Leírás
Építészet című festményét Paul Klee 1923-ban festette: lágy szélű téglalapok sorai töltik ki az álló felületet szürke, lila, olajzöld és szinte fekete tónusokban, köztük itt-ott élénksárga négyzetek világítanak, a tetején pedig két háromszögletű tetős torony emelkedik, bal oldalt egy sárga, jobb oldalt egy fehér. Az eredeti olaj kartonon, 58 x 39 cm-es, és a berlini Neue Nationalgalerie őrzi. Festőnk kézzel festi meg Önnek vászonra, olaj vagy akril festékkel, 8 álló méretben 30 x 45-től 100 x 145 cm-ig, vagy egyedi méretben. Mielőtt becsomagolnánk az Építészetet, fotót küldünk Önnek a kész festményről, hogy megnézhesse.
| Cím: | Építészet |
| Más címek: | Architecture (angol cím) · Architektur (német cím) |
| Festő: | Paul Klee (1879–1940) |
| Készítés éve: | 1923 |
| Eredeti méret: | 58 cm x 39 cm (magasság x szélesség) |
| Eredeti technika: | Olaj kartonon |
| Stílus: | Klasszikus modernizmus |
| Helyszín: | Neue Nationalgalerie, Berlin, Németország |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festve olajjal vagy akrillal vásznon, 8 méret vagy egyedi méret |
Építészet – Paul Klee
Mit ábrázol az Építészet című festmény?
Az egész álló felületet téglalapokból és négyzetekből álló rács borítja, vízszintes sorokba rendezve, mint a téglák vagy az ablakok. A szélek nem élesek, hanem lágyak és kissé elmosódottak, a sorok pedig nem illeszkednek tökéletesen: egyes tömbök kicsit elcsúsznak, mások keskenyebbek vagy magasabbak a szomszédaiknál, így a rács inkább kézzel rakott falra hasonlít, mint táblázatra.
A színek visszafogottak: szürkék, világos és sötét lilák, olajzöld és szinte fekete kék. Közöttük itt-ott egy citromsárga négyzet izzik fel, néhány tömb világosszürke vagy majdnem fehér, középtájon pedig két mély bordó mező ül. A felső szélen keskeny sötét sáv húzódik, amelyet a tetők fölötti égboltnak is olvashatunk.
Felül két torony nő ki a rácsból. A bal oldali magasabb, meredek sárga háromszögtetővel egy sárga és egy szürkéslila tömb fölött; a jobb oldali kisebb, fehér teteje egy halványsárga téglalapon ül. E két torony miatt az egész rács egyszerre színes négyzetekből épült várossá válik, homlokzatokkal és ablakokkal.
Mi köze a festménynek a bűvös négyzethez?
Az Építészet Klee úgynevezett bűvös négyzetek sorozatához tartozik. Ezekben a művekben azt vizsgálta, mi történik, ha ugyanazok az elemek, téglalapok és négyzetek, újra meg újra visszatérnek, mégpedig nagyrészt absztrakt stílusban. A város ezért csak sejlik, a főszerepet a felületek ritmusa játssza.
A bűvös négyzet régi számrejtvény: a számok úgy állnak egy rácsban, hogy minden sor és minden oszlop összege ugyanannyi. Will Grohmann művészeti kritikus és történész Klee papírjai között talált egy cetlit egyik művének tervével, a négyzetekbe írt számokkal; ha vízszintesen és függőlegesen összeadta őket, az összegek egyeztek.
Hogy éppen ez a mű ilyen számterv alapján született-e, azt a források nem mondják meg. Felmerült az is, hogy erre és más korabeli munkáira Arnold Schönberg osztrák zeneszerző új, radikális zenei rendszere, a tizenkéthangú technika hatott; a kompozíció hasonló geometrikus felépítése több akkori művében is megfigyelhető.
Miért vonzza a tekintetet ez a színes rács?
Klee 1923-ban festette, amikor a Bauhausban tanított, abban az iskolában, ahol az építészetnek nagy súlya volt. Feltételezhető, hogy ez a hangsúly a festményre is hatott, és a két torony, amely az absztrakt rácsból kiemelkedik, jól illik ehhez az olvasathoz.
A mű három dolgot köt össze, amely Kleet foglalkoztatta: az építést, a zenét és a számokat. Gyermekkorától hegedült, zenekarban is, Rilke pedig úgy látta, hogy rajzai a zene átiratainak tűnnek. Az egyforma méretű, mégsem egyforma tömbök soraiban valóban kihallani valami ütemfélét.
Aki hosszabban nézi, észreveszi, hogyan vezetik a sárga négyzetek a szemet egyik toronytól a másikig, majd lefelé. A rács nyugodt, de sosem egyhangú, mert egyetlen tömb sem ismétlődik pontosan.
Egy rövid, angol nyelvű Wikipédia-szócikk a műről összefoglalja a bűvös négyzetek sorozatát és azt, hogyan bukkant rá Grohmann a számokkal teleírt cetlire.
Hol őrzik az eredetit, és mekkora?
Az eredeti a berlini Neue Nationalgalerie gyűjteményében van. Olajfestmény kartonon, mérete 58 x 39 cm (magasság x szélesség), vagyis meglehetősen bensőséges formátum.
Klee szívesen festett egyszerű hordozókra, papírra, gézre vagy kartonra, és sok műve kicsi. 1879-ben született a Bern melletti Münchenbuchsee-ben, a Bauhausban pedig 1921 januárjától 1931 áprilisáig tanított.
1937-ben a nácik úgynevezett elfajzott művészet kiállításán tizenhét műve szerepelt, közgyűjteményekből pedig 102 munkáját kobozták el. Klee 1940-ben halt meg.
Építészet vagy egy másik Klee-mű?
Az Építészet művészi festmény azoknak, akik szeretik a rendet és a nyugodt színeket: a rács rendezett, a sárga tömbök pedig meleget adnak neki. Az álló formátum jól illik két ablak közötti keskeny falra, lépcsőházba vagy íróasztal fölé.
Ha a ház motívuma vonzza, nézze meg a Forgó ház című festményt, ahol a téma már a címben ott van. Aki a formák ismétlődését és változását szereti, rokonra lel a Variációk (progresszív motívum) című műben.
Talán város helyett inkább egy kert csábítja: ilyen a Keleti gyönyörök kertje, a gondolkodás széleire pedig már a címével utal Az értelem határai.
Az Építészetet és Paul Klee festményei közül mindazokat, amelyeket megrendelésre festünk, a Paul Klee oldalon találja.
Hogyan festjük meg kézzel az Építészetet vászonra?
Klee eredetije kis méretű mű, olaj kartonon. A miénk kézzel festett reprodukció vásznon: a festő olaj vagy akril festékkel dolgozik, az Ön által választott méretben, így a falon vakkereten függ, mint bármely festett mű, és nem úgy, mint egy üveg mögé tett lap.
Először vékony vonalakkal sorokra és téglalapokra osztja a vásznat, és felvázolja a két tornyot a tetejükkel. Ezután tömbről tömbre halad, hogy a szürke, a lila és az olajzöld nyugodt maradjon, a sárga négyzetek pedig felragyoghassanak közöttük.
Klee a tömbök szélét nem vonalzóval húzta: lágyak és tele vannak ecsetnyomokkal. Festőnk ezért szabadkézzel festi őket, és rétegről rétegre építi fel a festményt, hogy megmaradjon az eredeti enyhén egyenetlen felülete.
Melyik méretet melyik falra válasszam?
Röviden: 30 x 45 vagy 35 x 50 cm polcra vagy folyosóra, 40 x 60 és 48 x 70 cm íróasztal vagy éjjeliszekrény fölé, 60 x 92 és 69 x 100 cm komód vagy ágy fölé, 88 x 131 és 100 x 145 cm pedig kanapé fölé vagy nagy, üres falra.
Az Építészetet 8 álló méretben festjük (szélesség x magasság): 30 x 45, 35 x 50, 40 x 60, 48 x 70, 60 x 92, 69 x 100, 88 x 131 és 100 x 145 cm. Az eredeti 39 x 58 cm (szélesség x magasság), így 48 x 70 cm-től felfelé méreteink felnagyítják a művet; legnagyobb méretünk, a 100 x 145 cm, nagyjából két és félszer szélesebb a berlini kartonnál.
Nappaliba való festményként 88 x 131 vagy 100 x 145 cm-ben mutat a legjobban: ekkor minden négyzet nagyjából tenyérnyi, és a színek a szoba másik végéből is jól olvashatók.
Mivel magas és keskeny, ott is elfér, ahol egy széles festménynek nem jutna hely: két ablak között, lépcső mentén vagy az előszobában.
Kérhetek más méretet és keretet?
Igen. Ha más arányra van szüksége, úgy igazítjuk a rácsot, hogy mindkét torony teljes maradjon, és csak a szélső tömböket szélesítjük vagy rövidítjük. Írja meg nekünk az Építészethez a kívánt méretet, mi pedig árral és határidővel válaszolunk.
Az Építészetet kérheti feltekerve, vakkeretre feszítve vagy kész kerettel. A vakkeretre feszítést és a keretezést szlovéniai műhelyünk vállalja, és ott készül fel az útra minden vászonra festett festmény is. A keretlécet 3D-alkalmazásunkban választja ki, amely csak a keret kiválasztására szolgál; a festmény megtekintése a saját falán külön szolgáltatás.
A sötét szürke és lila tónusokhoz keskeny fekete vagy grafitszürke keret illik, amely visszhangozza a felső szél sötét sávját. A világos natúr fa viszont még fényesebbé teszi a sárga négyzeteket.
Mikor érkezik meg a festménye?
Amint visszaigazolta a rendelést, festőnk nekilát az Építészetnek, és 15–45 munkanap múlva a festmény feladásra kész. Csomagolás előtt fotót kap a kész műről, és ha módosítást kér, elvégezzük.
Szlovénián belül, valamint Magyarországra és a többi uniós országba vám nélkül szállítunk, és minden rendelésre visszaküldési szabályzatunk vonatkozik.
Egy színes négyzetekből épült város szép ajándék építésznek, új otthonba költözőknek vagy a zene és a számok kedvelőinek. Ha nem ismeri a megajándékozott falát, adjon ajándékutalványt, és válassza ki ő a méretet.
Gyakori kérdések
Hol nézhetem meg az eredeti Építészetet?
Berlinben, a Neue Nationalgalerie gyűjteményében.
Mi látható rajta?
Szürke, lila, olajzöld és sötét téglalapokból álló rács néhány sárga négyzettel és két háromszögletű tetős toronnyal.
Nyomatot kapok?
Nem: festőnk ecsettel készít kézzel festett másolatot, olaj vagy akril festékkel, valódi vászonra.
Mekkora az eredeti mű?
58 x 39 cm (magasság x szélesség); legnagyobb méretünk 100 x 145 cm (szélesség x magasság).
Megrendelhetem az Építészetet a listán kívüli méretben?
Igen, írja meg a kívánt szélességet és magasságot, mi pedig árajánlatot küldünk a határidővel együtt.
Mennyi idő az elkészítés, és hogyan szállítják?
15–45 munkanap; feltekerve, feszítve vagy keretezve érkezik, előtte fotót kap.
Illik irodába vagy lakótérbe?
Igen, a nyugodt tónusok és a négyzetek rendje irodába, nappaliba vagy előszobába is illik, a sárga pedig felvidítja a teret.
Mi az a bűvös négyzet?
Számrács, amelyben minden sor és oszlop összege azonos; Grohmann ilyen számtervet talált Klee papírjai között.
- Téma: lágy téglalapok rácsa szürkében, lilában, olajzöldben és sötétkékben, sárga négyzetekkel és két toronnyal.
- Eredeti: olaj kartonon, 1923, 58 x 39 cm, Neue Nationalgalerie, Berlin.
- A miénk: kézzel festett olaj vagy akril vásznon, 8 méretben 30 x 45-től 100 x 145 cm-ig, vagy egyedi méretben.
- Jó tudni: a mű Klee bűvös négyzetek sorozatához tartozik, és bauhausi tanári éveiben készült.









































