ez\u00e9rt m\u00e9rett\u0151l f\u00fcgg\u0151en sz\u00e1moljon 15-45 nappal. A rendel\u00e9sn\u00e9l v\u00e1lasztott form\u00e1ban \u2013 feltekert v\u00e1szonk\u00e9nt, vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve vagy bekeretezve \u2013 v\u00e9dve k\u00fcldj\u00fck, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcl v\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt j\u00f3v\u00e1hagy egy fot\u00f3t, \u00e9s minden rendel\u00e9sre \u00e9rv\u00e9nyes a visszav\u00e9teli szab\u00e1lyzatunk. Ennek a fest\u0151nek a teljes k\u00edn\u00e1lata a Georges Seurat<\/a> gal\u00e9ri\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l pedig a Georges Seurat-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikk\u00fcnk<\/a> \u00edr.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol van az eredeti?<\/h4>\n

New Yorkban, a Museum of Modern Artban, 126.1934-es lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. 1934-ben ker\u00fclt a m\u00fazeumba Lillie P. Bliss gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel.<\/p>\n

Melyik \u00e9vb\u0151l val\u00f3?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 1888-at ad meg \u2013 egyetlen \u00e9vsz\u00e1mot, \u00e9s mi is \u00edgy \u00edrjuk.<\/p>\n

Mekkora az eredeti?<\/h4>\n

A m\u00fazeum 54,9 x 65,1 centim\u00e9tert ad meg magass\u00e1g \u00e9s sz\u00e9less\u00e9g szerint, ami a mi \u00edr\u00e1sm\u00f3dunkban sz\u00e9less\u00e9g szorozva magass\u00e1ggal 65,1 x 54,9 cm.<\/p>\n

Mi\u00e9rt nem \u00edrj\u00e1k le r\u00e9szletesebben a m\u0171vet?<\/h4>\n

Mert a m\u00fazeum nem tesz k\u00f6zz\u00e9 r\u00f3la le\u00edr\u00e1st. C\u00edmet, \u00e9vet, technik\u00e1t, m\u00e9retet, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat \u00e9s tulajdonosi l\u00e1ncot k\u00f6z\u00f6l, le\u00edr\u00e1st nem, ez\u00e9rt mi sem tesz\u00fcnk hozz\u00e1.<\/p>\n

Ki van \u00e1ll\u00edtva a m\u0171?<\/h4>\n

Nincs. A m\u00fazeum azt jegyzi meg, hogy jelenleg nem tekinthet\u0151 meg, de k\u00f6zz\u00e9teszi azoknak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak a list\u00e1j\u00e1t, amelyeken szerepelt.<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e1ll m\u00e1sik c\u00edm a t\u00e1bl\u00e1zatban?<\/h4>\n

Mert a m\u0171vet 1892-ben k\u00e9tszer \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki Port-en-Bessin, L’avant-port, mar\u00e9e haute c\u00edmen. A m\u00fazeum ezt a c\u00edmet k\u00f6zli, \u00e9s mell\u00e9 oda\u00edrja, hogy t\u00e9ves.<\/p>\n

Ki volt Lillie P. Bliss?<\/h4>\n

Gy\u0171jt\u0151, aki 1927-ben megv\u00e1s\u00e1rolta a m\u0171vet; a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel 1934-ben ker\u00fclt a m\u00fazeumba, amely termet is elnevezett r\u00f3la.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

Nappaliba a 100 x 80 cm-t. Az eredetihez a 70 x 55 cm \u00e1ll a legk\u00f6zelebb, n\u00e9h\u00e1ny centim\u00e9terrel sz\u00e9lesebb \u00e9s egy millim\u00e9terrel magasabb n\u00e1la.<\/p>\n

Kaphatok olyan m\u00e9retet, amely nincs a list\u00e1n?<\/h4>\n

Igen. Az \u00d6n m\u00e9ret\u00e9re (legfeljebb 140 x 110 cm-ig) fest\u00fcnk, megtartva az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n

Ez nyomat?<\/h4>\n

Nem. A m\u0171 k\u00e9zzel, olajfest\u00e9kkel k\u00e9sz\u00fcl; az ecsetvon\u00e1sok l\u00e1that\u00f3k \u00e9s tapinthat\u00f3k, amit egy nyomat nem tud ut\u00e1nozni.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen. A t\u00e9ma nyugodt \u00e9s vil\u00e1gos, ez\u00e9rt b\u00e1rmelyik szob\u00e1t elb\u00edrja. Ha a v\u00e1laszt\u00e1st a megaj\u00e1nd\u00e9kozottra b\u00edzn\u00e1, van aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1ny<\/a>.<\/p>\n

C\u00edm:<\/td>\nPort-en-Bessin, a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rata<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\nPort-en-Bessin, L’avant-port, mar\u00e9e haute (1892, a m\u00fazeum szerint t\u00e9ves c\u00edm)<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nGeorges Seurat (P\u00e1rizs 1859\u20131891)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1888<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n65,1 cm x 54,9 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj v\u00e1sznon<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u00e9szeti st\u00edlus:<\/td>\nPointillizmus, az 1888-as normandiai ny\u00e1r; neoimpresszionizmus<\/td>\n<\/tr>\n
Megtal\u00e1lhat\u00f3:<\/td>\nThe Museum of Modern Art<\/a>, New York (ltsz. 126.1934, Lillie P. Bliss gy\u0171jtem\u00e9nye, 1934 \u00f3ta a m\u00fazeumban)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nk\u00e9zzel festett olaj v\u00e1sznon, 4 m\u00e9ret 70 x 55 cm-t\u0151l 140 x 110 cm-ig, k\u00e9r\u00e9sre egyedi m\u00e9retben (legfeljebb 140 x 110 cm-ig)<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n