Gustav Klimt – Zene I

Zene I: Klimt kis festménye 1895-ből, amelyen már felragyog az arany: egy hosszú, sötét ruhás fiatal nő aranyszínű kitharán, az ókori görög lírán játszik, jobbról pedig egy kőszfinx figyeli. Az eredeti, olaj és aranybronz vásznon, a müncheni Neue Pinakothek gyűjteményébe tartozik. Mi kézzel festjük meg olajjal vásznon, négy méretben vagy egyedi méretben, és feladás előtt fotót küldünk a kész műről jóváhagyásra.

Zene I – Gustav Klimt

Mit ábrázol a festmény?

Bal oldalon profilból egy gesztenyevörös hajú fiatal nő áll hosszú, sötétkék, szinte fekete ruhában, amely majdnem beleolvad az árnyékba. Kissé előrehajol, és egy nagy, aranyszínű kithara húrjait pengeti; ez az ókori Görögország hangszere, kerete aranygyűrűkkel és díszekkel ékes. Arca lehajtva, szeme szinte csukva, mintha a hangot hallgatná, nem pedig valakinek játszana.

Jobb oldalon egy kőszfinx ül, női fej oroszlántesten, sápadtan és nyugodtan. Bal oldalon lent egy groteszk kőmaszk néz ki az árnyékból. Mindez mögött mélykék háttér terül el, apró, halvány virágokkal behintve, mint csillagok vagy szirmok a sötétben. A festmény bal alsó sarkában a GUSTAV KLIMT jelzés olvasható.

Miért kithara és miért szfinx?

A kithara az ókori Görögország nagy húros hangszere volt, Apollónnak, a zene és a költészet istenének hangszere. Azzal, hogy a nő kezébe adja, Klimt nem koncertet fest, hanem magát a zenét: ősi, szinte varázslatos erőt, amely a művészet kezdeteiig nyúlik vissza.

A szfinx és a maszk az ókor és a rejtélyek ugyanazon világához tartozik. A szfinx a titkok őrzője, a maszk a színházra és a művészet sötétebb oldalára emlékeztet. Együtt egy hangszeres nő egyszerű jelenetét szimbólummá emelik. Klimt az 1890-es években szívesen festett ilyen titokzatos, többrétegű témákat, miközben a stílusa változott.

Mit jelent a festmény?

A legtöbb értelmezés allegóriát lát ebben a műben: a zenét mint csendes, ősi erőt, amely túlér a szavakon. A nyugodt nő, a kőből való lények és a sötét ég a hallgatás hangulatát teremtik meg, nem az előadásét. Egyetlen hang sem hallatszik, mégis szinte érezzük.

A festmény előre is mutat. A lírához és díszeihez Klimt aranybronzot használt, így az arany itt már a jelentés része, nem csupán dísz. Néhány évvel később aranykorszakában az arany egész vásznakat borít majd. A Zene I korai lépés ezen az úton, méretében kicsi, gondolatában világos.

Miért Zene I a címe?

Klimt kétszer festette meg a témát. Ez az első, 1895-ös változat kicsi: a festett felület mindössze 27,5 x 35,5 cm. 1898-ban egy második, nagyobb Zenét festett, amelyet általában Zene II néven ismerünk. Ez a második festmény 1945-ben elégett az immendorfi kastélyban Klimt más műveivel együtt, így ma csak fotókról ismerjük.

A Zene I más utat járt be. 1901-ben a müncheni Glaspalast éves kiállításán közvetlenül a művésztől vásárolták meg. Ma a Bajor Állami Festménygyűjtemények tulajdona, és a Neue Pinakothek gyűjteményéhez tartozik, leltári száma 8195. A festő életéről bővebben a Wikipédián olvashat.

A Zene I Klimt művei között

A zene végigkíséri Klimt egész munkásságát. Néhány évvel e festmény után megfestette a Beethoven-frízt, egy egész falat Beethoven kilencedik szimfóniájának tiszteletére; egy részét a mi Beethoven-fríz I (részlet) festményünk mutatja. A mű antik világa visszatér a Pallasz Athéné című, 1898-as festményen, aranysisakkal és páncéllal.

Ha szereti az aranyat, amely itt már ragyog, követheti egészen a csúcspontjáig, például az Adele Bloch-Bauer I portréja és A csók festményeken. A Zene I-et akkor válassza, ha valami csendesebbet és titokzatosabbat keres e híres műveknél, olyan festményt, amely meghálálja az alapos szemlélődést.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

A festő a nő, a líra, a szfinx és a maszk vékony rajzával kezd, majd több rétegben felviszi a mélykék hátteret és a sötét ruhát. Az arcot és a kezeket lágyan festi, meleg tónusokkal a hideg kék ellenében, az apró, halvány virágokat pedig egyenként, vékony ecsettel teszi fel.

Az arany kerül fel utoljára. Klimt az eredetin aranybronzot használt; a mi festményünkön az aranyszínű kitharát és díszeit kézzel festjük aranyfestékkel, rétegről rétegre, sosem nyomtatva és sosem aranyfüstből. Ha fény esik rá, a líra úgy ragyog, mint a müncheni eredetin.

Minden festmény a megrendelésére készülő kézzel festett másolat, ezért nincs két egyforma. Egy nyomat ezt nem tudja megmutatni, egy kézzel festett reprodukció viszont igen: az ecsetvonásokat, a kék mélységét és az aranyfesték fényét.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: a legtöbb falra 90 x 70 cm, kisebb falra vagy hálószobába 70 x 60 cm, ha pedig a festmény egy nagy szoba középpontja lesz, 120 x 100 cm. Ez a négy méret, szélesség szorozva magassággal: 70 x 60, 90 x 70, 100 x 80 és 120 x 100 cm.

Mindegyik nagyobb az eredetinél, amely kis kabinetfestmény, arányaik pedig közel állnak enyhén fekvő formátumához. Nappaliba való festményként szépen mutat kanapé fölött, de illik zeneszobába, dolgozószobába vagy hálószobába is. Ennek az olajfestménynek meleg fény kell, hogy az arany életre keljen. Olyan méretet válasszon, amely az alatta lévő bútor szélességének nagyjából kétharmadát foglalja el.

A vászon közepét körülbelül 150 cm-re tegye a padlótól, kanapé vagy komód fölött 20–30 cm-rel.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a Zene I-et az eredeti szerény méretéhez közelebb vagy bármilyen más formátumban szeretné, egyedi méretben festjük meg. Küldje el a kívánt szélességet és magasságot, és megadjuk az árat és az elkészítés idejét. Minden vászonra festett festmény, amelyet készítünk, fa vakkeretre van feszítve, és felakasztható.

A kerethez használja 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon megmutatja minden keretprofilunkat, így összevetheti az aranyat, ezüstöt, feketét, fehéret és a natúr fát, mielőtt dönt – az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha szeretné látni, hogyan mutat majd a festmény éppen az Ön falán, az a térbe helyezés külön szolgáltatásunk. Az aranykeret a lírát emeli ki, a sötét fakeret a kéket mélyíti el.

Szállítás és garancia

Minden festmény rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően. Feszítve és szállításra védve küldjük, keretezve, ha keretet választott, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. Feladás előtt fotót kap a kész műről jóváhagyásra, és minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk érvényes.

Klimt további műveit a Gustav Klimt galériában találja, a festőről pedig bővebben a Klimtről szóló tíz érdekességben olvashat. Ha zenésznek vagy zenekedvelőnek szánja ajándékba, és nem biztos a méretben, választhat ajándékutalványt: a megajándékozott maga választja ki a méretet és a motívumot.

Gyakori kérdések

Hol található ma a Zene I?

A Zene I a müncheni Bajor Állami Festménygyűjtemények tulajdona, és a Neue Pinakothek gyűjteményéhez tartozik, leltári száma 8195. 1901-ben a müncheni Glaspalast éves kiállításán közvetlenül Klimttől vásárolták meg. Látogatás előtt nézze meg a múzeum honlapján, hol látható éppen. A festmény kicsi, ezért érdemes közelről, nyugodtan megnézni.

Mit ábrázol a Zene I?

Egy hosszú, sötét ruhás fiatal nő profilból, lesütött szemmel aranyszínű kitharán, ókori görög lírán játszik. Jobbról nyugodtan ül egy kőszfinx, bal oldalon lent egy kőmaszk les ki, mögöttük pedig apró, halvány virágokkal behintett mélykék háttér húzódik. A hangulat csendes és titokzatos, mintha a nő a saját zenéjét hallgatná.

Milyen hangszeren játszik a nő a Zene I festményen?

Kitharán játszik, az ókori Görögország nagy húros hangszerén, Apollónnak, a zene istenének hangszerén. Klimt aranybronzzal festette meg, a keretén aranygyűrűkkel és díszekkel. A mi festményünkön a kithara kézzel, aranyfestékkel készül, így a kompozíció legvilágosabb pontja marad, amelyet már messziről észrevesz.

Mit jelent a Zene I?

A Zene I-et a zene allegóriájának tartják: ősi, szinte varázslatos erőnek, nem pedig koncertnek. A kithara Apollónra utal, a szfinx és a maszk a rejtélyekre és a színházra. Az aranybronz már azt a ragyogást adja a festménynek, amely később Klimt aranykorszakát betölti, ezért korai lépésnek tekintik ezen az úton.

Miért Zene I a festmény címe, és létezik Zene II?

Igen. Klimt 1898-ban egy második, nagyobb Zenét festett, amelyet ma Zene II néven ismerünk. 1945-ben Klimt más műveivel együtt elégett az immendorfi kastélyban, így csak fotókról ismert. Ezért nevezik a Münchenben őrzött 1895-ös festményt Zene I-nek. Mindkettőt ugyanaz a téma köti össze: a zene mint titokzatos erő.

Mekkora az eredeti Zene I?

A festett felület mindössze 27,5 x 35,5 cm, peremmel 37,2 x 45,1 cm a Pinakothek adatai szerint. Kicsi, bensőséges festmény. Minden méretünk nagyobb ennél, 70 x 60 cm-től 120 x 100 cm-ig; ha az eredeti méretéhez közel szeretné, egyedi méretben festjük meg Önnek, és előre megadjuk az árat.

Van arany a Zene I festményen, és valódi az Önök festményén lévő arany?

Igen, Klimt a kitharát és díszeit aranybronzzal festette, ami a fémes arany korai alkalmazása a munkásságában. A mi festményünkön az arany nem aranyfüst és nem nyomat: a festő kézzel, ecsettel viszi fel az aranyfestéket, rétegről rétegre, így a líra melegen ragyog a sötétkék háttér előtt.

Milyen méretekben rendelhető a Zene I?

Négy méret közül választhat, szélesség szorozva magassággal: 70 x 60, 90 x 70, 100 x 80 és 120 x 100 cm. Arányaik közel állnak az eredeti enyhén fekvő formátumához. Ha más méretre van szüksége, egyedi méretben festjük meg, az árat és az elkészítés idejét pedig a munka megkezdése előtt megadjuk.

Melyik helyiségbe illik a Zene I?

A Zene I nyugodt művészi festmény, amely illik nappaliba, dolgozószobába, hálószobába vagy zeneszobába, mindenhová, ahol meleg fény emeli ki az aranyat. Jól mutat olyan helyiségben is, ahol valaki zenél vagy zenét hallgat. Adjon neki nyugodt falat, ahol a mélykék kissé távolabbról is érvényesül.

• Téma: aranyszínű kitharán játszó nő egy kőszfinx mellett, mélykék háttér előtt.
• Eredeti: 1895, olaj és aranybronz vásznon, 27,5 x 35,5 cm, Neue Pinakothek, München.
• A miénk: kézzel festve olajjal vásznon, a líra aranyfestékkel, négy méretben vagy egyedi méretben.
• Jó tudni: feladás előtt fotót kap a kész műről jóváhagyásra.