Leírás
Egy dinamikus absztrakt kompozíció a kontrasztból építi feszültségét: az ezüstfehér alapot karminvörös és kobaltkék sugarai szúrják át, hangos üzenetként szétszórva a nedves vásznon. Az aranyokker textúraszigetek a világos háttérben egy feltárt felület töredékeiként hatnak, anyagszerű, szinte régészeti mélységet adva a festménynek. Jobb oldalon koncentrikus spirálmintázat tekeredik befelé, geometriai rendet víve az expresszív káoszba. A festék felrakása plasztikus és merész — a spatulavonások láthatók, robusztusak, fizikailag jelen vannak a vásznon. Modern festmény vásznon olyan térbe, ahol vizuális gyújtópontot keres, amely megragadja és fogva tartja a tekintetet.
