{"id":53279,"date":"2021-09-02T17:51:05","date_gmt":"2021-09-02T15:51:05","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/nevermore-o-taiti\/"},"modified":"2026-03-22T21:30:21","modified_gmt":"2026-03-22T20:30:21","slug":"nevermore-o-taiti","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-gauguin\/nevermore-o-taiti\/","title":{"rendered":"Paul Gauguin \u2013 Nevermore (\u00d3, Tahiti)"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Paul Gauguin \u2013 Nevermore (\u00d3, Tahiti) \u2013 k\u00e9zzel festett v\u00e1szonfestm\u00e9ny<\/h2>\n

Egy n\u0151 fekszik az \u00e1gyon, \u00e9s egyenesen r\u00e1nk n\u00e9z; a h\u00e1tt\u00e9rben s\u00f6t\u00e9t mad\u00e1r \u00fcl, mellette k\u00e9t alak besz\u00e9lget. A bal fels\u0151 sarokban nagybet\u0171kkel \u00e1ll a sz\u00f3: NEVERMORE<\/em>. A m\u0171 1897 febru\u00e1rj\u00e1ban<\/strong> k\u00e9sz\u00fclt a m\u00e1sodik tahiti tart\u00f3zkod\u00e1s alatt, olaj v\u00e1sznon, 116 \u00d7 60,5 cm<\/strong>, \u00e9s a londoni Courtauld Gallery<\/strong> (Courtauld Institute of Art) \u0151rzi P.1932.SC.163<\/strong> lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. A sarokban \u00e1ll\u00f3 sz\u00f3t n\u00e1lunk k\u00e9z festi meg: k\u00e9zzel festett v\u00e1szonfestm\u00e9ny<\/strong>, olaj v\u00e1sznon, nyomat n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

A sz\u00f3 Poe-t\u00f3l val\u00f3, a mad\u00e1r a fest\u0151 szerint nem<\/h3>\n

A c\u00edm f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl Poe-\u00e9: a Nevermore<\/em> az 1845-\u00f6s A holl\u00f3<\/em> refr\u00e9nje, amelyet Gauguin 1891-es b\u00facs\u00favacsor\u00e1j\u00e1n fel is olvastak. A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 madarat azonban maga a fest\u0151 tagadta Poe holl\u00f3jak\u00e9nt<\/strong> \u2013 \u00fagy \u00edrta le, mint \u201eaz \u00f6rd\u00f6g madar\u00e1t, amely figyel\u201d<\/strong>. A v\u00e1sznon teh\u00e1t Poe szava \u00e1ll, a mad\u00e1r viszont a szerz\u0151 szerint nem az \u00f6v\u00e9. Az ellentmond\u00e1st nem oldjuk fel<\/strong>: a c\u00edm az egyik ir\u00e1nyba mutat, a fest\u0151 kijelent\u00e9se a m\u00e1sikba, \u00e9s mindkett\u0151 hozz\u00e1tartozik ahhoz, amit a k\u00e9pr\u0151l tudunk.<\/p>\n

Sz\u00edn az elbesz\u00e9l\u00e9s helyett<\/h3>\n

Gauguin a hangulatot sz\u00ednb\u0151l \u00e9p\u00edtette, nem esem\u00e9nyb\u0151l: \u00e9l\u00e9nks\u00e1rga p\u00e1rna<\/strong>, k\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld s\u00e1vok az \u00e1gynem\u0171n, f\u00fcgg\u0151leges r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s lila foltok a h\u00e1tt\u00e9rben. A jelenet nem bontakozik ki \u2013 a n\u0151 semmit sem tesz, csak n\u00e9z \u2013, ez\u00e9rt az eg\u00e9sz jelent\u00e9st a sz\u00ednsk\u00e1la viszi. Az erotikus felhang nehezen ker\u00fclhet\u0151 el, a festm\u00e9ny m\u00e9gsem mond ki semmit ny\u00edltan: a fesz\u00fclts\u00e9g abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, ami az alak mell\u00e9 van festve, nem mag\u00e1b\u00f3l az alakb\u00f3l.<\/p>\n

A zeneszerz\u0151, aki megvette<\/h3>\n

Gauguin a v\u00e1sznat Tahitir\u00f3l bar\u00e1tj\u00e1nak, Daniel de Monfreidnek<\/strong> k\u00fcldte, \u0151 pedig 1898-ban eladta Frederick Delius brit zeneszerz\u0151nek 500 frank\u00e9rt<\/strong>. Gauguin azt \u00edrta Monfreidnek, j\u00f3l tette, hogy a Nevermore-t Deliusnak engedte \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb a m\u0171 Samuel Courtauld<\/strong> gy\u0171jt\u0151h\u00f6z ker\u00fclt, \u00e9s 1932<\/strong> \u00f3ta a londoni Courtauld Galleryben van. Hogy az egyik legismertebb Gauguin-festm\u00e9ny \u00e9vtizedekig egy zeneszerz\u0151 h\u00e1z\u00e1ban f\u00fcgg\u00f6tt, \u00e9rdemes tudni.<\/p>\n

K\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3 az otthon\u00e1ba<\/h3>\n

A form\u00e1tum kifejezetten hossz\u00fa \u00e9s alacsony \u2013 csaknem kett\u0151 az egyhez \u2013, \u00e9s \u00e9ppen ez d\u00f6nti el, hov\u00e1 val\u00f3: \u00e1gy f\u00f6l\u00e9, alacsony kom\u00f3d f\u00f6l\u00e9 vagy folyos\u00f3 ment\u00e9n, nem pedig keskeny falra. A t\u00e9m\u00e1t nyolc m\u00e9retben festj\u00fck, 80 \u00d7 50 cm<\/strong>-t\u0151l 200 \u00d7 120 cm<\/strong>-ig. Egy m\u00e1sik fekv\u0151 alakot h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti figyel\u0151vel A halottak szellemei figyelnek<\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171 mutat; ugyanabb\u00f3l az 1897-es \u00e9vb\u0151l val\u00f3 a Honnan j\u00f6v\u00fcnk? Mik vagyunk? Hov\u00e1 megy\u00fcnk?<\/a>, a szabadban t\u00f6lt\u00f6tt tahiti napot pedig a Fatata te Miti (A tenger mellett)<\/a> \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n