Leírás
Kókuszdiók: Frida Kahlo kis csendélete 1951-ből. Két kókuszdió, egy vastag görögdinnyeszelet és két sárgadinnye fekszik egy barna asztalon sötétzöld háttér előtt, a bal oldali dión pedig három sötét pont olyan, mint egy síró arc. Az eredeti olaj, farostlemez, mindössze 25,4 cm magas és 34,6 cm széles, és a mexikóvárosi Museo de Arte Moderno gyűjteményében van. Festőnk olajfestékkel vászonra festi meg három fekvő méret egyikében, 53 x 38, 60 x 42 vagy 65 x 49 cm-ben, vagy egyedi méretben, és mindegyik nagyobb az eredetinél. Mielőtt a csomag elindul, fotót küldünk Önnek az elkészült munkáról.
| Cím: | Kókuszdiók |
| Más címek: | Cocos · Coconuts |
| Festő: | Frida Kahlo (1907–1954) |
| Készítés éve: | 1951 |
| Eredeti méret: | 25,4 cm x 34,6 cm (magasság x szélesség) |
| Eredeti technika: | Olaj, farostlemez |
| Stílus: | Mexikói modernizmus |
| Helyszín: | Museo de Arte Moderno, Mexikóváros |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, 3 méret vagy egyedi méret |
Kókuszdiók – Frida Kahlo
Mit ábrázol a Kókuszdiók című festmény?
A kompozíció felső felét szinte teljesen a két kókuszdió tölti ki. A bal oldali kisebb és világosabb, barnás rostok borítják, amelyekből hosszú, vékony szőrszálak állnak ki. Alsó részén három sötét mélyedés ül úgy elrendezve, mint két szem és egy száj, és az egyik „szem” alatt fehér csepp csillan, amely könnycseppnek tűnik.
A jobb oldali dió nagyobb és sötétebb, hosszanti barna rostok futnak végig rajta, ezeket a festőnő sűrű, apró vonásokkal húzta meg. Mindkettő mögött széles, narancsvörös húsú görögdinnyecikk emelkedik, csaknem a felső szélig.
Elöl vastag görögdinnyeszelet fekszik, a néző felé fordulva. Piros belsejét sötétebb foltok tarkítják, jobb oldalán néhány fekete mag látszik, fehér sáv és sötétzöld héj szegélyezi. Bal oldalt lent egy egész, sárgás dinnye fekszik, jobbra lent pedig egy kivágott nyílású dinnye, amelyen át a világos, magvas belseje látszik.
Hogyan született ez a kései csendélet?
Frida Kahlo 1950 nagy részét a mexikóvárosi ABC kórházban töltötte, ahol gerincét ismét csontátültetéssel operálták. A beavatkozás súlyos fertőzést okozott, és több további műtétet tett szükségessé. Elbocsátása után többnyire a coyoacáni Kék Házhoz (La Casa Azul) volt kötve, kerekesszékkel és mankóval közlekedett.
Egy évvel később, ebben az utolsó korszakban készült a kókuszdiós csendélet. Akkoriban főként gyümölcsöt és virágot festett, néha politikai szimbólumokkal, például zászlókkal vagy galambokkal kiegészítve. Itt ilyen jelek nincsenek: csak gyümölcs egy asztalon és mögötte egy sötét fal.
Ugyanezekben az években a keze is megváltozott. A korábban finom, gondos ecsetvonások sietősebbek lettek, a színek merészebbek. Ez a diók kócos rostjain és a görögdinnye nyugtalan, foltos piros felületén is látszik.
Miért vonzza a tekintetet ez a kis festmény?
Ha valaki Frida Kahlo festményei közül említ néhányat, többnyire az önportréira gondol, hiszen azok teszik ki életműve legnagyobb részét. Itt másként van: az arc, amely ránk néz, nem az övé, hanem egy dióhéj három sötét pontjából áll össze.
Éppen ez a játék a tárgy és az arc között tartja fogva a szemet tovább, mint amire egy asztalon heverő gyümölcsnél számítanánk. Először a diót látjuk, aztán az arcot, végül a könnycseppet, és az egyszerű csendéletből valami személyesebb lesz.
Életéről és utolsó éveinek csendéleteiről a Wikipédia angol nyelvű Frida Kahlo-szócikke ír bővebben; erről a műről külön szócikk nincs.
Hol őrzik az eredetit?
Az eredeti a mexikóvárosi Museo de Arte Moderno (Modern Művészeti Múzeum) gyűjteményében található.
Ugyanez a múzeum vásárolta meg 1947-ben az 1939-es A két Frida című festményét. A festőnő számára ez fontos vétel volt, mert a negyvenes évek közepéig vagy végéig nehezen tudott megélni a festészetből.
A Kókuszdiók olajjal készült farostlemezre (masonite), 25,4 cm magas és 34,6 cm széles. Az évszámot, a technikát, a méreteket és a gyűjteményt a festőnő műveinek angol Wikipédia-listája alapján adjuk meg; arról, hogyan került a mű a múzeumba, ez a forrás nem szól.
Aki ezt a két diót otthon szeretné látni, nyomat és kézi munka közül választhat. Kézzel festett másolatunkon valódi olajfestékrétegek vannak, amelyek a rostokon és a magokon kissé kiemelkednek; ilyen mélységet egyetlen nyomat sem ad.
Kókuszdiók vagy egy másik Kahlo-csendélet?
Ez a művészi festmény kicsi, meleg és kissé rejtélyes. A gyümölcsök piros és narancs tónusai jól illenek a fához, a téglához vagy a konyhai csempéhez, a sötétzöld háttér pedig világos falon is mélységet ad neki.
Aki a görögdinnyét szereti, nézze meg az 1954-es Viva la Vida (Görögdinnyék) című művet, az egyik utolsó munkáját, amelyen cikcakkosan felvágott gyümölcs és egy szeletre írt felirat látható. 1952-ből való az Élő természet, amely felvágott gyümölcsöt, narancsokat és egy fehér galambot fog össze.
Kókuszdió már a jóval korábbi, 1943-as A menyasszony, aki megrémül a feltárt élet láttán című festményen is feltűnik, ahol egy görögdinnye mögül, papaja, ananász és banán között, menyasszonyi ruhás kis baba kukucskál elő.
Kínálatunkban szereplő összes művét, az önportréktól a csendéletekig, a Frida Kahlo oldalon tekintheti át.
Hogyan festi meg festőnk a kókuszdiókat?
Frida Kahlo farostlemezre festette a csendéletet, festőnk pedig olajfestékkel olyan vászonra viszi át, amely kifeszíthető, feltekerhető vagy keretezhető. Mivel minden méretünk nagyobb az eredetinél, minden részletet úgy kell felnagyítania, hogy ne váljon durvává.
Először a két dió, a szelet és a dinnyék körvonalait rajzolja fel, majd felviszi a sötétzöld hátteret és a vörösesbarna asztalt. Ezután vékony rétegekben építi fel a formákat: a diók több réteg barnát, okkert és szinte feketét kapnak, a görögdinnye húsa pedig világosabb és sötétebb foltokat, ahogy az eredetin.
A rostokat vékony ecsettel húzza, egymás mellé, a bal oldali dió hosszú szőrszálait a végén teszi fel. A három „szem” és alattuk a fehér csepp nyugodt kezet kíván, mert rajtuk múlik, hogy életre kel-e az arc. Ezután jönnek a fekete magok, a szelet fehér széle és a jobb oldali dinnye mélyedése.
A felület sima marad, a színek tiszták és élénkek, mint az eredetin. Így születik kézzel festett reprodukció látható ecsetvonásokkal, és mivel minden megrendelést külön festünk, minden olajfestmény, amely a kezünkből kikerül, kicsit egyedi.
Melyik méret melyik falra illik?
Röviden: 53 x 38 cm konyhába vagy keskeny folyosóra, 60 x 42 cm komód vagy éjjeliszekrény fölé, 65 x 49 cm étkezőbe, vagy nappaliba való festmény gyanánt polc vagy fotel mellé.
Három fekvő méret közül választhat (szélesség x magasság): 53 x 38, 60 x 42 és 65 x 49 cm. Mindegyik nagyobb az eredetinél, amely csupán 34,6 x 25,4 cm. Ahhoz az 53 x 38 cm áll a legközelebb, amely 18,4 cm-rel szélesebb és 12,6 cm-rel magasabb.
Kis formátum oda való, ahol közel állunk a falhoz: az étkezőasztal mellé, a konyhapult fölé, az előszobába vagy az íróasztal sarkához. Onnan jól látszanak a diók rostjai és a „szem” alatti könnycsepp, amelyeket a szoba másik végéből észre sem vennénk.
Kérhetem más méretben és kerettel?
Az eredeti jó egyharmaddal szélesebb, mint amilyen magas, ezért a listán nem szereplő méretben is megfestjük, például nagyobban a kanapé fölötti falra. Más arány mellett a széleken egyszerűen valamivel több vagy kevesebb zöld háttér és asztal látszik. Küldje el nekünk a kívánt szélességet és magasságot, és ajánlatot készítünk árral és elkészítési idővel.
A kókuszdiós csendéletet feltekerve, vakkeretre feszítve vagy bekeretezve küldhetjük. Mint minden vászonra festett festmény esetében, amelyet feladunk, ezt is szlovéniai műhelyünk feszíti ki és keretezi.
A kókuszdiós festmény keretét 3D alkalmazásunkban választhatja ki, amely csak erre való; ha a művet a saját falán szeretné látni, az külön szolgáltatás.
Mennyi idő az elkészítés, és hogyan kapom meg?
A rendelés visszaigazolása után festőnk munkához lát, és 15–45 munkanap alatt elkészülnek a kókuszdiók. Még a feladás előtt fotót küldünk a kész festményről; ha valamit másként szeretne, elvégezzük a javításokat.
A Magyarországra, Szlovéniába és más uniós országokba szóló csomagok vámkezelés nélkül érkeznek, és minden rendelésre visszaküldési szabályzatunk érvényes.
A síró kókuszdió szellemes ajándék annak, aki szereti Mexikót, a gyümölcsöt vagy a szokatlan témákat. Ha nem tudja, melyik méret illene, adjon ajándékutalványt egy műalkotásra, és hagyja, hogy a megajándékozott válasszon.
Gyakori kérdések
Hol látható ennek a csendéletnek az eredetije?
A mexikóvárosi Museo de Arte Moderno gyűjteményében.
Miért tűnik úgy, mintha sírna a kókuszdió?
A bal oldali dión három sötét pont van, mint két szem és egy száj, és az egyik „szem” alatt fehér csepp ül, könnycseppre emlékeztetve.
Nyomatot kapok?
Nem. Festőnk ecsettel, olajfestékkel festi meg vászonra.
Mekkora az eredeti?
25,4 cm magas és 34,6 cm széles, vagyis minden méretünknél kisebb.
Rendelhetem nagyobban?
Igen, az Ön által választott szélességben és magasságban festjük meg, az árat és a határidőt előre közöljük.
Mennyi idő alatt érkezik meg?
A kókuszdiók megfestése 15–45 munkanap, ezután feladjuk a csomagot, az EU-n belül vámkezelés nélkül.
Jó konyhába vagy ajándéknak?
Igen, a kis formátum és a meleg színű gyümölcs jól mutat konyhában, étkezőben, vagy ajándékként Mexikó kedvelőinek.
Mit jelent ez a mű?
A festőnő nem magyarázta meg; 1951-ben készült, amikor hosszú kórházi kezelés után többnyire otthon maradt és csendéleteket festett.
- Téma: két kókuszdió, a bal oldalin könnyes „arccal”, egy görögdinnyeszelet és két sárgadinnye sötétzöld háttér előtt.
- Eredeti: 1951, olaj, farostlemez, 25,4 x 34,6 cm, Museo de Arte Moderno, Mexikóváros.
- A miénk: olaj vásznon, amelyet az Ön rendelésére kézzel festünk meg, 53 x 38, 60 x 42 vagy 65 x 49 cm-ben, illetve egyedi méretben.
- Jó tudni: Minden méretünk nagyobb az eredetinél, így a diók rostjai és a dinnye magjai jól látszanak a vásznon.









































