Vaszilij Kandinszkij – A fekete ívvel

A fekete ívvel Vaszilij Kandinszkij 1912-es festménye: csaknem négyzetes vászon, amelyen széles fekete ív húzódik át, körülötte pedig három nagy színtömb gyűlik össze, amelyek majdnem összeérnek. Az eredetit a párizsi Centre Pompidou Musée national d’art moderne gyűjteménye őrzi. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vászonra, nyolc méretben vagy egyedi méretben, szállítás előtt pedig fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra.

A fekete ívvel – Vaszilij Kandinszkij

Mi tartja össze ezt a festményt?

A fekete ív. A művet őrző múzeum nagy fekete ívként írja le, amely visszatart három színtömböt, készen arra, hogy egymásnak ütközzenek – szövegében három egymásnak ütköző kontinens. Az ív nem választja el és nem fogja körül őket: közöttük áll, mint támaszték, amely tartja a távolságot. Ezért nem esik szét a kompozíció, jóllehet semmi felismerhető nincs benne: a tömbök közötti feszültség visszatartott marad, nem oldódik fel. Kandinszkij éppen ezen dolgozott akkoriban: hogyan jöhet létre egységes kompozíció jelenet, távlat és történet nélkül.

Mi látható a vásznon?

A vászon csaknem négyzetes, alig szélesebb, mint amilyen magas, az alap világos, sárgás krémszínű és sehol sem egyenletes. A felső felén ívben fut egy széles fekete sáv: balra lent tompán, mintegy elvágva ér véget, és a vászon széléig nem jut el, majd a borvörös tömb fölött emelkedve elvékonyodik, jobbra pedig vékony vonalként ereszkedik, és rövid, vastag fekete sávban végződik. Erről kapta a mű a nevét. Mögötte nagy, sötét borvörös tömb fekszik, vastag és lekerekített, benne világossárga mező, így a tömb vastag gyűrűnek hat. Mellette jobbra kisebb, narancsvörös felület lágy szélekkel. Balra lent áll a második tömb, sötét kékeszöld, rajta vékony fekete vonások futnak keresztül, mintha egyetlen mozdulattal húzták volna őket. Jobbra lent terül szét a harmadik tömb, élénk vörös, lekerekített szélekkel és világosabb helyekkel, ahol a festék elvékonyodik. Balra, az üres alapon, kerek vörös folt pihen. A bal felső sarokban apró fekete cikcakk áll, jobbra néhány vékony fekete hurok, inkább rajzolva, mint festve. Az eredetin a szignó és az évszám bal alul van.

Honnan való a fekete ív?

A lószerszámból. A múzeum szerint az ívet a duga ihlette, a hagyományos orosz hármas fogat szerszámának darabja: szilfából hajlított ív, szabálytalan alakú, amely a félkörhöz közelít, és a középső ló fölé erősítik. Kandinszkij Oroszországban nőtt föl, és ez a forma olyan hétköznapi volt számára, mint nekünk a kilincs. A vásznon már nincs sem fogat, sem ló: csak a forma maradt, amelyet magával vitt. Ez az oka annak is, hogy az ív nem szabályos körcikk: a szilfa úgy hajlik, ahogy hajlik, és éppen ez a szabálytalanság maradt meg.

Mi történt 1912 őszén?

A mű Berlinbe indult. Münchenben készült 1912 őszén, és a múzeum feljegyzése szerint Kandinszkij épp akkor változtatott a Der Sturm galériabeli első önálló kiállításának tervén. Herwarth Waldenhez írt, 1912. szeptember 20-i levelében közölte, hogy a 27. Improvizáció helyett – amely az előző télen már Waldennél volt – ezt a vásznat küldi, és a második terem bal falát javasolta neki. Az október 1-jére tervezett megnyitó egy napot csúszott. A mű így az elsők közé tartozik, amelyeket a közönség Kandinszkij önálló kiállításának részeként látott, nem pedig egy csoportos tárlat darabjaként.

Miért fontos ez a mű?

Mert hallani benne a zenét. A múzeum kereken kimondja: a vonalak elválnak a színektől, egyezések és nem-egyezések keletkeznek, és ez az út rokon Arnold Schönberg zeneszerző disszonancia-elvével – Kandinszkijt pedig elvezette egy olyan absztrakt látványnyelvhez, amely olyan erős, mint a zene. A múzeum kommentárja hivatkozik arra a levélre is, amelyet Kandinszkij 1912 augusztusában írt Schönbergnek, kifejtve, hogy a konstrukció a disszonancia elvén is elérhető, nemcsak makacs geometriával. Absztrakt festményként ez azon művek egyike, amelyekben a korábbi jelenet véglegesen viszonnyá alakul.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Olajjal festjük vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, szlovéniai műtermünkben. Az első fotó a kész munkát mutatja, bekeretezve, festőállványon, ahogyan mi látjuk csomagolás előtt: a teljes vásznat széltől szélig, kivágás nélkül. A negyedik fotó közelről készült, és azt mutatja meg, ami a monitoron nem látszik – a vörös tömböt, amelyen fekete vonások futnak át, a vászon szövetét a festék alatt, és az enyhe gerinceket, amelyeket az ecset hagy ott, ahol sűrűbben került föl a festék. Mivel minden kézzel festett másolat külön születik, kettő sosem egyezik az utolsó részletig; a motívum, az arányok és a színskála egyezik.

Melyik méret melyik falra?

Az eredeti 198 x 189 cm, tehát nagyon nagy, a mi skálánk pedig 60 x 60 cm-nél kezdődik és 196 x 188 cm-nél ér véget, ami az eredetihez legközelebbi méretünk. Átlagos nappaliba, az ülőgarnitúra fölé elég a 100 x 100 cm, hogy a mű működni kezdjen, 120 x 120 cm-nél pedig a fekete ív megkapja a teljes súlyát. Nappaliba való festmény ez a javából, de nyugodt, mintázat nélküli falon érvényesül, mert önmagában is hangos. Előszobába vagy irodába válasszon 80 x 80 cm-t. Magas térben, üres falon ne habozzon a legnagyobb méreteknél: a négyzetes vászon jobban bírja a nagyságot, mint a keskeny fekvő forma.

Egyedi méret, vakráma és keret

Minden vásznat fa vakrámára feszítünk; ha feszítve utazik, átvételkor akasztásra kész. A második fotó oldalról készült, és megmutatja annak a keretnek a mélységét, amelyben a mű a fotókon szerepel: fekete-arany árnyékfugás keret, amely nem ér hozzá a vászonhoz, így a szél és a keret között vékony árnyék marad. A harmadik fotó ugyanazt a keretet mutatja a másik oldalról, a műteremmel és a festőállvánnyal együtt. A keret nem kötelező és nincs benne az alapárban; ha kéri, együtt választjuk ki. Ha a nyolc méret között nincs a megfelelő, egyedi méretű festményünk abban az arányban készül, amelyet a fal kíván.

Szállítás és jótállás

A mű hengerbe csavarva vagy vakrámára feszítve utazik, a mérettől és a céltól függően, mindig biztosítva és követhetően. Mivel nálunk minden vászonra festett festmény csak a megrendelés után készül, a szállítási idő 15–45 nap; ugyanez a határidő szerepel minden méret mellett a méretválasztóban. Ha átvételkor valami nem stimmel, jelezze, és megoldjuk.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Párizsban, a Centre Pompidou Musée national d’art moderne gyűjteményében, AM 1976-852 leltári szám alatt. 2027. február 14-ig kölcsönben a római Palazzo Bonaparte Kandinszkij-kiállításán látható. 1976-ban került a múzeumba a festő özvegyének, Nina Kandinszkijnak az ajándékaként. A múzeum leírása a Centre Pompidou oldalán olvasható.

Mekkora az eredeti?

198 x 189 cm. A szélességet írjuk előre; a múzeum a magassággal kezdi, 189 x 198 cm. A vászon tehát csaknem négyzetes, de éppen csak szélesebb, mint amilyen magas, és ez az apró különbség élőben feltűnik.

Mikor készült?

1912-ben. A múzeum hozzáteszi, hogy Münchenben, annak az évnek az őszén készült; a szignó és az évszám a vászon bal alsó sarkában van.

Mit ábrázol?

Semmit, aminek nevet lehetne adni. A múzeum leírása fekete ívről beszél, amely három, ütközésre kész színtömböt tart vissza, és arról, hogy a jelenségek világa itt formák, színek, árnyalatok és mozgás világává alakul.

Ez nyomat?

Nem. Ez művészi festmény, nem nyomat: kézzel festve, olajjal vásznon, az ecsetvonások súroló fényben látszanak és kitapinthatók, a negyedik fotón pedig közelről szerepelnek.

Melyik méretet válasszam?

Nappaliba 100 x 100 vagy 120 x 120 cm, előszobába és irodába 80 x 80 cm, nagy üres térbe 160 x 150 cm vagy annál nagyobb. Döntés előtt ragasszon a falra egy papírt a választott méretben, és hagyja ott egy napig.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen. Skálán kívüli méretben is festünk, abban az arányban, amelyet a fal kíván; megmondjuk, hol vágódik a motívum más aránynál, és hol nem.

Hogyan szállítják?

Biztosítva és követhetően, hengerbe csavarva vagy vakrámára feszítve. Szállítás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra.

Röviden miről szól?

Visszatartott feszültségről. Három színtömb közeledik az ütközéshez, egy fekete ív pedig, amelyet az orosz lószerszámból vett, szétválasztva tartja őket – és az egész megáll egyetlen felismerhető tárgy nélkül.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó. Nyilvános múzeumi gyűjteményben van, és ott is marad; amit mi kínálunk, az reprodukció, nem az eredeti, és ezt sosem keverjük össze.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, ha a megajándékozott bírja az erős színeket és a nagy vásznat. Ha bizonytalan a motívumban vagy a méretben, van ajándékutalvány, és a választást rábízhatja.

Kandinszkij összes nálunk festett művét a Vaszilij Kandinszkij galéria gyűjti egy helyen; köztük van a Kompozíció VII, a Néhány kör, A kék hegy és az Impresszió III (Hangverseny). A festőről szól a Vaszilij Kandinszkijról szóló cikkünk. Ugyanennek a párizsi múzeumnak a gyűjteményében van az Impresszió V (Park) is, amely egy évvel korábban készült. A napközben változó fényben is megőrzi erős színeit a nálunk festett olajfestmény.

• Motívum: széles fekete ív világos alapon, körülötte három színtömb – borvörös, kékeszöld és vörös
• Eredeti: Centre Pompidou, Párizs, ltsz. AM 1976-852, 1912, 198 x 189 cm, Nina Kandinszkij ajándéka 1976
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret 60 x 60-tól 196 x 188 cm-ig, feszítve és kérésre keretezve
• Érdekesség: a fekete ív a duga alakja, az orosz hármas fogat hajlított szilfaívéé