Vaszilij Kandinszkij – Impresszió III (Hangverseny)

Az Impresszió III (Hangverseny) Vaszilij Kandinszkij 1911-es festménye: fekvő vászon, amelynek a felső felét egy nagy fekete test uralja, alatta pedig szélesen szétárad a sárga, a középen át pedig fekete ívek futnak, mellettük színfoltokkal. A müncheni Städtische Galerie im Lenbachhaus őrzi. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vászonra, nyolc méretben vagy egyedi méretre, a feladás előtt pedig Ön fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra.

Impresszió III (Hangverseny) – Vaszilij Kandinszkij

Van a festményen bármi felismerhető?

Van, de csak második ránézésre. A művet őrző múzeum megmondja, mi mutatkozik meg közelről nézve: a fekete testben a hangversenyzongora rejlik, előtte pedig a hallgatók görnyedt háta, ahogy feléje fordulnak. Ha ezt egyszer meglátja az ember, a jelenet összeáll – az alatta futó fekete ívek sora emberekből áll, az alattuk lévő apró színfoltok a ruhájuk. E kulcs nélkül a mű színek elrendezése marad, és éppen ez volt a szándék: Kandinszkij nem lefesteni akarta a jelenetet, hanem hallhatóvá tenni.

Mi látható a vásznon?

A vászon fekvő formátumú. A felső felét a középtől jobbra egy nagy, egyenetlen szélű fekete test foglalja el, ferdén állítva, úgy, hogy a csúcsa lefelé és balra mutat; a jobb felső sarok mellett még egy kisebb fekete háromszög áll. A fekete alól a sárga árad szét az egész jobb félen és lefelé: ez a mű legszélesebb színfelülete, amely a szélek felé világosodik. Balra és középen az alap fehér marad, bár a sárga a bal alsó sarokba is elér. A bal felső sarokban vörös tömeg fekete vonásokkal, mellette sárgásnarancs kör, a fekete test fölött pedig kék vonások sorakoznak két árnyalatban. A középen át, balról a fekete tömb felé, fekete ívek sora fut, egymás mellett, mint meghajlott hátak. Alattuk kis színes formák: borvörös ovális, kék alak, narancsos és vörös foltok. A jobb alsó szél mentén szürke és fekete foltok, a jobb alsó sarokban a festő kézjegye az évszámmal.

Miért Impresszió III a festmény címe?

Mert Kandinszkij az impressziók közé sorolta, és mert az impressziót másként értette, mint várnánk. A Lenbachhaus közlése szerint a művet impressziónak nevezte, a külső természet közvetlen benyomásának – a múzeum pedig hozzáteszi, hogy ez bizonyítja: impresszión korántsem csak látási, hanem mindenfajta érzéki benyomást értett. Itt a benyomás hallási: a mű egy hallásélményen nyugszik, és annak festészeti átültetése; absztrakt festmény még nem egészen, de a tárgy már alig van jelen. A III a sorozat harmadik darabját jelöli, a címben álló zárójel pedig az alkalmat nevezi meg.

Mi történt a festmény előtt?

Egy hangverseny, és a múzeum megadja a dátumot. A mű nem sokkal azután keletkezett, hogy Kandinszkij 1911. január 2-án Münchenben Franz Marckal és a Neue Künstlervereinigung más tagjaival együtt meghallgatott egy Arnold Schönberg műveiből álló hangversenyt. A múzeum közlése szerint Kandinszkijt annyira megragadták Schönberg zenéjének merész újításai, hogy élénk levelezésbe kezdett a zeneszerzővel; ez többek között oda vezetett, hogy Schönberg még ugyanannak az évnek a végén autodidakta módon festett műveivel részt vett a Der Blaue Reiter-kiállításon, és cikket írt az almanachba. A múzeum két előkészítő ceruzavázlatot is említ, amelyeket közlése szerint a Centre Pompidou őriz, és amelyeken a hallgatók még jól kivehetők: ülnek, egy részük pedig a terem fala mellett áll. A sorozat következő darabja az Impresszió IV (Csendőr), ugyanabban a múzeumban.

Miért fontos ez a festmény?

Mert Kandinszkij művei közül ez érinti legközvetlenebbül a szinesztéziát, a hang és a szín kapcsolatát. A múzeum ezt nyíltan kimondja: egyetlen más műve sem érinti ilyen közvetlenül. Uralkodó a sárga, amelyet a múzeum sárga hangnak nevez, és a hangbenyomás kiáradásának tekint; a múzeum szerint Kandinszkij, úgy tűnik, különösen a zenei benyomásokkal társította a sárgát: már 1909-ben megírta egy zenés színpadi mű vázlatát, amely később Der gelbe Klang (A sárga hang) címmel jelent meg az almanachban. A mű ma a müncheni Städtische Galerie im Lenbachhausban van, ahová 1957-ben Gabriele Münter ajándékaként került.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

A festő nagy felbontású minta alapján dolgozik, és rétegekben építi fel a felületet, ecsettel és olajfestékkel. Ennél a motívumnál két nagy felület viszonya dönt. A fekete testnek sűrűnek és áthatolhatatlannak kell maradnia, különben elveszíti a súlyát, az alatta lévő sárgát pedig úgy kell felvinni, hogy a szélek felé vékonyodjék és az ecsetvonások látsszanak – ha egyenletesen kerül fel, a mű plakáttá laposodik. A fehér alap nem üres: a festék alatt helyenként látszik a vászon, és éppen ez a világosság tartja meg a bal felet. Az olajfestmény ezt a viszonyt évek múlva is tartja, mert a szín nem fakul úgy, mint a nyomat. Mivel minden kézzel készül, minden kézzel festett másolat a maga módján egyedi, és két példány soha nem teljesen egyforma.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyiket: 100 x 78 cm, méreteink közül ez áll legközelebb az eredetihez, amely 100,6 x 78,4 cm. A vászon fekvő és széles, ezért jól ül kanapé fölött, komód fölött vagy ágy fölött, mindenütt, ahol a fal szélesebb, mint amilyen magas. Az 50 x 40 és 60 x 50 cm-es méret íróasztal fölé vagy előszobába való. A 80 x 60 és 90 x 70 cm-es méret hálószobába vagy kisebb nappaliba illik. 100 x 78 cm-es méretben ez a legtermészetesebb nappaliba való festmény, a 130 x 100 cm pedig nagyobb falra. A legnagyobb, 150 x 120 és 180 x 140 cm-es méretek nyitott lakóterekbe, előterekbe és lépcsőházakba valók; csak ezeknél látszik, mekkora a sárga felület az eredetin.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, a művet az Ön méretei szerint festjük meg; ez a mi egyedi méretű festményünk. Ahogy minden vászonra festett festményünket, ezt a példányt is fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen szállítjuk. A kerethez használja a 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon megmutatja minden keretprofilunkat, hogy döntés előtt összehasonlíthassa az arany, ezüst, fekete, fehér és natúr fa profilokat – az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Mivel az alap világos, itt a sötétebb profil is jól áll, amely felveszi a felső fél feketéjét.

Szállítás és jótállás

Minden példány rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15-45 nappal a választott mérettől függően. Feszítve és szállításra védve adjuk fel, bekeretezve, ha keretet választott, Magyarországon és az EU-n belül vám nélkül. A feladás előtt Ön fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk érvényes. A teljes kínálatot a Vaszilij Kandinszkij galériában találja, a festő útját pedig a Vaszilij Kandinszkijról szóló cikkünk írja le. Rokon művek ugyanebből a kínálatból: A kék hegy, a Néhány kör és a Kompozíció VII.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A müncheni Städtische Galerie im Lenbachhaus und Kunstbauban, GMS 78 leltári számon; a múzeum 1957-ben kapta Gabriele Münter ajándékaként.

Mekkora az eredeti?

Szélessége 100,6 cm, magassága 78,4 cm; méreteink közül a 100 x 78 cm-es áll hozzá legközelebb, amely 6 mm-rel keskenyebb és 4 mm-rel alacsonyabb az eredetinél.

Mikor készült a mű?

1911-ben, nem sokkal a január 2-i hangverseny után. Jobbra lent szignálva: KANDINSKY 1911.

Mi látható a festményen?

Egy hangverseny, amely csak közelről ismerhető fel: fent a fekete hangversenyzongora, előtte a hallgatók görnyedt háta, körülötte a szétáradó sárga és a színfoltok.

Ez nyomat?

Nem. Ez művészi festmény, kézzel festve, olajjal vászonra; az ecsetvonások látszanak és tapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Nappaliba 100 x 78 cm, ami az eredetihez legközelebbi méretünk; igazán nagy falra 180 x 140 cm, a többi falhoz nézze a fenti méretútmutatót.

Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, egyedi méretre festünk, és közben megtartjuk a motívum oldalarányát.

Hogyan érkezik?

Vakkeretre feszítve és bekeretezve, ha így választotta. A mérettől függően 15-45 nappal számoljon; azután adjuk fel, hogy jóváhagyta a kész munkáról készült fotót.

Miről szól a mű röviden?

A hangról, amely színné vált: egy hangverseny sárgába és feketébe átültetve.

Hogyan érdemes nézni Kandinszkij Impresszió III (Hangverseny) című festményét?

Kandinszkij Arnold Schönberg zenéjének egy 1911. január 2-i müncheni koncertje után festette, a festmény az ott hallottakra adott válasza. A fenti fekete forma a hangversenyzongora, az előtte lévő ívelt formák a hallgatók háta, a mindent elárasztó nagy sárga pedig a termet betöltő hangzás. Ezzel a koncerttel kezdődött barátsága Schönberggel, akinek a hagyományos harmóniától való elszakadásában saját absztrakció felé vezető útja párhuzamát látta.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem. A Lenbachhaus közgyűjteményének része, és nem eladó, ezért az értékéről nem találgatunk.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, a modern művészet kedvelőjének vagy zenésznek átgondolt választás. Ha a választást az ajándékozottra bízná, elérhető az ajándékutalvány.

• Motívum: fent a hangversenyzongora fekete teste, alatta szétáradó sárga, középen a hallgatók háta
• Eredeti: Lenbachhaus, München, ltsz. GMS 78, 1911, 100,6 x 78,4 cm, Gabriele Münter ajándéka 1957
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret 50 x 40-től 180 x 140 cm-ig, feszítve és kérésre bekeretezve
• Érdekesség: a múzeum szerint Kandinszkij összes műve közül ez érinti legközvetlenebbül a szinesztéziát