{"id":52183,"date":"2021-09-02T17:42:48","date_gmt":"2021-09-02T15:42:48","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/negro-attacked-by-a-jaguar\/"},"modified":"2026-03-22T21:05:17","modified_gmt":"2026-03-22T20:05:17","slug":"negro-attacked-by-a-jaguar","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/henri-rousseau\/negro-attacked-by-a-jaguar\/","title":{"rendered":"Henri Rousseau \u2013 Fekete ember, akit jagu\u00e1r t\u00e1mad"},"content":{"rendered":"\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

For\u00eat vierge au soleil couchant, 1910<\/h2>\n

A For\u00eat vierge au soleil couchant, azaz \u0151serd\u0151 naplement\u00e9ben, Rousseau utols\u00f3 dzsungelv\u00e1sznainak egyike. Az 1910-es m\u0171 a Kunstmuseum Basel tulajdona, m\u00e9rete 162,5 x 116 cm. N\u00e1lunk egy r\u00e9gebbi, le\u00edr\u00f3 c\u00edmen is szerepel, amely sz\u00e1mos katal\u00f3gusban m\u00e1ig forgalomban van.<\/p>\n

Az utols\u00f3 f\u00e9ny az aljn\u00f6v\u00e9nyzet f\u00f6l\u00f6tt<\/h3>\n

A jelenet ragadoz\u00f3 t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t mutatja a s\u0171r\u0171 tr\u00f3pusi aljn\u00f6v\u00e9nyzetben, abban a pillanatban, amikor a nap lemen\u0151ben van, \u00e9s a levelek m\u00f6g\u00f6tti \u00e9g narancsba fordul. Rousseau a f\u00e9nyt h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt haszn\u00e1lta, nem \u00e1rny\u00e9kot vet\u0151 forr\u00e1sk\u00e9nt; az alakok \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyek egyenletesen vil\u00e1g\u00edtottak, a k\u00f6rvonalak pedig a t\u00e1volban is \u00e9lesek maradnak. Ez\u00e9rt olvashat\u00f3 a jelenet \u00fagy, mint egy sz\u00ednpadi d\u00edszlet kiv\u00e1gata, amelyen \u00e9pp most ment fel a f\u00fcgg\u00f6ny. Hasonl\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st ragadoz\u00f3val, nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben, Az \u00e9hes oroszl\u00e1n r\u00e1veti mag\u00e1t az antilopra<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1szon mutat. E m\u0171 c\u00edme forr\u00e1sonk\u00e9nt elt\u00e9r, \u00e9s saj\u00e1t oldalaink is t\u00f6bb alakban hozz\u00e1k: a m\u00fazeum ma a francia t\u00e1jc\u00edmet haszn\u00e1lja, a r\u00e9gebbi katal\u00f3gusok a jagu\u00e1ros le\u00edr\u00f3 c\u00edmet, ez\u00e9rt itt mindkett\u0151t megadjuk.<\/p>\n

\u00c9p\u00edtett, nem megfigyelt t\u00e1j<\/h3>\n

Ebb\u0151l a s\u0171r\u0171b\u0151l a fest\u0151 semmit sem l\u00e1tott a saj\u00e1t szem\u00e9vel. A n\u00f6v\u00e9nyeket a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban tanulm\u00e1nyozta, a ragadoz\u00f3kat pedig az \u00e1llatkertben \u00e9s a korabeli illusztr\u00e1ci\u00f3kon. A lombozatot r\u00e9tegr\u0151l r\u00e9tegre, levelenk\u00e9nt \u00e9p\u00edtette fel, l\u00e9gt\u00e1vlat n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s a sz\u00ednfoltokat egym\u00e1s mell\u00e9 helyezte ahelyett, hogy egym\u00e1sba olvasztotta volna \u0151ket. Ez a d\u00f6nt\u00e9s adja k\u00e9peinek azt a plak\u00e1tszer\u0171 \u00e9less\u00e9get, amelyet a kort\u00e1rsak \u00fcgyetlens\u00e9gnek, a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9k pedig \u00f6n\u00e1ll\u00f3 formanyelvnek olvasott. Ez\u00e9rt ismerhet\u0151k fel dzsungelei a terem m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9b\u0151l is, j\u00f3llehet egyik\u00fck sem tal\u00e1lhat\u00f3 meg t\u00e9rk\u00e9pen. Rousseau hatvanhat \u00e9ves volt, amikor megfestette, \u00e9s ugyanabban az \u00e9vben meghalt; a v\u00e1szon teh\u00e1t munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak utols\u00f3 h\u00f3napjaihoz tartozik. Ugyanezt az elj\u00e1r\u00e1st esem\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel<\/a> mutatja.<\/p>\n

A k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3<\/h3>\n

A festm\u00e9ny klasszikus olajtechnik\u00e1ban k\u00e9sz\u00fcl, megrendel\u00e9sre, az \u00d6n \u00e1ltal v\u00e1lasztott m\u00e9retben. A fest\u0151 az eredeti ut\u00e1n dolgozik; mivel a jelenet a ragadoz\u00f3k \u00e9s a lombozat viszony\u00e1b\u00f3l \u00e9l, az oldalar\u00e1nyok kisebb m\u00e9retben is megmaradnak. A v\u00e1szon fa vakkeretre fesz\u00edtve, akaszthat\u00f3 \u00e1llapotban \u00e9rkezik, k\u00fcl\u00f6n keret n\u00e9lk\u00fcl, \u00edgy a keretez\u00e9st \u00d6n v\u00e1laszthatja meg. A teljes k\u00edn\u00e1lat a Henri Rousseau gal\u00e9ri\u00e1ban<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3, rokon erdei alak pedig a N\u0151 s\u00e9t\u00e1l egy egzotikus erd\u0151ben<\/a>. Ugyanezt az ember \u00e9s ragadoz\u00f3 k\u00f6zti k\u00fczdelmet, szint\u00e9n 1910-b\u0151l, a Tr\u00f3pusi t\u00e1j: indi\u00e1n k\u00fczdelme egy gorill\u00e1val<\/a> mutatja.<\/p>\n

\nL\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9ve:<\/td>\n\n1910<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti m\u00e9ret:<\/td>\n\n162,5 cm x 116 cm<\/td>\n<\/tr>\n
\nFest\u00e9si st\u00edlus:<\/td>\n\nNaiv m\u0171v\u00e9szet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti technika:<\/td>\n\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
\nHelysz\u00edn:<\/td>\n\nKunstmuseum Basel, Sv\u00e1jc<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n