Leírás
Paraszt kék zubbonyban – a vászon, amelyet a múzeum első igazgatója emlékére vásárolt
A férfi kissé oldalra fordulva ül, bő kék munkászubbonyban, nyitott gallérjánál piros kendővel, fején puha barna kalappal. Kezét mélyen maga előtt kulcsolja össze. Mögötte összecsukható spanyolfal áll, amelyre kék ruhás női alak van festve. A kézzel festett festmény vásznon Cézanne 1897 körüli kései munkáját adja vissza, amely az eredetiben 81,5 × 64,8 centiméter, és a texasi Fort Worth-ben, a Kimbell Art Museum gyűjteményében található.
Az ajánlás, amely a múzeumi bejegyzésben áll
Ennél a vászonnál a tulajdonosi sor nem a múzeum nevével ér véget. Így szól: Kimbell Art Museum, Fort Worth, Richard F. Brown emlékének ajánlva. Brown a Kimbell első igazgatója volt; korábban a Los Angeles County Museum of Artot vezette, és Louis I. Kahn építésszel együtt dolgozott a múzeumépület tervén, amelyet a huszadik század egyik legszebb múzeumépületeként tartanak számon. 1979 novemberében halt meg. A következő tavasszal, 1980. május 13-án a múzeum megvásárolta ezt a vásznat Henry Ford II gyűjteményének árverésén, és az ő emlékének ajánlotta. A bejegyzésben mindkét dátum szerepel, a múzeum ajánlása pedig a harmadik tény; a következtetést az olvasóra bízzuk.
A német év, 1912
1912-ben ez a vászon egyetlen év alatt három német városban bukkant fel, és mindegyik másképp nevezte. Áprilisban és májusban Berlinben volt Paul Cassirernél 8-as számmal, Sitzender Bauer címen, Vollard kölcsönözte – és Cassirer meg is vásárolta erről a kiállításról. Május 25-től szeptember 30-ig Kölnben szerepelt a Sonderbund nagy nemzetközi kiállításán 146-os számmal, ott Bauer mit rotem Halstuch, vagyis Paraszt piros nyakkendővel címen. Ugyanazon év őszén a nyilvántartás Barmenben jelzi, a Reber-gyűjteményben, az azonosítást illető fenntartással. Következett 1913-ban Darmstadt és ismét Berlin, ahol Der Fuhrmann és Porträt eines Fuhrmanns, vagyis A fuvaros volt a címe, majd 1914-ben Drezda.
Tizenhárom tulajdonos és a nap, amelyen visszakerült a kereskedőhöz
Az első ismert tulajdonos Ambroise Vollard volt Párizsban. 1910. június 25-én Auguste Pellerin vette meg; 1911. június 30-án a Galerie Bernheim-Jeune-höz került – és ugyanazon a napon vissza Vollardhoz, vagyis ahhoz a kereskedőhöz, aki eladta. 1912. október 31-én Paul Cassirer vette át Berlinben, utána Gottlieb Friedrich Reber Barmenben, majd Paul Rosenberg Párizsban és New Yorkban, A. Conger Goodyear gyűjtő, Mary G. Kenefick asszony Buffalóból, később pedig Henry Ford II Detroitból. Ugyanaz az Auguste Pellerin feltűnik Gustave Geffroy arcképénél és Antony Valabrègue arcképénél is.
Két árverőház
A vászon kétszer ment át árverési termen, és a nyilvántartás mindkét alkalommal megőrizte a dátumot és a tételszámot. Először a londoni Sotheby’snél 1959. november 25-én, 17-es számmal; másodszor a New York-i Christie’snél 1980. május 13-án, 3-as számmal, Henry Ford II gyűjteményének árverésén. Ezen a második árverésen vásárolta meg a Kimbell. Leütési árakat a katalógus nem közöl; az egyetlen feljegyzett összeg ehhez a műhöz Vollardtól származik.
A spanyolfal és a nő, aki nincs a szobában
Az ülő férfi mögött nem áll második személy, bármennyire is úgy tűnik. Jobbra fent kék ruhás női alak látszik, fölötte sárga forma: ez a mögötte álló összecsukható spanyolfalra van festve, és a katalógus a berendezési tárgyak között éppen a spanyolfalat sorolja fel. A bal oldali világos függőleges sáv ennek a széle. Ebből következik, hogy a vásznon nincs szobamélység, hanem mintás felület közvetlenül a hát mögött: a zubbony kékje találkozik a spanyolfal kékjével, és az alak szinte csak a kalap és a váll rajzával válik el a háttértől.
Amit Vollard a könyvébe írt
Vollard raktárkönyvében ez a vászon a 3485-ös számot viseli, mellette rövid leírással a kereskedő saját rövidítéseivel: huile; paysan assis cravate rouge chapeau sur la tête – olaj; ülő paraszt, piros nyakkendő, kalap a fején. Mellette a 81 × 65 centiméteres méret és a 200 frankos ár áll. A leírás részleteiben is egyezik azzal, ami a vásznon van. A személyek rovatában a katalógus megadja az ülő alak nevét is, père Alexandre, és a foglalkozását, munkás; ennél többet róla egyik átnézett forrás sem őriz, és nem is találunk ki hozzá semmit.
A kék zubbony és a piros kendő olyan színpárt ad a műnek, amelyet a térben semmivel sem kell alátámasztani – ezért működik jól egy nyugodt falon, önmagában. Tizenöt méretben festjük, 40 × 50-től 143 × 180 centiméterig, a közbenső méreteket egyedi vakkeretre feszítjük, a falon való hatást pedig előre megmutatja 3D alkalmazásunk. Ugyanezekből a kései évekből való Fiatal olasz nő az asztalnál is.
- Téma: Paraszt kék zubbonyban, Paul Cézanne, 1897 körül, Kimbell Art Museum, Fort Worth
- Technika: kézzel festett festmény, olaj vásznon, reprodukció
- Méretek: 15 méret, kérésre egyedi méret is
- Érdekesség: Vollard raktárkönyve a 3485-ös számnál 200 frankot és olyan leírást közöl, amely a piros kendőig egyezik a festménnyel
