Paul Klee (1879–1940) Svájcban született német festő és rajzoló, gyermekkora óta tehetséges hegedűs és a Bauhaus tanára volt, akinek színből és vonalból épülő, kis méretű, szellemes művei semmilyen címkébe nem szoríthatók be. Mintegy 9000 művet hagyott hátra, közülük sok papírra, gézre vagy kartonra készült kis lap. Művei a Paul Klee festményeinek kézzel festett reprodukciói között szerepelnek kínálatunkban, vásznon.
Paul Klee minden festményét kézzel festjük meg Önnek olajjal vagy akrillal vászonra, rendelésre és az Ön által választott méretben; mielőtt feladjuk, elküldjük a kész festmény fotóját.
Paul Klee festményei galériánkban
Élete: Berntől a Bauhausig és vissza
Paul Klee 1879. december 18-án született a Bern melletti Münchenbuchsee-ben egy német zenetanár és egy svájci énekesnő második gyermekeként, és Bernben nőtt fel. Hétévesen kezdett hegedülni, 11 évesen pedig meghívást kapott, hogy rendkívüli tagként játsszon a berni zeneegyesületben, kamaszként mégis a vizuális művészetek mellett döntött, és 1898-ban a müncheni művészeti akadémiára ment tanulni. 1906-ban feleségül vette Lily Stumpf zongoraművésznőt, egy évvel később megszületett fiuk, Felix. 1911-ben csatlakozott a Vaszilij Kandinszkij és Franz Marc körül szerveződő Der Blaue Reiter (A Kék Lovas) köréhez, 1914 áprilisában pedig egy rövid tunéziai út August Mackéval és Louis Moilliet-vel hozta el áttörését a színek terén. 1921 januárjától 1931 áprilisáig a Bauhausban tanított, ahová 1922-ben Kandinszkij is megérkezett, 1931-től pedig a düsseldorfi akadémián, mígnem 1933-ban a nácik elbocsátották, és a család Svájcba emigrált. 1937-ben tizenhét művét kiállították az „Elfajzott művészet” című náci kiállításon, a német közgyűjteményekből pedig 102 művét foglalták le. Bár utolsó éveiben súlyos beteg volt, csak 1939-ben több mint 1200 művet alkotott. 1940. június 29-én halt meg a Locarno melletti Muraltóban, mintegy 9000 művet hagyva hátra, és Bernben temették el.
Stílusa: szín, vonal és zene
Klee nevét az expresszionizmussal, a kubizmussal és a szürrealizmussal is összefüggésbe hozzák, művei mégsem sorolhatók be egyetlen irányzatba sem: többnyire kortársaitól elkülönülve dolgozott, és minden új áramlatot a maga módján értelmezett. Született rajzolóként sokáig úgy érezte, hiányzik belőle a színérzék, amíg Tunézia ezt meg nem változtatta; ettől kezdve a színes téglalap lett alapvető építőeleme, amelyet egyes kutatók egy hangjegyhez hasonlítanak, mert másokkal színharmóniákká illesztette össze. Olajat, akvarellt, tust és pasztellt kevert, gyakran egyetlen művön belül, festett vászonra, jutára, muszlinra, gézre és kartonra, rajzaihoz pedig saját olajátnyomásos eljárást dolgozott ki. Művei általában kis méretűek, gyakran törékenyek és gyermekien játékosak, száraz humorral, geometrikus rácsokkal, betűkkel és eleven állat- és emberalakokkal. A zene egész életében elkísérte: Rainer Maria Rilke költő 1921-ben azt írta, hogy akkor is kitalálta volna, hogy Klee hegedül, mert rajzai oly gyakran tűntek neki zenei átiratoknak.
Leghíresebb művei
Galériánkban az 1920-as évek eleje áll az élen. Az Angelus Novust (1920), a saját olajátnyomásos eljárásával finom barna vonalakkal megrajzolt angyalt 1921-ben Walter Benjamin filozófus vásárolta meg, aki később a „történelem angyalává” tette; ma a jeruzsálemi Izrael Múzeumban van. A csicsergő gép (1922), négy vonalból rajzolt madár egy hajtókarral ellátott dróton, 1939-ben került a New York-i Museum of Modern Artba, miután a nácik elfajzottnak bélyegezték. A Senecio (1922), narancs, rózsaszín és sárga négyzetekből felépített kerek fej, a bázeli Kunstmuseumban látható, A piros léggömb (1922), egy piros léggömb négyzetekből épült házacskák fölött, gézre festve, pedig a New York-i Solomon R. Guggenheim Museumban. A Bauhaus-évekből származik a Halvarázs (1925) izzó halakkal, órás toronnyal és virágokkal mélyfekete alapon, a Philadelphia Museum of Art gyűjteményéből, valamint a Főút és mellékutak (1929), amelyet egyiptomi útja után festett egy kék horizont felé emelkedő széles, csíkos útként; ez a kölni Museum Ludwigban van. Az Ad Parnassum (1932) Düsseldorfban készült, 100 x 126 cm-es méretével egyik legnagyobb műve, és mesterművének, pointillista stílusa legjobb példájának tartják; a Kunstmuseum Bern őrzi. Hogy hol a helye a többi nagy mester mellett, azt a világ leghíresebb festményeiről szóló áttekintésünkben olvashatja el.
Gyakori kérdések Paul Klee-ről
Ki volt Paul Klee?
Svájcban született német festő és rajzoló (1879–1940), a Der Blaue Reiter körének tagja és a Bauhaus tanára Vaszilij Kandinszkij mellett, aki mintegy 9000 művet hagyott hátra.
Mit festett Paul Klee?
Főként kis méretű műveket akvarellel, olajjal, tussal és vegyes technikával papírra, gézre, vászonra és kartonra: alakokat, fejeket, állatokat, házakat és tájakat, valamint teljesen absztrakt kompozíciókat színes téglalapokból, gyakran száraz humorral.
Hol láthatók Paul Klee eredeti művei?
A berni Zentrum Paul Klee váltakozva állítja ki műveit. Galériánk művei közül az Ad Parnassum a Kunstmuseum Bernben, a Senecio a bázeli Kunstmuseumban, A csicsergő gép a MoMA-ban és A piros léggömb a Guggenheim Museumban New Yorkban, a Halvarázs Philadelphiában, a Főút és mellékutak Kölnben, az Angelus Novus pedig Jeruzsálemben látható.
Vásárolhatok kézzel festett reprodukciót Paul Klee festményéről?
Igen, online galériánkban Paul Klee festményeinek kézzel festett reprodukcióit találja vásznon, a választott méretben. Sok eredeti mű kis méretű, papírra, gézre vagy kartonra készült; mi olajjal vagy akrillal festjük meg őket vászonra, gyakran jóval nagyobb méretben, így úgy lógnak a falon, mint bármely más festmény. Az Ad Parnassumot csak 95 x 75 cm-től kínáljuk, mert ezernyi pöttyének hely kell. Szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a festmény fotóját.
Vélemény, hozzászólás?