Leírás
Csendélet gyümölcsökkel kőpárkányon a címe annak a Caravaggiónak tulajdonított festménynek, amelyet 1601 és 1610 közé, különböző évekre datálnak: egy kőlapon erős oldalfényben dinnyék, egy felhasadt gránátalma, füge, szőlő, tökök, őszibarack és szilva halmozódik, mögöttük pedig csak sötét háttér van. Az eredeti olaj, vászon, 87 cm magas és 135 cm széles, és magángyűjteményben található. Festőnk kézzel, olajjal vászonra festi meg Önnek 8 fekvő méretben, 60 x 38-tól 150 x 92 cm-ig, vagy egyedi méretben; a kész művet a feladás előtt fotón elküldjük.
| Cím: | Csendélet gyümölcsökkel kőpárkányon |
| Más címek: | Natura morta con frutta su un ripiano di pietra · Still Life with Fruit on a Stone Ledge |
| Festő: | Michelangelo Merisi da Caravaggio (1571–1610) |
| Készítés éve: | 1601 és 1610 között |
| Eredeti méret: | 87 cm x 135 cm (magasság x szélesség) |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Stílus: | Barokk, tenebrizmus |
| Helyszín: | Magángyűjtemény |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, 8 méret vagy egyedi méret |
Csendélet gyümölcsökkel kőpárkányon – Caravaggio
Mit ábrázol ez a csendélet?
Egy széles kőpárkányon gyümölcs- és zöldséghalom fekszik, amely a vászon szinte teljes hosszát kitölti. A háttér sötét és üres, így minden gyümölcs élesen elválik az árnyéktól. Ember nem szerepel rajta: Caravaggio a jelenetet csak gyümölcsből, zöldségből és kőből építi fel.
A Wikipédia szerint a gyümölcs egy része fonott kosárban halmozódik a kőasztalon. A legtöbb helyet a nagy dinnyék és a hosszú, tekergő tökök foglalják el, amelyek mintha ki akarnának szökni a vászon sík felületéről. Egy görögdinnye és egy tök fel van vágva, így a belsejüket is látjuk.
A nagyobb termések között kisebbek sorakoznak: egy nyitott gránátalma a magjaival, füge, szőlőfürtök, őszibarack és szilva. A fény balról felülről érkezik, erősen, mégis lágyan, és minden gyümölcsön elválasztja a fénylő héjat a mély árnyéktól.
Mit jelent ez a csendélet?
Első ránézésre a festmény a felület, a forma és a fény virtuóz tanulmánya: a dinnye érdes héja, a szilva sima bőre, a felvágott termések lédús húsa. A Wikipédia is így jellemzi.
A reneszánszban a gyümölcsöknek és zöldségeknek gazdag szimbolikája volt. Mivel Caravaggio sok egyszerűnek látszó festménye, például a Gyík által megmart fiú, rejtett üzenetet hordoz, könnyen lehet, hogy ez a csendélet is összetettebb, mint amilyennek látszik. Meggyőző értelmezést azonban eddig senki sem adott.
Több szerző felhívta a figyelmet a nedvesen felvágott gyümölcsök és a tekergő tökök érzéki hatására. Hogy a festő pontosan mit akart mondani, nyitott kérdés marad.
Miért tartják ilyen jelentősnek?
A Wikipédia Caravaggiót a római csendéletfestészet atyjának nevezi; ez a műfaj a 17. század elején még gyerekcipőben járt. Csendéleti elemeket nagyon gyakran beépített jeleneteibe, önálló csendéletet azonban eddig csak kettőt azonosítottak tőle: ezt és a milánói Ambrosiana Gyümölcskosarát.
A kivitelezés rendkívüli virtuozitása és a kompozíció összetettsége miatt a kutatók a művész egyik fő művének és a csendélet mesterművének nevezték. Hogy miként illesztett gyümölcsöt egy nagy jelenetbe, azt az Emmauszi vacsora mutatja, ahol egy gyümölcskosár az asztal legszélén egyensúlyoz, miközben Krisztus áldásra emeli a kezét.
Jellegzetes a fény is, amely mintha egy mennyezeti nyíláson át hullana. A Wikipédia megjegyzi, hogy ebben az időben egy szállásadónő beperelte, mert lyukat vágott a bérelt szobái mennyezetébe, feltehetően éppen az ilyen megvilágítás kedvéért. Bővebben a Wikipédia angol nyelvű cikkében olvashat róla.
Hol van az eredeti, és honnan származik?
Az eredeti magángyűjteményben van. Először 1671-ben említik Antonio Barberini bíboros gyűjteményében, a mester „saját kezű” műveként. Hogy hogyan került oda, nem tudjuk.
Az egyik nyom Francesco Maria del Monte bíboroshoz, Caravaggio első pártfogójához vezet. Barberini az ő 1627-es halála után megvásárolta gyűjteményének egy részét, így a csendélet talán del Monte számára készült magánműként. Del Monte gyűjteményéhez tartozott az Alexandriai Szent Katalin is, amelyen a szent a törött kerék mellett térdel.
Az is lehet, hogy Antonio Barberini 1644-ben nagybátyjától, VIII. Orbán pápától örökölte, aki szenvedélyes műgyűjtő volt. Bizonyított, hogy Orbán 1603-ban, még bíborosként, több művet közvetlenül Caravaggiótól vásárolt. A Wikipédia szerint a csendélet mérete és színvilága megegyezik az Uffiziban őrzött Izsák feláldozásáéval, amely ebbe a csoportba tartozott, és ugyanebből az időszakból való.
Csendélet gyümölcsökkel vagy egy másik Caravaggio?
Ez a csendélet művészi festmény mindazoknak, akik szeretik Caravaggio fényét, de szentek vagy drámai jelenetek helyett mást tennének a falra. Nem szól szenvedésről, és nem kell hozzá ismerni semmilyen történetet, ezért jól illik konyhába, étkezőbe vagy előszobába.
Ha a korai római művek gyümölcsei vonzzák, nézze meg A lantos című festményt: egy fiatal zenész egy asztal mögött lantozik, az asztalon hegedű, nyitott kottafüzet, virágváza és gyümölcs. Még valamivel korábbi A jövendőmondó, amelyen egy lány tenyérből jósol egy fiatalembernek, és közben lehúzza az ujjáról a gyűrűt.
Kínálatunk minden darabját, a korai zsánerjelenetektől a kései éjszakai művekig, a Caravaggio oldal gyűjti össze, így Caravaggio festményei ott egy helyen láthatók.
Hogyan festi meg festőnk ezt a csendéletet?
A csendéletet rendelésre festjük, olajfestékkel vászonra, rétegről rétegre. A festő először sötét alapot visz fel, majd vékony ecsettel megrajzolja a kőpárkány élét és a nagy gyümölcsök körvonalát, hogy a termések elrendezése balról jobbra pontos legyen, mielőtt a szín következik.
Ezután felépíti a balról felülről érkező fényt. Minden gyümölcs saját felületet kap: a dinnye érdes hálót, a szőlő és a szilva matt héjat, a gránátalma csillogó magokat, a tök tömör fényt. A legvilágosabb csúcsfényeket a végén, vékony lazúrokkal teszi fel.
Egy kézzel festett reprodukció vásznán valódi ecsetnyomok látszanak, amelyek egy nyomatról hiányoznak, a sötét háttér pedig megőrzi mélységét. Egy ilyen olajfestmény nappal nyugodt, este meleg fénynél viszont a gyümölcsök szinte felizzanak a párkányon.
Melyik méret illik a falára?
Röviden: 60 x 38 vagy 70 x 44 cm konyhába vagy polc fölé, 76 x 51 vagy 90 x 57 cm étkezőbe és előszobába, 99 x 65 vagy 116 x 73 cm asztal vagy komód fölé, 130 x 82 vagy 150 x 92 cm pedig a lakótér nagy falára.
A csendéletet 8 fekvő méretben festjük (szélesség x magasság): 60 x 38, 70 x 44, 76 x 51, 90 x 57, 99 x 65, 116 x 73, 130 x 82 és 150 x 92 cm. Az eredetihez a 130 x 82 cm áll a legközelebb, amely 5 cm-rel keskenyebb és 5 cm-rel alacsonyabb nála.
Mivel a gyümölcs az egész párkányon végigterül, a kompozíció széles és alacsony, ezért jól kitölti a hosszú bútorok fölötti teret. Nappaliba való festmény gyanánt a kanapé fölött 116 x 73 cm-ben mutat jól, az étkezőben egy hatszemélyes asztal fölé a 130 x 82 cm való. Az alsó szélét nagyjából 20–30 cm-rel a bútor fölé akassza.
Kérhetek más méretet vagy keretet?
Igen. Mivel a kompozíció erősen elnyújtott, más arány esetén inkább a gyümölcsök fölötti sötét háttérből adunk hozzá vagy veszünk el, a párkányt és a terméseket pedig érintetlenül hagyjuk. Így a teli párkány egyik szélétől a másikig egyensúlyban marad. Írja meg nekünk a kívánt szélességet és magasságot, és megküldjük az árat és a határidőt.
A csendéletet feltekerve, vakkeretre feszítve vagy kerettel együtt adjuk postára. A feszítést és a keretezést szlovéniai műhelyünk végzi, amely ugyanígy készít elő minden vászonra festett festményt, amelyet árusítunk. A keretet 3D alkalmazásunkban választhatja ki; ez kizárólag a keretválasztást szolgálja, a festmény megtekintése a saját falán külön szolgáltatás.
A gyümölcsök meleg barna és arany tónusaihoz sötét fakeret vagy patinás aranyléc illik; modern konyhában egy egyszerű fekete keret is elég.
Mikor érkezik a festmény, és hogyan szállítják?
A festést a rendelés megerősítése után kezdjük, és a festményt 15–45 munkanapon belül feladjuk. Előtte fotót küldünk a kész műről; ha javítást kér, azt a feladás előtt elvégezzük. Magyarországra és a többi uniós országba vámmentesen szállítunk, és minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk vonatkozik.
A csendélet szép ajándék új otthonba, annak, aki szeret főzni és vendégeket fogadni, vagy a barokk kedvelőinek. Ha a megajándékozott maga választaná a méretet, adjon neki ajándékutalványt.
Gyakori kérdések
Melyik gyűjteményben van az eredeti?
Magángyűjteményben; először 1671-ben említik Antonio Barberini bíborosnál.
Milyen gyümölcsök vannak a párkányon?
Dinnyék, egy felvágott görögdinnye és tök, hosszú tökök, gránátalma, füge, szőlő, őszibarack és szilva.
Nyomtatott változatot küldenek?
Nem. Ez kézzel festett másolat: festőnk minden gyümölcsöt ecsettel, olajfestékkel visz fel a vászonra.
Biztosan Caravaggio festette?
Neki tulajdonítják; Barberini 1671-es leltárában az ő saját kezű műveként szerepel.
Mekkora az eredeti?
87 cm magas és 135 cm széles; méreteink közül a 130 x 82 cm a legközelebbi.
Konyhába vagy hálószobába illik?
Leginkább konyhába, étkezőbe vagy nappaliba, de elég nyugodt a hálószobához is.
Festenek a listán nem szereplő méretben is?
Igen. Küldje el a szélességet és a magasságot, mi pedig megírjuk az árat és a határidőt.
Mennyit kell várni a festményre?
15–45 munkanapot; a feladás előtt fotót küldünk a kész festményről.
- Téma: dinnyék, tökök, gránátalma, füge, szőlő, őszibarack és szilva egy kőpárkányon, erős oldalfényben.
- Eredeti: 1601 és 1610 között, olaj, vászon, 87 x 135 cm, magángyűjtemény; Caravaggiónak tulajdonítják.
- A miénk: festőnk kézzel készíti olajjal vászonra, 8 fekvő méretben 60 x 38-tól 150 x 92 cm-ig, vagy az Ön méretében.
- Jó tudni: Caravaggiótól csak két önálló csendéletet ismerünk; a másik a milánói Gyümölcskosár.









































