Leírás
A Sainte-Victoire hegy Bibémus felől – a vászon, amelyet két baltimore-i nővér vásárolt
Az előtérben a kőfejtő okkerszínű tömbjei állnak, sík felületekre vágva, rajtuk alacsony zöld bozót nő; jobbra egy fenyő emelkedik végig a vászon teljes magasságán, vékony, sötét ággal. A kőfejtő mögött a Sainte-Victoire hegy szürkéskék tömege emelkedik éles gerincével, fölötte kék ég. A kézzel festett festmény vásznon Cézanne 1897 körüli munkáját adja vissza, amely az eredetiben 65,1 × 81,3 centiméter, és a Baltimore Museum of Art őrzi 1950.196 leltári számon.
Claribel és Etta Cone
A múzeumi bejegyzés ennél a vászonnál nem az intézmény nevével ér véget: a Cone-gyűjteményt nevezi meg, amelyet dr. Claribel Cone és Etta Cone kisasszony állított össze Baltimore-ban. Claribel Cone (1864–1929) orvosnak tanult, Etta Cone (1870–1949) zongoraművésznek. 1906 és 1949 között több mint hétszáz Henri Matisse-művet szereztek meg, gyűjteményük pedig mintegy háromezer tárgyra nőtt. Ezt a vásznat 1925. július 2-án Claribel vásárolta meg. A gyűjtemény 1950-ben Etta Cone hagyatékaként került a Baltimore Museum of Artba, a nővérekről elnevezett szárnyat pedig 1957. február 23-án avatták fel.
Vollard-tól Baltimore-ig
Az első ismert tulajdonos Ambroise Vollard párizsi műkereskedő volt. Utána a vászon Maurice Gangnat párizsi gyűjtőhöz került, aki kiállításokra is kölcsönözte. A Gangnat-gyűjtemény árverésén a Galerie Bernheim-Jeune vette meg, egy héttel később pedig Claribel Cone. 1950-ben a Baltimore Museum of Artba került, ahol az 1950.196 számot viseli – az első két számjegy azt az évet mondja meg, amelyben a múzeum a gyűjteményt megkapta.
Hét nap az árverési teremtől
A proveniencia dátumai szokatlanul közel esnek egymáshoz. 1925. június 25-én a vásznat a Gangnat-gyűjtemény árverésén, a párizsi Hôtel Drouot-ban adták el 162-es tételként, és még aznap átvette a Galerie Bernheim-Jeune. Már 1925. július 2-án, tehát hét nappal később, dr. Claribel Cone nevén szerepelt Baltimore-ban. A párizsi árverési terem és egy amerikai gyűjtemény között egyetlen hét telt el.
Bibémus – a hely, amely a címben áll
Az œuvre-katalógus ennél a vászonnál a helyek közt Bibémust nevezi meg, a természeti motívumok közt pedig a Sainte-Victoire hegyet, a fenyőt, a sziklákat és a fákat. Bibémus kőfejtő Aixtől keletre, és a cím elmondja, hogy a hegyre nyíló kilátás éppen onnan van véve: nem nyílt tájból, hanem vágott falak közül. Ezért olyan szokatlan az előtér: ami másutt rét vagy mező volna, itt okkerszínű kőtömbök, amelyeket a fejtés hagyott hátra, és ennek a kőnek a színe az egész mű alapszíne.
Hogyan épül fel a szikla
A követ sík, majdnem téglalap alakú felületek sorozataként festi meg, egymás mellé helyezve; egyetlen ecsetvonás gyakran egy tömb egész falát befedi, így a sziklák falakként olvashatók, nem természetes törésekként. A zöld ezzel szemben rövid, kerek érintésekkel van felrakva. A háttérben a hegy ugyanazokból a felületekből áll, mint a kőfejtő, csak szürkéskékben, és éppen ezért tűnik az előtér és a csúcs egyetlen testnek, kétszer látva. Vollard raktárkönyvében a vászon a 3479-es számon így szerepel: „olaj; az előtérben vörös sziklatömbök, amelyeken zöld bokrok nőnek, a háttérben a Ste Victoire hegy”, mellette pedig a 65 × 81 centiméteres méret és a 200 frankos ár.
Először „a sziklás hegy” néven állították ki
1907 októberében a vászon a Salon d’Automne Cézanne-retrospektívjén szerepelt a párizsi Grand Palais-ban 39-es számmal, mégpedig La Montagne rocheuse, azaz a sziklás hegy címen; Gangnat kölcsönözte. Baltimore-ba érkezése után 1949-ben a Cone-gyűjteményből válogató kiállításon volt látható, 1950-ben és 1951-ben Philadelphiában a Diamond Jubilee tárlaton 86-os számmal, 1951-ben ismét Baltimore-ban, 1952-ben pedig Chicagóban 108-as számmal, ahonnan a New York-i Metropolitan Museum of Artba utazott.
Világos, tágas táj, erős vízszintes lendülettel, ezért jól elbír nagy falat és távolságot – kanapé fölött vagy folyosón, ahol messziről is látható. Tizenöt méretben festjük, 50 × 40-től 180 × 143 centiméterig, a közbenső méreteket egyedi vakkeretre feszítjük, a falon való hatást pedig előre megmutatja 3D alkalmazásunk. Ugyanezt a motívumot viseli A Sainte-Victoire hegy is, Aix környékéről pedig Jas de Bouffan, a tó és A nyárfák való.
- Téma: A Sainte-Victoire hegy Bibémus felől, Paul Cézanne, 1897 körül, Baltimore Museum of Art
- Technika: kézzel festett festmény, olaj vásznon, reprodukció
- Méretek: 15 méret, kérésre egyedi méret is
- Érdekesség: a párizsi árveréstől egy amerikai gyűjteményig a vászon hét nap alatt jutott el, 1925. június 25. és július 2. között
