{"id":216514,"date":"2026-09-24T11:12:59","date_gmt":"2026-09-24T09:12:59","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/?post_type=product&p=216514"},"modified":"2026-09-24T12:15:45","modified_gmt":"2026-09-24T10:15:45","slug":"port-en-bessin-outer-harbor-low-tide","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/georges-seurat\/port-en-bessin-outer-harbor-low-tide\/","title":{"rendered":"Georges Seurat \u2013 Port-en-Bessin, a k\u00fcls\u0151 kik\u00f6t\u0151 ap\u00e1lykor"},"content":{"rendered":"

A Port-en-Bessin, a k\u00fcls\u0151 kik\u00f6t\u0151 ap\u00e1lykor c\u00edm\u0171 m\u0171 Georges Seurat 1888-as festm\u00e9nye, amely azon a ny\u00e1ron sz\u00fcletett, amelyet a fest\u0151 a normandiai Port-en-Bessin \u00fcd\u00fcl\u0151helyen t\u00f6lt\u00f6tt: a kik\u00f6t\u0151 alacsony k\u0151falai m\u00f6g\u00f6tt h\u00e1zak sorakoznak a parton egy z\u00f6ld domboldal alatt, a v\u00e1szon als\u00f3 fel\u00e9t pedig a sek\u00e9ly v\u00edz \u00e9s a sz\u00e1razon maradt tengerfen\u00e9k vil\u00e1gos fel\u00fcletei t\u00f6ltik ki. A 66,7 x 54,3 cm-es, olajjal v\u00e1szonra festett eredetit a Saint Louis-i M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u0151rzi 4:1934-es sz\u00e1mon. N\u00e1lunk m\u0171v\u00e9szi festm\u00e9nyk\u00e9nt k\u00e9sz\u00fcl el, k\u00e9zzel, olajfest\u00e9kkel, v\u00e1szonra festve, nyolc m\u00e9retben vagy az \u00d6n \u00e1ltal megadott m\u00e9retben; felad\u00e1s el\u0151tt fot\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk a k\u00e9sz m\u0171r\u0151l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

Port-en-Bessin, a k\u00fcls\u0151 kik\u00f6t\u0151 ap\u00e1lykor \u2013 Georges Seurat<\/h2>\n

Mit \u00e1br\u00e1zol a festm\u00e9ny?<\/h3>\n

A Port-en-Bessin-i kik\u00f6t\u0151 k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9t ap\u00e1ly idej\u00e9n. A h\u00e1tt\u00e9rben hossz\u00fa sorban h\u00e1zak \u00e1llnak sz\u00fcrk\u00e9sk\u00e9k \u00e9s v\u00f6r\u00f6ses tet\u0151kkel, balra f\u00f6l\u00f6tt\u00fck nagyobb \u00e9p\u00fcletek egy magaslaton, jobbra a h\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt f\u00e1k emelkednek, az eg\u00e9szet pedig z\u00f6ld domboldal z\u00e1rja le, amely alacsonyan fut ki az \u00e9g alatt. A h\u00e1zak el\u0151tt a kik\u00f6t\u0151 alacsony k\u0151fala h\u00faz\u00f3dik, ny\u00edl\u00e1sokkal megszak\u00edtva, jobbra pedig lekerek\u00edtett m\u00f3l\u00f3ban v\u00e9gz\u0151dik. A fal mellett, szinte a festm\u00e9ny k\u00f6zep\u00e9n kis s\u00f6t\u00e9t cs\u00f3nak fekszik, a tet\u0151k f\u00f6l\u00f6tt a t\u00e1volban v\u00e9kony rudak emelkednek. A v\u00e1szon als\u00f3 fel\u00e9t sz\u00e9les, nyitott fel\u00fcletek t\u00f6ltik ki: vil\u00e1gos s\u00e1v a fal ment\u00e9n, alatta melegebb, r\u00f3zs\u00e1s narancs s\u00e1v, legalul pedig halv\u00e1ny z\u00f6ldes, nyugodt v\u00edz. Balr\u00f3l magas k\u0151m\u00f3l\u00f3 ny\u00falik be a jelenetbe, az als\u00f3 sz\u00e9lt\u0151l pedig keskeny, vil\u00e1gos cs\u00edk h\u00faz\u00f3dik ferd\u00e9n a k\u00f6z\u00e9p fel\u00e9, amely fapall\u00f3ra eml\u00e9keztet. A m\u00fazeum a le\u00edr\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n megeml\u00edti az el\u0151t\u00e9rben l\u00e9v\u0151 vitorl\u00e1t \u00e9s a t\u00e1voli z\u00e1szl\u00f3rudakat. Az eredetir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3n emberi alakok nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151k meg, \u00e9s a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s sem eml\u00edt ilyeneket.<\/p>\n

Mi l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1sznon?<\/h3>\n

Fekv\u0151 v\u00e1szon, amelyet sz\u00e9l\u00e9t\u0151l sz\u00e9l\u00e9ig apr\u00f3 sz\u00ednp\u00f6tty\u00f6k bor\u00edtanak. Az \u00e9g halv\u00e1nyk\u00e9k, sz\u00fcrke \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn p\u00f6tty\u00f6kb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel, amelyek t\u00e1volr\u00f3l egyenletes, vil\u00e1gos sz\u00fcrkes\u00e9gg\u00e9 olvadnak, finom felh\u0151kkel. A h\u00e1zakat okker, feh\u00e9r, k\u00e9k \u00e9s lila p\u00f6tty\u00f6kkel festette meg, a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 domboldalt s\u0171r\u0171 z\u00f6ld \u00e9s s\u00e1rga p\u00f6tty\u00f6kkel. A k\u0151falak \u00e1rny\u00e9ka hideg, k\u00e9kes-lila, az als\u00f3 r\u00e9sz vize pedig z\u00f6ld, k\u00e9k \u00e9s s\u00e1rg\u00e1s p\u00f6tty\u00f6kb\u0151l \u00e1ll. \u00c9ppen ebben rejlik a l\u00e9nyeg, amelyet a m\u00fazeum is hangs\u00falyoz: az egym\u00e1s mell\u00e9 felvitt apr\u00f3 sz\u00ednp\u00f6tty\u00f6k t\u00e1volr\u00f3l egys\u00e9ges eg\u00e9ssz\u00e9 olvadnak. A kompoz\u00edci\u00f3 tiszta v\u00edzszintes s\u00e1vokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel \u2013 \u00e9g, h\u00e1zak, fal, homok, v\u00edz \u2013, amelyeket csak a bal oldali f\u00fcgg\u0151leges m\u00f3l\u00f3 \u00e9s a lenti ferde pall\u00f3 metsz \u00e1t. A bal als\u00f3 sarokban a fot\u00f3n Seurat szign\u00f3ja l\u00e1that\u00f3; a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s nem k\u00f6z\u00f6l feliratokat a festm\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n

Mi\u00e9rt fontos ez a festm\u00e9ny?<\/h3>\n

Mert a m\u00fazeum szavaival Seurat jellegzetes p\u00f6tty\u00f6z\u0151 ecsetkezel\u00e9s\u00e9t mutatja \u2013 apr\u00f3 sz\u00ednp\u00f6tty\u00f6k felvitel\u00e9t a v\u00e1szonra, amelyek t\u00e1volr\u00f3l egybeolvadnak. Ezt a p\u00f6tty\u00f6kkel val\u00f3 fest\u00e9st ma pointillizmusnak nevezz\u00fck, rokon fogalom pedig a neoimpresszionizmus. A m\u00fazeum a festm\u00e9ny er\u0151s geometriai szerkezet\u00e9t is kiemeli, amely a nyugalom \u00e9s a rend \u00e9rzet\u00e9t kelti. R\u00e1ad\u00e1sul gazdag ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u00faltja van: a le\u00edr\u00e1s szerint m\u00e1r 1889-ben \u00e9s 1890-ben ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, vagyis m\u00e9g a fest\u0151 \u00e9let\u00e9ben, k\u00e9s\u0151bb pedig Th\u00e9o von Rysselberghe fest\u0151 tulajdon\u00e1ban volt. A francia fest\u0151, Georges Seurat, a m\u00fazeum szerint akkor festette, amikor a nyarat Port-en-Bessinben t\u00f6lt\u00f6tte, \u00e9s csupa p\u00f6ttyb\u0151l \u00e9s nyugodt v\u00edzszintes s\u00e1vb\u00f3l \u00e9p\u00edtette fel.<\/p>\n

Mit jelent a festm\u00e9ny?<\/h3>\n

A m\u00fazeum azt \u00edrja, hogy a szil\u00e1rd geometriai szerkezet a fest\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t fejezi ki: hogy a m\u00fal\u00f3 pillanat valami \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3k\u00e9nt hasson. Az ap\u00e1ly \u00e9ppen ilyen pillanat: a v\u00edz visszah\u00faz\u00f3dik, n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra m\u00falva visszat\u00e9r, a festm\u00e9nyen viszont a kik\u00f6t\u0151 t\u00f6k\u00e9letes nyugalomban marad. Nincsenek hull\u00e1mok, nincs siets\u00e9g, nincs t\u00f6rt\u00e9net; csak a f\u00e9ny, a falak, a h\u00e1zak \u00e9s az apr\u00f3 vitorla. Ez\u00e9rt a festm\u00e9ny otthon nem nyugtalan\u00edt, hanem lecsendes\u00edti a teret. A vil\u00e1gos, pasztell sz\u00ednek j\u00f3l illenek a feh\u00e9r falakhoz, a vil\u00e1gos f\u00e1hoz \u00e9s a k\u00e9k vagy homoksz\u00edn\u0171 berendez\u00e9shez.<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nt az eredetivel?<\/h3>\n

A m\u00fazeum k\u00f6zz\u00e9teszi a festm\u00e9ny \u00fatj\u00e1t, \u00e9s f\u0151 forr\u00e1sk\u00e9nt Robert Herbert katal\u00f3gus\u00e1ra hivatkozik, amely az 1991\u20131992-es \u00bbGeorges Seurat, 1859-1891\u00ab ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00fclt (kat. sz. 208). Susan Canning disszert\u00e1ci\u00f3ja szerint ez volt az egyike annak a k\u00e9t Seurat-festm\u00e9nynek, amelyet 1889-ben Br\u00fcsszelben, a Les Vingt csoport ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n eladtak; Herbert szerint akkor feltehet\u0151en a p\u00e1rizsi G. de la Hault v\u00e1s\u00e1rolta meg. 1890-ben m\u00e1r biztosan n\u00e1la volt, amikor k\u00f6lcs\u00f6nadta a Soci\u00e9t\u00e9 des artistes ind\u00e9pendants 6. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s m\u00e9g 1892-ben is, amikor k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, Br\u00fcsszelbe \u00e9s P\u00e1rizsba adta k\u00f6lcs\u00f6n. Legk\u00e9s\u0151bb 1904-t\u0151l \u00e9s m\u00e9g 1909-ben is Th\u00e9o von Rysselberghe (1862\u20131926) fest\u0151 tulajdon\u00e1ban volt Br\u00fcsszelben; ebben a gy\u0171jtem\u00e9nyben eml\u00edti Seurat 1905-\u00f6s retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gusa \u00e9s az 1908\u20131909-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa. Legk\u00e9s\u0151bb 1922-t\u0151l 1928-ig a p\u00e1rizsi Charles Pacquement birtokolta; egy 1934-es katal\u00f3gus szerint 1928-ban gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek elad\u00e1s\u00e1n szerepelt. 1929-ig a p\u00e1rizsi George Bernheim\u00e9 volt; t\u0151le v\u00e1s\u00e1rolta meg az M. Knoedler & Co. gal\u00e9ria (New York, London, P\u00e1rizs), amelyn\u00e9l 1929 \u00e9s 1934 k\u00f6z\u00f6tt A539-es k\u00e9szletsz\u00e1mon szerepelt. A gal\u00e9ri\u00e1t\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolta meg 1934. janu\u00e1r 4-\u00e9n a Saint Louis-i m\u00fazeum. A m\u00fazeum hozz\u00e1teszi, hogy adatait rendszeresen kieg\u00e9sz\u00edti, \u00e9s azok hi\u00e1nyosak lehetnek.<\/p>\n

Milyen helyet foglal el ez a festm\u00e9ny Seurat m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt?<\/h3>\n

Azok k\u00f6z\u00e9 a v\u00e1sznak k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyeket Seurat 1888 nyar\u00e1n Port-en-Bessinben festett. Ugyanabb\u00f3l a kik\u00f6t\u0151b\u0151l \u00e9s ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l n\u00e1lunk m\u00e9g a Port-en-Bessin, a kik\u00f6t\u0151 bej\u00e1rata<\/a> \u00e9rhet\u0151 el, amelyet a New York-i Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum<\/a> \u0151riz, valamint a Tengerpart Port-en-Bessinn\u00e9l, Normandia<\/a>, amelyet a washingtoni Nemzeti M\u0171v\u00e9szeti Gal\u00e9ria \u0151riz. Ugyanarr\u00f3l a normandiai partr\u00f3l val\u00f3 a Cs\u00f3nakok ap\u00e1lyban, Grandcamp<\/a> is, amelyen szint\u00e9n ap\u00e1ly l\u00e1that\u00f3. Aki a fal\u00e1n t\u00f6bb Seurat-kik\u00f6t\u0151t szeretne l\u00e1tni, ezeket a v\u00e1sznakat egy\u00fctt is kiv\u00e1laszthatja, \u00e9s egym\u00e1s mell\u00e9 akaszthatja.<\/p>\n

Hogyan k\u00e9sz\u00fcl a k\u00e9zzel festett v\u00e1ltozatunk?<\/h3>\n

Ecsettel \u00e9s olajfest\u00e9kkel, nyomtat\u00f3t sosem haszn\u00e1lunk. Fest\u0151nk az eredetir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tel alapj\u00e1n dolgozik, \u00e9s a v\u00e1sznat Seurathoz hasonl\u00f3an apr\u00f3 p\u00f6tty\u00f6kb\u0151l \u00e9p\u00edti fel: el\u0151sz\u00f6r az \u00e9g, a h\u00e1zak, a fal \u00e9s a v\u00edz v\u00edzszintes s\u00e1vjait helyezi el, majd tiszta sz\u00edn\u0171 p\u00f6tty\u00f6kkel fokozatosan s\u0171r\u00edti \u0151ket, am\u00edg t\u00e1volr\u00f3l vil\u00e1gos eg\u00e9ssz\u00e9 nem olvadnak. A pointillista technika t\u00fcrelmet k\u00edv\u00e1n, hiszen minden p\u00f6ttynek a maga hely\u00e9n kell \u00e1llnia. Mivel mindent k\u00e9zzel v\u00e9gz\u00fcnk, k\u00e9t v\u00e1szon sosem teljesen egyforma, \u00e9s minden k\u00e9zzel festett m\u00e1solat egyedi marad. K\u00e9sz v\u00e1szonr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt saj\u00e1t fot\u00f3nk ebb\u0151l a mot\u00edvumb\u00f3l m\u00e9g nincs; amint el\u0151sz\u00f6r megfestj\u00fck, lefot\u00f3zzuk, \u00e9s a fot\u00f3kat itt k\u00f6zz\u00e9tessz\u00fck.<\/p>\n

Melyik m\u00e9ret melyik falra?<\/h3>\n

Ha nem tudja eld\u00f6nteni, melyiket v\u00e1lassza, a 70 x 60 cm-es m\u00e9retet javasoljuk. Ez \u00e1ll a legk\u00f6zelebb a 66,7 x 54,3 cm-es eredetihez: 3,3 cm-rel sz\u00e9lesebb \u00e9s 5,7 cm-rel magasabb n\u00e1la. A form\u00e1tum fekv\u0151, ez\u00e9rt kom\u00f3d, kanap\u00e9 vagy \u00e1gy f\u00f6l\u00e9 illik. A 46 x 38 \u00e9s az 50 x 40 cm kisebb falakra, el\u0151szob\u00e1kba \u00e9s polcokra val\u00f3; a 60 x 50, a 70 x 60 \u00e9s a 80 x 65 cm \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is bet\u00f6lti a falat a nappaliban vagy a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ban; a 90 x 75, a 120 x 100 \u00e9s a 150 x 120 cm nagy falakra k\u00e9sz\u00fcl, ahol a p\u00f6tty\u00f6z\u00f6tt fel\u00fclet messzir\u0151l is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Ebb\u0151l a mot\u00edvumb\u00f3l minden festm\u00e9ny v\u00e1szonra, kiz\u00e1r\u00f3lag megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\n

Egyedi m\u00e9ret, vakr\u00e1ma \u00e9s keret<\/h3>\n

Ha a nyolc m\u00e9ret egyike sem illik a fal\u00e1hoz, az \u00d6n m\u00e9retei szerint festj\u00fck meg, az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1nak megtart\u00e1s\u00e1val, hogy a v\u00edzszintes s\u00e1vok egyens\u00falya megmaradjon; ez n\u00e1lunk az egyedi m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny<\/a>. Minden v\u00e1sznat fa vakr\u00e1m\u00e1ra fesz\u00edtve, akaszt\u00e1sra k\u00e9szen sz\u00e1ll\u00edtunk. A keretet 3D alkalmaz\u00e1sunkban v\u00e1laszthatja ki, amely ezen a mot\u00edvumon arany, ez\u00fcst, fekete, feh\u00e9r \u00e9s fa profilokat mutat; az alkalmaz\u00e1s csak a keret kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra val\u00f3. Hogy a festm\u00e9ny hogyan fest az \u00d6n fal\u00e1n, azt k\u00fcl\u00f6n megrendelhet\u0151 t\u00e9rbe helyez\u00e9si szolg\u00e1ltat\u00e1sunk mutatja meg.<\/p>\n

Sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s garancia<\/h3>\n

Minden v\u00e1sznat megrendel\u00e9sre fest\u00fcnk meg szlov\u00e9niai m\u0171term\u00fcnkben, \u00edgy m\u00e9rett\u0151l f\u00fcgg\u0151en 15\u201345 nap az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9si id\u0151. Fesz\u00edtve, sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra v\u00e9detten \u00e9s k\u00edv\u00e1ns\u00e1gra keretezve k\u00fcldj\u00fck, Szlov\u00e9ni\u00e1ba \u00e9s az EU-n bel\u00fcl v\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. Felad\u00e1s el\u0151tt fot\u00f3t kap a k\u00e9sz m\u0171r\u0151l j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra, \u00e9s minden rendel\u00e9sre \u00e9rv\u00e9nyes visszak\u00fcld\u00e9si szab\u00e1lyzatunk. Seurat minden mot\u00edvum\u00e1t a Georges Seurat gal\u00e9ri\u00e1ban<\/a> tal\u00e1lja; Georges Seuratr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikk\u00fcnkben<\/a> pedig elolvashatja, mikor igaz\u00e1n j\u00f3 egy h\u00edres festm\u00e9ny reprodukci\u00f3ja.<\/p>\n

Gyakori k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3>\n

Hol tal\u00e1lhat\u00f3 az eredeti?<\/h4>\n

A Saint Louis-i M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban, 4:1934-es sz\u00e1mon. A m\u00fazeum 1934. janu\u00e1r 4-\u00e9n v\u00e1s\u00e1rolta meg; a m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerint a 218-as teremben l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n

Mikor k\u00e9sz\u00fclt a festm\u00e9ny?<\/h4>\n

1888-ban, amikor Seurat a nyarat a normandiai Port-en-Bessin \u00fcd\u00fcl\u0151helyen t\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n

Mit jelent az ap\u00e1ly a c\u00edmben?<\/h4>\n

Azt, hogy a kik\u00f6t\u0151t alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l festette meg: a tenger visszah\u00faz\u00f3dott, ez\u00e9rt a festm\u00e9ny als\u00f3 fel\u00e9t sek\u00e9ly v\u00edz \u00e9s a tengerfen\u00e9k vil\u00e1gos s\u00e1vjai t\u00f6ltik ki.<\/p>\n

Nyomat ez?<\/h4>\n

Nem. Festm\u00e9ny\u00fcnket k\u00e9zzel, olajjal festj\u00fck v\u00e1szonra; a p\u00f6tty\u00f6k \u00e9s az ecsetvon\u00e1sok l\u00e1that\u00f3k \u00e9s kitapinthat\u00f3k.<\/p>\n

Melyik m\u00e9retet v\u00e1lasszam?<\/h4>\n

A legt\u00f6bb falra a 70 x 60 cm-t, amely egyben az eredetihez legk\u00f6zelebbi m\u00e9ret is. R\u00e9szletes \u00fatmutat\u00f3t fentebb tal\u00e1l.<\/p>\n

K\u00e9rhetek a list\u00e1n nem szerepl\u0151 m\u00e9retet?<\/h4>\n

Igen, egyedi m\u00e9retre is fest\u00fcnk, az eredeti oldalar\u00e1ny\u00e1t megtartva.<\/p>\n

Mi\u00e9rt \u00e1ll a festm\u00e9ny csupa p\u00f6ttyb\u0151l?<\/h4>\n

Mert Seurat apr\u00f3 p\u00f6tty\u00f6kben vitte fel a sz\u00ednt, amelyek t\u00e1volr\u00f3l egybeolvadnak; a m\u00fazeum ezt nevezi Seurat jellegzetes p\u00f6tty\u00f6z\u0151 ecsetkezel\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

Kiknek a birtok\u00e1ban volt a festm\u00e9ny a m\u00fazeum el\u0151tt?<\/h4>\n

A m\u00fazeumi le\u00edr\u00e1s szerint G. de la Hault, Th\u00e9o von Rysselberghe fest\u0151, Charles Pacquement, George Bernheim \u00e9s az M. Knoedler & Co. gal\u00e9ria birtokolta.<\/p>\n

Elad\u00f3 az eredeti?<\/h4>\n

Nem. A v\u00e1szon a Saint Louis-i m\u00fazeum tulajdona, \u00e9s nem elad\u00f3; a mot\u00edvum\u00e1t azonban k\u00e9zzel megfestj\u00fck \u00d6nnek.<\/p>\n

Milyen magasra akasszam a festm\u00e9nyt?<\/h4>\n

A k\u00f6zepe legyen szemmagass\u00e1gban, nagyj\u00e1b\u00f3l 145\u2013150 cm-re a padl\u00f3t\u00f3l; a kisebb m\u00e9reteket akassza lejjebb, k\u00f6zelebb ahhoz, ahol \u00fclni szokott.<\/p>\n

Alkalmas aj\u00e1nd\u00e9knak?<\/h4>\n

Igen, f\u0151leg a tenger, a kik\u00f6t\u0151k vagy Normandia szerelmeseinek. Ha a v\u00e1laszt\u00e1st a megaj\u00e1nd\u00e9kozottra b\u00edzn\u00e1, aj\u00e1nd\u00e9kutalv\u00e1nnyal<\/a> is meglepheti.<\/p>\n

C\u00edm:<\/td>\nPort-en-Bessin, a k\u00fcls\u0151 kik\u00f6t\u0151 ap\u00e1lykor<\/td>\n<\/tr>\n
Tov\u00e1bbi c\u00edmek:<\/td>\n\u00bbPort-en-Bessin: The Outer Harbor (Low Tide)\u00ab<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u0151:<\/td>\nGeorges Seurat (1859\u20131891)<\/td>\n<\/tr>\n
Keletkez\u00e9s \u00e9ve:<\/td>\n1888<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti m\u00e9ret:<\/td>\n66,7 cm x 54,3 cm<\/td>\n<\/tr>\n
Eredeti technika:<\/td>\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
Fest\u00e9szeti st\u00edlus:<\/td>\nPointillizmus \u2013 fest\u00e9s apr\u00f3 sz\u00ednp\u00f6tty\u00f6kkel<\/td>\n<\/tr>\n
Megtal\u00e1lhat\u00f3:<\/td>\nSaint Louis-i M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum<\/a>, Saint Louis (ltsz. 4:1934)<\/td>\n<\/tr>\n
A mi reprodukci\u00f3nk:<\/td>\nk\u00e9zzel festett olajfestm\u00e9ny v\u00e1sznon, 8 m\u00e9ret 46 x 38 cm-t\u0151l 150 x 120 cm-ig, k\u00e9r\u00e9sre egyedi m\u00e9retben<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n