{"id":54283,"date":"2021-09-02T18:00:59","date_gmt":"2021-09-02T16:00:59","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/the-equatorial-jungle\/"},"modified":"2026-03-22T21:50:37","modified_gmt":"2026-03-22T20:50:37","slug":"the-equatorial-jungle","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/henri-rousseau\/the-equatorial-jungle\/","title":{"rendered":"Henri Rousseau \u2013 Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel"},"content":{"rendered":"\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel, 1909<\/h2>\n

Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel Rousseau utols\u00f3 nagy erdei v\u00e1sznainak egyike, egy \u00e9vvel a hal\u00e1la el\u0151tt festve. A m\u0171 a washingtoni National Gallery of Art tulajdona, amely a Chester Dale-gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l kapta.<\/p>\n

Erd\u0151 f\u0151szerepl\u0151 n\u00e9lk\u00fcl<\/h3>\n

A tigrisekkel \u00e9s oroszl\u00e1nokkal ellent\u00e9tben itt egyetlen \u00e1llat sem tartja \u00f6ssze a jelenetet. A tekintet levelek fal\u00e1ba \u00fctk\u00f6zik, amelyb\u0151l csak hosszabb n\u00e9z\u00e9s ut\u00e1n bukkannak el\u0151 apr\u00f3 alakok. Rousseau s\u00e1vokban \u00e9p\u00edtette a m\u00e9lys\u00e9get: alul nagy levelek regisztere, m\u00f6g\u00f6tte t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00e9ps\u0151 s\u00e1vja, eg\u00e9szen h\u00e1tul pedig vil\u00e1gosabb ny\u00edl\u00e1s, amelyen \u00e1t beesik a nap. Mivel nincs l\u00e9gt\u00e1vlat, az erd\u0151 egyszerre hat k\u00f6zelinek \u00e9s v\u00e9gtelennek. Gyakran \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy ezen a v\u00e1sznon t\u00f6bb mint \u00f6tven k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 z\u00f6ldet haszn\u00e1lt; ezt a sz\u00e1mot nem tudjuk els\u0151dleges forr\u00e1sra visszavezetni, a z\u00f6ldek gazdags\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 megfigyel\u00e9s azonban en\u00e9lk\u00fcl is meg\u00e1ll. Hogy hol kezd\u0151d\u00f6tt a m\u00f3dszer, azt a Tigris tr\u00f3pusi viharban<\/a> mutatja. \u00c9ppen ezekben a k\u00e9sei v\u00e1sznakban mondott le Rousseau a dr\u00e1mai esem\u00e9nyr\u0151l: nincs t\u00f6bb t\u00e1mad\u00e1s, nincs vill\u00e1m, csak a lombozat marad \u00e9s a f\u00e9ny, amely \u00e1tk\u00fczdi mag\u00e1t rajta. A n\u00e9z\u0151k egy r\u00e9sze ezeket a csendes m\u0171veket tartja a legjobbaknak, m\u00e1sok a korai ragadoz\u00f3s jeleneteket kedvelik; mindkett\u0151 v\u00e9dhet\u0151 \u00e1ll\u00e1spont.<\/p>\n

\u00dcvegh\u00e1z a tr\u00f3pusok helyett<\/h3>\n

Rousseau soha nem l\u00e1tott tr\u00f3pusi erd\u0151t. Mindent, amire sz\u00fcks\u00e9ge volt, a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban, botanikai atlaszokban \u00e9s k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokban tal\u00e1lt meg. Maga mondta, hogy amikor bel\u00e9p az \u00fcvegh\u00e1zba \u00e9s megl\u00e1tja az egzotikus orsz\u00e1gok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s n\u00f6v\u00e9nyeit, \u00fagy \u00e9rzi, \u00e1lomba l\u00e9pett. Ez a mondat a legpontosabb le\u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogyan m\u0171k\u00f6dnek ezek a v\u00e1sznak: nem \u00fati besz\u00e1mol\u00f3k, hanem a p\u00e1rizsi \u00fcvegh\u00e1z k\u00e9pzeletben kit\u00e1g\u00edtott tere. Ez\u00e9rt pontos a dzsungele a r\u00e9szleteiben \u00e9s lehetetlen az eg\u00e9sz\u00e9ben: az egyes levelek felismerhet\u0151 fajok, egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonyuk viszont nem az. Ugyanezt az elj\u00e1r\u00e1st, v\u00e9gigvive, Az \u00e1lom<\/a> mutatja.<\/p>\n

A k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3<\/h3>\n

A m\u0171vet olajjal vissz\u00fck v\u00e1szonra, olajjal v\u00e1szonra, az \u00d6n \u00e1ltal v\u00e1lasztott m\u00e9retben. A fest\u0151 az eredeti ut\u00e1n dolgozik, \u00edgy a z\u00f6ld r\u00e9tegek ugyanabban a sorrendben ker\u00fclnek fel, mint a kiindul\u00e1si m\u0171v\u00f6n. A v\u00e1szon fa vakkeretre fesz\u00edtve, akaszthat\u00f3 \u00e1llapotban \u00e9rkezik, k\u00fcl\u00f6n keret n\u00e9lk\u00fcl. A teljes k\u00edn\u00e1lat a Henri Rousseau gal\u00e9ri\u00e1ban<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3, rokon, \u00e1llatokkal ben\u00e9pes\u00edtett dzsungeljelenet pedig A vid\u00e1m bolondok<\/a>. Ugyanezt a s\u0171r\u0171 p\u00e1lmalombot, r\u00e9tegekbe rendezve, a Ban\u00e1nsz\u00fcret<\/a> mutatja.<\/p>\n

\nL\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9ve:<\/td>\n\n1909<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti m\u00e9ret:<\/td>\n\n129,5 cm x 140,6 cm<\/td>\n<\/tr>\n
\nFest\u00e9si st\u00edlus:<\/td>\n\nNaiv m\u0171v\u00e9szet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti technika:<\/td>\n\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
\nHelysz\u00edn:<\/td>\n\nNational Gallery of Art, Washington, USA<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n