Leírás
Nyomok I – függőleges vonások sötét erdeje
A Nyomok II sötétebb testvére: függőleges csíkok mezője, ahol a bal harmadot lágy, tompa lazacrózsaszín mező tölti ki, a jobb kétharmadot pedig nagyon sötét, csaknem fekete-zöld világ, sűrűn bevetve függőleges vonásokkal. A gyengéd és a komor közötti kontraszt adja a festmény feszültségét.
Technika és textúra
A gerinces felület elárulja a spatulamunkát: fehér, halványkék, mélyvörös, aranyokker és barna függőleges vonások sorakoznak, mint fatörzsek az alkonyatban. Kézzel festett művészi festmény, amelyben minden csíknak megvan a maga vastagsága és karaktere.
A motívum
A lazacszínű mezőben halványkék függőleges áll, mellette barna-arany csurgáspár, balra lent vékony fekete függőlegesek és apró sárga foltok. A sötét részben a fehérek legvilágosabb kötege a középtől jobbra ül, a jobb szélen pedig erős vörös pillér emelkedik ki; rövid, sötét vízszintes vonáskák szelik át a csíkokat, mint ablakok keresztlécei.
Elhelyezés a térben
Kifinomult festmény olyan terekbe, amelyeknek a sötétebb paletta mélységet ad – dolgozószobákba, könyvtárakba, sötét fával vagy bőrrel berendezett nappalikba.
- Technika: kézzel festett festmény vásznon, spatula, gerinces csíkok
- Paletta: lazacrózsaszín, sötétzöld, fehér, mélyvörös, aranyokker
- Ideális: dolgozószobákba, könyvtárakba, nappalikba
- Karakter: komor, elegáns, ritmikus
