Gustav Klimt – Fenyőerdő I

Fenyőerdő I egy négyzetes erdei táj, amelyet Gustav Klimt 1901-ben festett: magas, vörösesbarna és szürkésibolya fatörzsek állnak egymás mellett a teljes vásznon, égbolt egyáltalán nincs, alul pedig kékeszöld, mohás talaj húzódik apró fehér virágokkal. Az eredeti, olaj vásznon, 90,5 x 90 cm, a svájci Kunsthaus Zugban található. Kézzel festjük meg olajjal vásznon, nyolc négyzetes méretben 60 x 60 és 150 x 150 cm között vagy egyedi méretben, és feladás előtt fotót küldünk a kész műről jóváhagyásra.

Fenyőerdő I – Gustav Klimt

Mit ábrázol a festmény?

A Fenyőerdő I egyenesen az erdő közepébe vezeti Önt. Magas, egyenes törzsek állnak egymás mellett az egész négyzetes vásznon, vörösesbarnára, rozsdaszínűre és szürkésibolyára festve, a felső szél pedig levágja a csúcsukat, így sem lombkoronát, sem az ég előtt rajzolódó ágat, sem magát az eget nem látja. A törzsek között tompa, ibolyásbarna pára lebeg: a sűrű erdő félhomálya, ahol a nap alig ér le a talajig.

A vászon alsó ötödén húzódik az erdő talaja, kékeszöld és mohazöld apró foltokból felépítve. Rajta szétszórva kis fehér pöttyök láthatók, amelyeket a szem a mohában virágnak vagy gombának olvas. Nincs ösvény, nincs alak és nincs látóhatár. Az egész felület laza, pöttyözött ecsetvonásokkal készült, így kis távolságból a kéreg, a pára és a moha mintha finoman vibrálna.

Miben különbözik egymástól az 1901-es két fenyőerdő?

Klimt 1901-ben két fenyőerdőt festett, mindkettő négyzetes, és mindkettő nagyjából 90 x 90 cm-es. A Fenyőerdő I, ez a festmény, a kettő közül a sötétebb és sűrűbb: meleg vörösesbarna törzsek töltik ki a négyzetet fentről lefelé, égbolt egyáltalán nincs, alul pedig apró fehér virágokkal pettyezett kékeszöld, mohás talaj látható. A Fenyőerdő II világosabb hatású: fent a törzsek között néhány apró fényvillanás tör át, talaja pedig szürkészöld, világosabb foltokkal.

A két festmény ma is különböző helyen van. A Fenyőerdő I a svájci Kunsthaus Zug gyűjteményébe tartozik, vagyis egy nyilvános múzeumi gyűjtemény része, a Fenyőerdő II pedig magángyűjteményben található. Galériánkban mindkettő kapható kézzel festett változatban, ugyanazokban a négyzetes méretekben, így felakaszthat egyet önmagában, vagy a kettőt egymás mellé.

Miért hat ilyen nyugodtan egy erdő ég nélkül?

Mert semmi sem vezeti el a tekintetet. Egy klasszikus tájon a szem a látóhatár felé vagy fel az égre vándorol; itt a törzsek minden oldalról lezárják a kilátást, a levágott csúcsok pedig lent tartják a nézőt közöttük. Ami marad, az függőleges vonalak ritmusa – világos törzs, sötét rés, világos törzs –, amely úgy ismétlődik a négyzeten, mint egy szövet láncfonalai. A négyzetes formátum tovább erősíti a nyugalmat, mert egyik irány sem uralkodik.

Ugyanakkor a festmény tele van apró mozgással. Közelről a törzsek nem simák, hanem rövid, megtört, rozsdaszínű, barna és ibolyaszínű ecsetvonásokból állnak, a talaj pedig zöld foltok mozaikja fehér fénypontokkal. A szoba túlsó végéből ezek a nyomok mély, csendes erdővé olvadnak össze, közelről viszont tiszta színfelületté válnak. Ez a kettős élet, közelről és távolról, teszi a festményt érdekessé akkor is, ha olyan falon függ, amely mellett nap mint nap elhalad.

Hol van az eredeti?

A Fenyőerdő I eredetije Svájcban, Zug városában, a Kunsthaus Zugban található, és a Kamm Gyűjtemény Alapítvány (Stiftung Sammlung Kamm) része. A múzeum gyűjteményi adatlapja szerint olaj vásznon, 90,5 x 90 cm, 1901-es datálással; kerettel 94 x 93,5 cm.

Ha Zugba látogatna, indulás előtt nézze meg a múzeum honlapját, mert a műveket időnként áthelyezik vagy máshová kölcsönadják kiállításokra. A pár másik darabja, a Fenyőerdő II, magángyűjteményben van. Otthonába egy kézzel festett változat ugyanazt a mély erdőt hozza el, olyan méretben, amely illik a falához.

A Fenyőerdő I Klimt művei között

Galériánkban a Fenyőerdő I-nek közeli rokonai vannak. A Fenyőerdő II az ugyanabban az évben festett párja, a Bükkerdő pedig egy újabb négyzetes pillantás a törzsek sűrű sorába. A Fiatal nyírfák fehér nyírfás rétté nyitja ki az erdőt, az Erdei talaj pedig egy apró olajvázlat, amelyet a fiatal Klimt mintegy húsz évvel korábban festett.

A kettő közül a Fenyőerdő I-et válassza, ha a sötétebb, sűrűbb, ég nélküli erdőt szeretné kékeszöld talajjal és apró fehér virágokkal, a Fenyőerdő II-t pedig, ha néhány fényvillanást szeretne a törzsek között és világosabb, szürkészöld talajt. Ha inkább fényre és levegőre vágyik, a nyírfák illenek jobban. Klimt életéről a magyar Wikipédia ír bővebben.

Hogyan festjük meg kézzel a Fenyőerdő I-et?

A festő egy négyzetes vásznon kezd, és először vékony vonalakkal felvázolja a törzseket, hogy a köztük lévő távolság és szélességük apró különbségei pontosan oda kerüljenek, ahová Klimt tette őket. Ezután jön a sötét alap: a törzsek közötti ibolyásbarna pára vékony, áttetsző rétegekben, majd maguk a törzsek vörösesbarnában, rozsdaszínben és szürkésibolyában, melegebben ott, ahol egy kevés fényt kapnak, hűvösebben ott, ahol a mélybe húzódnak.

Az utolsó szakasz adja meg az erdő életét. A kérget és a talajt rövid, különálló ecsetvonásokból és pöttyökből építjük fel, ahogy az eredetin, nem sima átmenetekből: kékeszöld és mohazöld a talajhoz, majd egyenként az apró fehér virágpöttyök. Egy nyomat ezeket a foltokat lapos felületté simítaná; a kézzel festett reprodukció viszont valódi textúrát kap, amely megfogja az oldalról érkező fényt. Minden festmény kézzel festett másolat, kifejezetten az Ön rendelésére készül, ezért nincs két teljesen egyforma.

Ezen a tájon nincs arany, és a mi változatunkon sincs: csak olajfestékkel dolgozunk, ahogy Klimt is.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: 60 x 60 vagy 70 x 70 cm előszobába, dolgozószobába vagy keskeny falra; 80 x 80 vagy 90 x 90 cm komód, íróasztal vagy ágy fölé; 100 x 100 vagy 110 x 110 cm kanapé vagy étkezőasztal fölé; 120 x 120 vagy 150 x 150 cm pedig nagy falra vagy magas helyiségbe. 90 x 90 cm-ben a festmény nagyjából akkora, mint Klimt eredetije.

Mind a nyolc méret négyzetes, mint az eredeti, így a kompozíció mindegyikben teljes marad. Mivel a törzsek széltől szélig futnak, minél nagyobb a vászon, annál inkább körülveszi az erdő: 100 x 100 cm-től felfelé szinte ablakként nyílik az erdőre. Nappaliba való festményként a 110 x 110 vagy a 120 x 120 cm kanapé fölött igazi jelenlétet ad a meleg barnáknak. Hálószobában vagy dolgozószobában ez az olajfestmény sötét zöldjeivel és ibolyáival nyugodt, védett hangulatot teremt.

A vászon közepét körülbelül 150–160 cm-re tegye a padlótól; bútor fölött hagyjon 20–30 cm-t a bútor teteje és a vászon alsó széle között. Mivel a festmény sötét, oldalról érkező nappali fényben vagy egy fölötte lévő kis lámpa alatt mutat a legjobban, amely kiemeli a fehér virágokat és a kéreg rozsdaszínét.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, egyedi méretben festjük meg; maradjon a négyzetes vagy ahhoz közeli aránynál, hogy a törzsek megtartsák a távolságukat, a talaj pedig keskeny sáv maradjon alul. Küldje el a kívánt szélességet és magasságot, és megadjuk az árat és az elkészítés idejét. Minden vászonra festett festmény, amelyet készítünk, fa vakkeretre van feszítve, és felakasztható.

A kerethez használja 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon megmutatja minden keretprofilunkat, így összevetheti az aranyat, ezüstöt, feketét, fehéret és a natúr fát, mielőtt dönt – az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha szeretné látni, hogyan mutat majd a festmény éppen az Ön falán, az a térbe helyezés külön szolgáltatásunk. A sötét diófa vagy meleg barna fakeret átveszi a törzsek színét; egy vékony fekete keret grafikusabbá és modernebbé teszi a sűrű erdőt.

Szállítás és garancia

Minden festmény rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően. Feszítve és szállításra védve küldjük, keretezve, ha keretet választott, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. Feladás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra; ha valami nem stimmel, kijavítjuk, amíg a vászon még a műhelyünkben van. Minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk érvényes.

Ha ajándékba szánja, és nem tudja a megfelelő méretet, ott az ajándékutalvány. Klimt további műveit a Gustav Klimt galériában találja, a festőről pedig többet olvashat 10 érdekesség Gustav Klimtről című írásunkban.

Gyakori kérdések

Hol található Klimt Fenyőerdő I című festményének eredetije?

Az eredeti a svájci Zug városában, a Kunsthaus Zugban található, a Kamm Gyűjtemény Alapítvány részeként. Olaj vásznon, 90,5 x 90 cm, 1901-ben készült. Mivel a műveket időnként áthelyezik vagy kiállításokra kölcsönadják, látogatás előtt nézze meg a múzeum honlapját. Párja, a Fenyőerdő II, magángyűjteményben van, a mi változatainkat pedig rendelésre festjük meg műtermünkben.

Mi a különbség a Fenyőerdő I és a Fenyőerdő II között?

A Fenyőerdő I sötétebb és sűrűbb: vörösesbarna törzsek töltik ki a négyzetet fentről lefelé, égbolt nincs, alul pedig kékeszöld, mohás talaj húzódik apró fehér virágokkal. A Fenyőerdő II-n fent a törzsek között néhány apró fényvillanás látszik, talaja pedig szürkészöld, világosabb foltokkal. Mindkettő 1901-ben készült, és nagyjából 90 x 90 cm-es.

Mekkora Klimt Fenyőerdő I című festménye?

Az eredeti 90,5 x 90 cm, vagyis majdnem pontosan négyzetes, kerettel pedig 94 x 93,5 cm. A 90 x 90 cm-es méretünk ezért nagyjából az eredeti nagyságának felel meg. Megfestjük kisebben is, 60 x 60 cm-től, vagy nagyobban, egészen 150 x 150 cm-ig, kérésre pedig az Ön által megadott méretben.

Mikor festette Klimt a Fenyőerdő I-et?

Klimt 1901-ben festette, ugyanabban az évben, mint párját, a Fenyőerdő II-t. A festmény az 1900 körüli évekhez tartozik, amikor Klimt négyzetes formátumú tájakat kezdett festeni; 1900-ból való például a Fiatal nyírfák. A Kunsthaus Zug gyűjteményi adatlapja 1901-et ad meg, és mi is ezt a dátumot használjuk.

Mit ábrázol Klimt Fenyőerdő I című festménye?

Egy sűrű erdő belsejét ábrázolja: magas, egyenes, vörösesbarna, rozsdaszínű és szürkésibolya törzsek állnak egymás mellett az egész négyzeten, csúcsukat levágja a felső szél. A közöttük lévő réseket tompa, ibolyásbarna pára tölti ki. Alul kékeszöld foltokból álló mohás talaj húzódik, rajta virágokra vagy gombákra emlékeztető apró fehér pöttyökkel.

Van arany a Fenyőerdő I festményen?

Nincs. A Fenyőerdő I nem tartozik Klimt arany festményei közé; teljes egészében olajfestékkel készült – barnákkal, rozsdaszínnel, szürkésibolyával és zöldekkel –, laza, pöttyözött ecsetvonásokkal. Ragyogása a sötét pára előtt álló meleg törzsekből fakad, nem fémfóliából. Ezért a mi változatunkat is csak olajfestékkel festjük, aranyfesték és aranyfüst nélkül.

Melyik helyiségbe illik a Fenyőerdő I?

Nappaliba, dolgozószobába, könyvtárba, hálószobába vagy előszobába illik, mindenhová, ahol egy mély erdő nyugalmára vágyik. Művészi festményként jól illik a natúr fához, a lenvászonhoz, a bőrhöz és a zöld, homokszínű vagy meleg szürke falakhoz. Mivel színei sötétek, adjon neki oldalfényt, hogy a fehér virágok és a kéreg rozsdaszíne érvényesüljön.

Jó ajándék a Fenyőerdő I?

Igen, különösen annak, aki szereti az erdőt, a fák közötti sétákat, vagy Klimt tájait többre tartja arany portréinál. Az 1901-es két fenyőerdő története – az egyik egy svájci múzeumban, a másik magángyűjteményben – olyan ajándékká teszi, amelynek van mit elmesélnie. Ha nem tudja a méretet, válassza a 80 x 80 vagy a 90 x 90 cm-t, vagy ajándékozzon utalványt.

Hogyan ápoljam a Fenyőerdő I festményt?

Ne tegye ki közvetlen napfénynek, és ne akassza radiátor vagy kandalló fölé, illetve nedves falra, mert a hő és a nedvesség minden olajfestéknek árt. A felületet időnként portalanítsa puha, száraz ecsettel, vizet vagy tisztítószert pedig soha ne használjon. Így felakasztva és ápolva a kézzel festett vászon sokáig megőrzi színeit.

• Téma: magas vörösesbarna és szürkésibolya törzsek egy négyzetes erdőben, ég nélkül, kékeszöld mohás talaj apró fehér virágokkal.
• Eredeti: 1901, olaj vásznon, 90,5 x 90 cm, Kunsthaus Zug, Svájc (Kamm Gyűjtemény Alapítvány).
• A miénk: kézzel festve olajjal vásznon, nyolc négyzetes méretben vagy egyedi méretben.
• Jó tudni: feladás előtt fotót kap a kész műről jóváhagyásra.