Leírás
Almákkal teli kosár – az asztal, amelynek két széle nem találkozik
Az Almákkal teli kosár Cézanne első műve, amely az Art Institute of Chicago gyűjteményébe került, és egyik legtöbbet tárgyalt csendélete. Első pillantásra csendes asztalt látunk: almákkal teli kosarat, egy üveget és egy tányér kekszet. Aki hosszabban nézi, észreveszi, hogy a jelenet megbillen: az asztal széle a terítő két oldalán nem találkozik, az üveg ferdén áll, az almák lefelé sodródnak. A vászon az Art Institute of Chicago gyűjteményében van (Helen Birch Bartlett Memorial Collection, ltsz. 1926.252); a múzeum leírása szerint 1893 körül készült, mérete 65 × 80 cm. A mi kézzel festett vászonfestményünk ezt a motívumot olaj-vászon technikában hozza el.
A szél, amely nem jön ki
Ennek a festménynek a legszembetűnőbb döntése éppen ez az elcsúszás. A múzeum „kontrollált káoszról“ beszél: Cézanne nem egyetlen nézőpontból építette fel a jelenetet, hanem minden részt úgy festett meg, ahogyan abban a pillanatban látta. A tányért inkább felülről látjuk, az asztal szélét oldalról – és ha a szél két fele nem talál össze, az nem hiba, hanem egy végigvitt látásmód következménye. Ebből a „hibás“ perspektívából indultak el később a kubisták.
A keksztorony, amely soha nem dől el
Jobbra keskeny torony áll hosszúkás kekszekből, franciául langues de chat, macskanyelvek. A múzeum egy könnyen elnézhető részletre hívja fel a figyelmet: a torony épp a vászon széle előtt áll meg, mintha az utolsó pillanatban tartotta volna meg valaki. Ugyanez a feszültség érződik az ecsetkezelésben. A gyümölcsöket és a terítő redőit sűrű, szinte mintázó vonások építik fel, az asztal és a szövet széle pedig vázlatos, szinte nyitott marad.
Az aláírás, amely máskor nincs ott
Cézanne ritkán írta alá műveit. Ez a vászon kivétel: balra alul vörösbarna színnel ott áll a „P. Cezanne“. A múzeum ebből arra következtet, milyen fontosságot tulajdonított a festő ennek a műnek – vagy első birtokosának. Az első ismert birtokos Ambroise Vollard párizsi műkereskedő, akinél már 1895 novemberében megvolt; Chicagóba 1926-ban került, Frederick Clay Bartlett hagyatékából.
Étkezőbe és konyhába hálás motívum: meleg piros és sárga almák, nyugodt fehér terítő, és annyi belső feszültség, hogy a festmény soha ne csússzon át puszta díszítésbe. Tizenöt méretben festjük, kívánságra egyedi méretben is, a keretet pedig a 3D-megjelenítő alkalmazásunkkal választhatja ki. Vászonra festett műalkotásaink között Cézanne további csendéleteit is megtalálja: Cseresznyék és őszibarackok, Csendélet függönnyel és Csendélet nyitott fiókkal.
- Motívum: Almákkal teli kosár, Paul Cézanne, 1893 körül, Art Institute of Chicago
- Technika: kézzel festett festmény, olaj vásznon, reprodukció
- Méretek: 15 méret, kívánságra egyedi méret is
- Érdekesség: Cézanne ritkán szignálta műveit – itt az aláírás balra alul van
