{"id":55503,"date":"2021-09-02T18:18:10","date_gmt":"2021-09-02T16:18:10","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/the-merry-jesters\/"},"modified":"2026-07-17T11:55:36","modified_gmt":"2026-07-17T09:55:36","slug":"the-merry-jesters","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/henri-rousseau\/the-merry-jesters\/","title":{"rendered":"Henri Rousseau \u2013 A vid\u00e1m bolondok"},"content":{"rendered":"\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

A vid\u00e1m bolondok, 1906<\/h2>\n

A vid\u00e1m bolondok az a Rousseau-dzsungel, amely a legink\u00e1bb keres\u00e9sre h\u00edvja a n\u00e9z\u0151t. Az 1906-os m\u0171 a Philadelphia Museum of Art tulajdona, m\u00e9rete pedig 113,4 x 145,8 cm.<\/p>\n

Majmok, amelyek visszan\u00e9znek<\/h3>\n

Az aljn\u00f6v\u00e9nyzetben majomcsapat rejt\u0151zik, \u00e9s nem \u00fagy viselkednek, mint egy term\u00e9szetrajzi t\u00e1bla \u00e1llatai: az egyik botot tart, a m\u00e1sik \u00fcveget, a harmadik pedig egyenesen a n\u00e9z\u0151re n\u00e9z. Rousseau \u00fagy \u00e9p\u00edtette fel a jelenetet, hogy az els\u0151 pillant\u00e1s csak a lombozatot fogja fel, \u00e9s a majmok csak azut\u00e1n bukkannak el\u0151; ez a k\u00e9sleltet\u00e9s magyar\u00e1zza a festm\u00e9ny n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t. Hogy mit csin\u00e1lnak, \u00e9s hogy a tr\u00e9fa a n\u00e9z\u0151nek sz\u00f3l-e, nyitva marad, \u00e9s a szakirodalom sem egys\u00e9ges. Hasonl\u00f3an s\u0171r\u0171 z\u00f6ld falat, \u00e1llatok n\u00e9lk\u00fcl, Az egyenl\u00edt\u0151i dzsungel<\/a> mutat. A jelenet 1906-ban k\u00e9sz\u00fclt, amikor Rousseau m\u00e1r huszadik \u00e9ve \u00e1ll\u00edtott ki a F\u00fcggetlenek Szalonj\u00e1ban, \u00e9s P\u00e1rizsban ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6nck\u00e9nt, mint fest\u0151k\u00e9nt ismert\u00e9k. \u00c9ppen ezek a v\u00e1sznak vonzott\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Picass\u00f3t \u00e9s k\u00f6r\u00e9t, akik a t\u00e9r\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben olyasmit ismertek fel, amit akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9s nem ad.<\/p>\n

Hogyan rakta \u00f6ssze Rousseau az aljn\u00f6v\u00e9nyzetet<\/h3>\n

Rousseau nem j\u00e1rt a tr\u00f3pusokon, \u00e9s soha nem is \u00e1ll\u00edtotta az ellenkez\u0151j\u00e9t. A n\u00f6v\u00e9nyeket a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban tanulm\u00e1nyozta, a majmokat az \u00e1llatkertb\u0151l \u00e9s k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l ismerte. A lombozatot r\u00e9tegr\u0151l r\u00e9tegre, levelenk\u00e9nt \u00e9p\u00edtette fel, ami sz\u00ednpadi d\u00edszlet hat\u00e1s\u00e1t kelti: egy s\u00e1v el\u00f6l, egy s\u00e1v h\u00e1tul, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck az alakok. A m\u00e9lys\u00e9g \u00edgy r\u00e9tegz\u00e9sb\u0151l sz\u00fcletik, nem \u00e1rny\u00e9kol\u00e1sb\u00f3l. Ez\u00e9rt ismerhet\u0151k fel dzsungelei a terem m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9b\u0151l is, j\u00f3llehet egyik\u00fck sem tal\u00e1lhat\u00f3 meg t\u00e9rk\u00e9pen. Ugyanezt a m\u00f3dszert a legnagyobb l\u00e9pt\u00e9kben Az \u00e9hes oroszl\u00e1n r\u00e1veti mag\u00e1t az antilopra<\/a> c\u00edm\u0171 v\u00e1szon mutatja, ahol a jelenet csaknem h\u00e1rom m\u00e9ter v\u00e1sznat t\u00f6lt meg.<\/p>\n

A k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3<\/h3>\n

Minden p\u00e9ld\u00e1ny \u00f6n\u00e1ll\u00f3 olajfestm\u00e9ny megrendel\u00e9sre, v\u00e1szonra, az \u00d6n \u00e1ltal v\u00e1lasztott m\u00e9retben. A fest\u0151 az eredeti ut\u00e1n dolgozik; mivel ez a mot\u00edvum a lombozat \u00e9s az alakok viszony\u00e1b\u00f3l \u00e9l, az oldalar\u00e1nyokat kisebb m\u00e9retben is megtartjuk. A v\u00e1szon fa vakkeretre fesz\u00edtve, akaszthat\u00f3 \u00e1llapotban \u00e9rkezik, k\u00fcl\u00f6n keret n\u00e9lk\u00fcl, \u00edgy a keretez\u00e9st \u00d6n v\u00e1lasztja meg. A teljes k\u00edn\u00e1lat a Henri Rousseau gal\u00e9ri\u00e1ban<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3, rokon, emberi alakot tartalmaz\u00f3 erdei jelenet pedig a N\u0151 s\u00e9t\u00e1l egy egzotikus erd\u0151ben<\/a>. Ugyanezeket a majmokat a lombok k\u00f6z\u00f6tt, vil\u00e1gosabb hangnemben, a Tr\u00f3pusi erd\u0151 majmokkal<\/a> mutatja.<\/p>\n

\nL\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9ve:<\/td>\n\n1906<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti m\u00e9ret:<\/td>\n\n113,4 cm x 145,8 cm<\/td>\n<\/tr>\n
\nFest\u00e9si st\u00edlus:<\/td>\n\nNaiv m\u0171v\u00e9szet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti technika:<\/td>\n\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
\nHelysz\u00edn:<\/td>\n\nPhiladelphiai M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, USA<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n