{"id":54570,"date":"2021-09-02T18:04:38","date_gmt":"2021-09-02T16:04:38","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/breton-eve-eve-bretonne-i\/"},"modified":"2026-08-15T21:53:42","modified_gmt":"2026-08-15T19:53:42","slug":"breton-eve-eve-bretonne-i","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/paul-gauguin\/breton-eve-eve-bretonne-i\/","title":{"rendered":"Paul Gauguin \u2013 Breton \u00c9va (\u00c8ve Bretonne I)"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n

Paul Gauguin \u2013 Breton \u00c9va (\u00c8ve Bretonne I) \u2013 k\u00e9zzel festett v\u00e1szonfestm\u00e9ny<\/h2>\n

Nem olaj, \u00e9s nem is nagy. Ez az \u00c9va egy pap\u00edrlap: akvarell \u00e9s pasztell<\/strong>, 33,7 \u00d7 31,1 cm<\/strong> (magass\u00e1g \u00d7 sz\u00e9less\u00e9g, teh\u00e1t \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tum), 1889-ben<\/strong> k\u00e9sz\u00fclt a bretagne-i h\u00f3napokban, \u00e9s ma a texasi San Antonio-i McNay Art Museum<\/strong> \u0151rzi 1950.45<\/strong> lelt\u00e1ri sz\u00e1mon. N\u00e1lunk ez a lap v\u00e1sznat \u00e9s olajfest\u00e9ket kap: k\u00e9zzel festett v\u00e1szonfestm\u00e9ny<\/strong>, megrendel\u00e9sre festve, soha nem nyomtatva.<\/p>\n

A kez\u00e9t nem a szem\u00e9re, hanem a f\u00fcl\u00e9re szor\u00edtja<\/h3>\n

S\u00e1padt, meztelen alak \u00fcl a k\u00e9k lejt\u0151n, \u00e9s tenyer\u00e9t a fej\u00e9hez nyomja \u2013 a f\u00fcl\u00e9re<\/strong>, nem a szem\u00e9re. Sz\u00e1ja nyitva, haj\u00e1ban k\u00e9k szalag. M\u00f6g\u00f6tte s\u00f6t\u00e9t t\u00f6rzs emelkedik k\u00e9k lombbal \u00e9s piros gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel, a jobb oldali \u00e1gon pedig k\u00edgy\u00f3 ereszkedik al\u00e1. A lap francia le\u00edr\u00e1sa szerint \u00c9va bef\u00f6gja a f\u00fcl\u00e9t, hogy ne hallja a sziszeg\u00e9st; ez \u00e9rtelmez\u00e9s, \u00e9s nem a fest\u0151 saj\u00e1t felirata, \u00edgy is adjuk tov\u00e1bb. Maga a mozdulat viszont egy\u00e9rtelm\u0171: \u00e9ppen azt az \u00e9rz\u00e9ket z\u00e1rja el, amelyen \u00e1t a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s eljut hozz\u00e1.<\/p>\n

Egy testtart\u00e1s, amelyet Gauguin m\u00fazeumban tal\u00e1lt<\/h3>\n

A z\u00e1rt testtart\u00e1s, a k\u00e9t tenyer\u00e9be fogott fejjel, t\u00f6bbsz\u00f6r visszat\u00e9r Gauguinn\u00e1l, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egy m\u00fami\u00e1b\u00f3l vezeti le, amelyet a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e d\u2019ethnographie du Trocad\u00e9ro<\/strong> gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben l\u00e1tott. Wayne Andersen 1967-ben<\/strong> \u00edrta le a kapcsolatot, Robert Rosenblum pedig 1975-ben<\/strong> fejlesztette tov\u00e1bb. Ez m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi tulajdon\u00edt\u00e1s \u00e9s nem Gauguin kijelent\u00e9se \u2013 ez\u00e9rt tulajdon\u00edt\u00e1sk\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lj\u00fck, nem t\u00e9nyk\u00e9nt. Ha helyt\u00e1ll\u00f3, akkor ez az \u00c9va olyan testre \u00e9p\u00fcl, amely m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta halott volt, miel\u0151tt az els\u0151 asszony nev\u00e9t megkapta.<\/p>\n

Bretagne az \u00c9den helyett<\/h3>\n

A b\u0171nbees\u00e9s a kertb\u0151l egy bretagne-i lejt\u0151re ker\u00fclt \u00e1t. A talaj s\u00e1rga \u00e9s narancsv\u00f6r\u00f6s foltra oszlik, a t\u00e1volban k\u00e9t s\u00f6t\u00e9t t\u00f6rzs \u00e1ll, a helyi viseletb\u0151l pedig egyed\u00fcl a k\u00e9k hajszalag maradt meg. Az 1889<\/strong>-es \u00e9vsz\u00e1m mag\u00e1n a lapon \u00e1ll, a jobb als\u00f3 sarokban a \u201cP Gauguin\u201d szign\u00f3 mellett. Ugyanezekb\u0151l a h\u00f3napokb\u00f3l val\u00f3k azok a bretagne-i v\u00e1sznak, amelyekr\u0151l Gauguint ma ismerik \u2013 csakhogy itt v\u00e1szon helyett pap\u00edrhoz ny\u00falt.<\/p>\n

K\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3 az otthon\u00e1ba<\/h3>\n

Mondjuk ki ny\u00edltan: az eredeti akvarell \u00e9s pasztell pap\u00edron, a mi kivitel\u00fcnk viszont olaj v\u00e1sznon. A pap\u00edr szemcs\u00e9ss\u00e9g\u00e9t nem nyom\u00e1ssal ut\u00e1nozzuk, hanem sz\u00e1raz, visszafogott ecsetvon\u00e1ssal keress\u00fck. Nyolc m\u00e9retben festj\u00fck; az eredetihez a 31 \u00d7 34 cm<\/strong> \u00e1ll a legk\u00f6zelebb, nagyobb falra pedig gyakran a 70 \u00d7 80 cm ker\u00fcl. Ugyanabb\u00f3l az 1889-es \u00e9vb\u0151l val\u00f3 az A hull\u00e1mokban<\/a> \u2013 ism\u00e9t meztelen alak, de mozg\u00e1sba vetve a csend helyett; A z\u00f6ld Krisztus<\/a> ugyanazt a bretagne-i nyarat mutatja vall\u00e1sos t\u00e9m\u00e1ban, a Breton l\u00e1nyok t\u00e1nca<\/a> pedig ugyanazt a vid\u00e9ket a viseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt embereivel.<\/p>\n