Leírás
Egy modern Olympia – a vászon, amelyet a tulajdonosa másodszor is megfestett
A vászon közepén fehér leplen női akt fekszik, fölötte pedig egy szolgáló emelt karral húzza félre a kelmét. Jobbra lent szakállas férfi ül sötét kabátban; mellette a lépcsőn cilinder áll, előtte kicsi fekete kutya. Balra piros asztalka gyümölccsel és üvegkancsóval, jobbra fent kékesszürke váza virágokkal, a bal szélen pedig nehéz rózsaszín függöny omlik alá. A kézzel festett festmény vásznon Cézanne 1873 és 1874 közötti munkáját veszi át, amely az eredetiben 46 × 55 centimétert mér, és RF 1951 31 leltári szám alatt a párizsi Musée d’Orsay őrzi.
A tulajdonos, aki a saját művét újra megfestette
A vászon évtizedeken át Paul Gachet orvosé volt Auvers-sur-Oise-ból – és Gachet maga is lemásolta. Paul van Ryssel művésznéven festett, és e vászon nyomán saját olajmásolatot, valamint tollal és tussal készült rajzot alkotott. Egy másik másolat, egy akvarell, továbbá egy hidegtű-lap Blanche Derousse munkája. 1999-ben egy párizsi Grand Palais-beli tárlat együvé hozta az eredetit és e másolatokat: a katalógus a 36. és 43. oldal között egymás mellett közölte őket, technikai összevetéssel. Ugyanaz a mű tehát öt kéztől és négy technikában létezik, az eredeti pedig azon a tárlaton az 1-es szám alatt szerepelt.
Ki volt Gachet doktor
Az 1999-es tárlat az ő nevét viselte: Un ami de Cézanne et de Van Gogh: le docteur Gachet – Cézanne és Van Gogh barátja, Gachet doktor. A Grand Palais-ban 1999. január 28-tól április 26-ig volt látható, majd a New York-i Metropolitan Museum of Artba utazott, ahol 1999. május 25-től augusztus 15-ig a Cézanne to Van Gogh: The Collection of Doctor Gachet címet viselte, végül 1999. szeptember 24-től december 5-ig az amszterdami Van Gogh Museumba. Az orvos halála után a vászon a fiához, ifjabb Paul Gachet-hoz került.
A 43-as szám az 1874-es katalógusban
1874. április 15-től május 15-ig zajlott Nadar fényképészműtermében, a párizsi boulevard des Capucines 35. szám alatt a Première exposition de la Société anonyme des artistes peintres, sculpteurs, graveurs. Ez a vászon a katalógusban a 43-as szám alatt állt, Esquisse, azaz vázlat megjelöléssel, Gachet doktor kölcsönzésében. Az előző, 42-es szám alatt Az akasztott ember háza Auvers-sur-Oise-ban függött, amelyet maga a festő kölcsönzött. Százötven évvel később a mű visszatért erre a tárlatra: a 80-as szám alatt szerepelt a Paris 1874: Inventer l’impressionnisme című kiállításon a Musée d’Orsay-ban 2024. március 26-tól július 14-ig, majd a washingtoni National Gallery of Artban 2024. szeptember 8-tól 2025. január 20-ig.
Két írás a párizsi sajtóból, mindkettő 1874-ből
Két lap két héten belül szólt a tárlatról. Louis Leroy 1874. április 25-én a Le Charivari szatirikus lapban L’exposition des impressionnistes címmel közölt írást; a 80. oldalon a mű Moderne Olympia néven szerepel. Marc de Montifaud 1874. május 1-jén az L’Artiste folyóiratban tette közzé az Exposition du boulevard des Capucines szövegét; ott a 310. oldalon ugyanez a vászon L’Olympia néven van feltüntetve. Az előttünk fekvő bejegyzés megadja a szerzőt, a címet, a lapot, a dátumot, az oldalszámot és a nevet, amelyen a mű szerepel – azt viszont nem mondja meg, ki mit írt róla, és ezt nem is egészítjük ki. A nevek száma kilencre nőtt: Ambroise Vollard 1914-ben La Nouvelle Olympia, 1921-ben pedig Die neue Olympia néven közölte.
Hetvenhét év egyetlen családnál
A proveniencia rövid és szokatlanul csendes. A katalógus Paul Gachet doktort sorolja fel Auvers-sur-Oise-ban, majd a fiát, ifjabb Paul Gachet-t, 1951-ben pedig a párizsi Musée du Louvre-t, Paul Gachet ajándéka megjegyzéssel. 1951-től 1986-ig a vászon a Louvre Jeu de Paume-galériájában állt, 1986-ban pedig a Musée d’Orsay-ba került. Ebben az egész láncolatban egyetlen kereskedő és egyetlen árverés sem fordul elő: a festő műterméből az államig a mű egyetlen családon át és ajándékként jutott el.
Kiket sorol a katalógus az ábrázolt személyek közé
A tárgyszójegyzék ennél a vászonnál kivételesen gazdag, öt tételt tartalmaz. A csendéleti tárgyak között a vázát említi, a figurális kompozíciók között a csendéletet figurális kompozícióban, a történeti és allegorikus motívumok között az Olympiát, az állatok között pedig a kutyát. Az ötödik tétel a legkülönösebb: a személyek között Cezanne (figurális kompozícióban) áll. A katalógus mutatója tehát azt mondja, hogy a jobbra lent ülő, a jelenetet néző szakállas férfi maga a festő.
Meleg, rózsaszínre és zöldre hangolt, mozgalmas munka, amely jól bírja a nappali fényt és a nagyobb falfelületeket. Tizenöt méretben festjük meg, 50 × 41-től 180 × 149 centiméterig, a köztes méreteket egyedi vakkeretre feszítjük, a választott keret hatását pedig előre megmutatja 3D alkalmazásunk. Auvers-ből való az Útkanyar Auvers-sur-Oise-ban is, a korai figurális kompozíciók közé pedig A gyilkosság tartozik.
- Motívum: Egy modern Olympia, Paul Cézanne, 1873–1874, Musée d’Orsay, Párizs
- Technika: kézzel festett festmény, olaj vásznon, reprodukció
- Méretek: 15 méret, kérésre egyedi méret is
- Érdekesség: a vászon tulajdonosa, Paul Gachet orvos, Paul van Ryssel művésznéven saját másolatot készített róla, 1999-ben pedig egy katalógus az eredetit és a másolatokat egymás mellett közölte technikai összevetéssel
