{"id":55512,"date":"2021-09-02T18:18:30","date_gmt":"2021-09-02T16:18:30","guid":{"rendered":"https:\/\/svetslik.si\/nem-kategorizalt\/mauvaise-surprise\/"},"modified":"2026-03-22T22:14:44","modified_gmt":"2026-03-22T21:14:44","slug":"mauvaise-surprise","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/svetslik.si\/hu\/henri-rousseau\/mauvaise-surprise\/","title":{"rendered":"Henri Rousseau \u2013 Mauvaise surprise"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\n\n\n\n\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n<\/table>\n

Mauvaise surprise, 1901<\/h2>\n

A Mauvaise surprise, magyarul Kellemetlen meglepet\u00e9s, Rousseau egyik ritka erdei festm\u00e9nye, amelyen a s\u0171r\u0171s\u00e9gb\u0151l nem nyugodt \u00e1lom, hanem a hirtelen vesz\u00e9ly pillanata bontakozik ki. A v\u00e1szon 1901-ben k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s ma a pennsylvaniai Barnes Alap\u00edtv\u00e1ny gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben van.<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik a k\u00e9pen<\/h3>\n

Az el\u0151t\u00e9rben meztelen n\u0151i alak \u00e1ll, k\u00f6zvetlen\u00fcl mellette medve \u00e1gaskodik, a t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tt pedig egy vad\u00e1sz l\u0151. Rousseau majdnem k\u00e9t m\u00e9ter magas \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tumot v\u00e1lasztott, amely a n\u00e9z\u0151t a f\u00e1k k\u00f6z\u00e9 helyezi, nem pedig el\u00e9j\u00fck. A jelenet \u00e9rtelme nyitott marad: a szakirodalom egy r\u00e9sze vad\u00e1szbalesetk\u00e9nt olvassa, m\u00e1s r\u00e9sze az ember \u00e9s a term\u00e9szet tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt. Mindk\u00e9t olvasat forgalomban van, \u00e9s egyik sem eld\u00f6nt\u00f6tt, ez\u00e9rt itt vitatottk\u00e9nt adjuk meg. Aki kedveli Rousseau t\u00e1jba helyezett alakjait, rokon jelenetet tal\u00e1l Az alv\u00f3 cig\u00e1nyl\u00e1ny<\/a> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyen, ahol egy oroszl\u00e1n k\u00f6zel\u00edt az alv\u00f3 alakhoz.<\/p>\n

Hogyan \u00e9p\u00edtett Rousseau erd\u0151t<\/h3>\n

Rousseau soha nem hagyta el Franciaorsz\u00e1got, \u00e9s egyetlen \u00e1ltala festett erd\u0151t sem l\u00e1tott. A n\u00f6v\u00e9nyeket a p\u00e1rizsi Jardin des Plantes \u00fcvegh\u00e1zaiban, botanikai k\u00f6nyvekben \u00e9s k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokban tanulm\u00e1nyozta, az \u00e1llatokat az \u00e1llatkertben \u00e9s k\u00e9peslapokon. Ez\u00e9rt hat a s\u0171r\u0171je egyszerre pontosnak \u00e9s lehetetlennek: minden levelet k\u00fcl\u00f6n fest meg, az eg\u00e9szet viszont \u00f6sszerakja, nem megfigyeli. Ugyanez a m\u00f3dszer vil\u00e1gosan l\u00e1tszik a N\u0151 s\u00e9t\u00e1l egy egzotikus erd\u0151ben<\/a> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyen is. Kort\u00e1rsai ezt tudatlans\u00e1gnak v\u00e9lt\u00e9k; Picasso \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 k\u00f6r viszont \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e9r\u00e9p\u00edt\u00e9si m\u00f3dot ismert fel benne. A v\u00e1szon Albert C. Barnes gy\u0171jt\u0151 r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt Pennsylvani\u00e1ba; Barnes m\u00e1r akkor v\u00e1s\u00e1rolt Rousseau-t\u00f3l, amikor a p\u00e1rizsi kritika m\u00e9g vas\u00e1rnapi fest\u0151k\u00e9nt kezelte. Rousseau 1886-t\u00f3l rendszeresen ki\u00e1ll\u00edtott a F\u00fcggetlenek Szalonj\u00e1ban, ahol nem volt zs\u0171ri, \u00e9s b\u00e1rki ki\u00e1ll\u00edthatott, aki befizette a tagd\u00edjat; \u00e9ppen ez a szalon tette lehet\u0151v\u00e9, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 ker\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n

A k\u00e9zzel festett reprodukci\u00f3<\/h3>\n

Minden v\u00e1sznat k\u00e9zzel, olajjal fest\u00fcnk, megrendel\u00e9sre \u00e9s az \u00d6n \u00e1ltal v\u00e1lasztott m\u00e9retben. A fest\u0151 az eredeti ut\u00e1n dolgozik, ez\u00e9rt a sz\u00edn\u00e9rt\u00e9kek \u00e9s az ecsetkezel\u00e9s elt\u00e9rnek a nyomatt\u00f3l: a reprodukci\u00f3 \u00faj festm\u00e9ny, nem levonat. A v\u00e1szon fa vakkeretre fesz\u00edtve, akaszthat\u00f3 \u00e1llapotban \u00e9rkezik. A fest\u0151 teljes k\u00edn\u00e1lata a Henri Rousseau gal\u00e9ri\u00e1ban<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3, a legk\u00f6zelebbi erdei t\u00e9ma pedig a Fekete ember, akit jagu\u00e1r t\u00e1mad<\/a>. Mag\u00e1nyos n\u0151i alakot s\u0171r\u0171 n\u00f6v\u00e9nyzetben az \u00c9va az \u00c9den kertj\u00e9ben<\/a> is mutat.<\/p>\n

\nL\u00e9trehoz\u00e1s \u00e9ve:<\/td>\n\n1901<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti m\u00e9ret:<\/td>\n\n129,5 cm x 193,2 cm<\/td>\n<\/tr>\n
\nFest\u00e9si st\u00edlus:<\/td>\n\nNaiv m\u0171v\u00e9szet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka<\/td>\n<\/tr>\n
\nEredeti technika:<\/td>\n\nOlaj, v\u00e1szon<\/td>\n<\/tr>\n
\nHelysz\u00edn:<\/td>\n\nBarnes Alap\u00edtv\u00e1ny, Pennsylvania<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n