Leírás
Fenyők és sziklák (Fontainebleau?) – a vászon, amelyet kölcsönadtak egy múzeumnak, mielőtt az övé lett volna
Három csupasz fenyőtörzs emelkedik a vászon teljes magasságában, előttük és mögöttük pedig sűrű kékeszöld lombfal áll, rövid, ferde ecsetvonásokkal megfestve. Az alsó harmadot nagy okker és rózsaszínes sziklák foglalják el, közöttük aljnövényzet kúszik a zöldben. Égbolt szinte nincs is: amit kéknek látunk, az lomb. A kézzel festett festmény vásznon Cézanne 1897 körüli munkáját veszi át, amely az eredetiben 81,3 × 65,4 centimétert mér, és 16.1934 leltári szám alatt a New York-i Museum of Modern Art őrzi.
Egy múzeum első tárlata, amelynek a vászon még nem volt a tulajdona
1929. november 8-tól december 7-ig a New York-i Museum of Modern Art olyan tárlatot rendezett, amelyet a bejegyzés a múzeum első kölcsöntárlata: Cézanne, Gauguin, Seurat, van Gogh néven nevez meg. Ez a vászon ott a 22-es szám alatt szerepelt – mégpedig Blue Landscape, azaz kék tájrészlet címmel –, és egy „New York-i magángyűjtemény” kölcsönözte. A nevet tehát nem tüntették fel. 1931. május 17-től szeptember 27-ig ugyanez a múzeum rendezte meg a néhai Lillie P. Bliss kisasszony gyűjteményének emlékkiállítását, ahol a vászon a 9-es szám alatt állt, ezúttal Pines and Rocks címen. 1934-ben, május 14-től szeptember 12-ig a The Lillie P. Bliss Collection tárlaton szerepelt a 10-es szám alatt – a leltári szám pedig, amelyet ma is visel, 16.1934.
A tulajdonos, akit egyszer megneveznek, máskor nem
Lillie P. Bliss neve a kiállítási jegyzékben hol feltűnik, hol eltűnik. 1920 áprilisában és májusában a mű a filadelfiai Pennsylvania Academy of Fine Artsban volt az 55-ös szám alatt, Trees on the Mountain címmel, és ott kölcsönzőként Bliss van megjelölve. 1921. május 3-tól szeptember 15-ig a Metropolitan Museum of Artban szerepelt a 19-es szám alatt, Rocks and Pines címen, „névtelen” kölcsönzésben, a bejegyzés pedig szögletes zárójelben hozzáteszi, hogy Blissről van szó. 1926 nyarán és őszén Brooklynban volt, ahol a kölcsönző ismét „Bliss kisasszony”. Halála után a gyűjtemény utazott: az 1931-es emlékkiállítás eljutott az andoveri Addison Gallery of American Artba és 1932 januárjában az indianapolisi John Herron Art Institute-ba, 1935-ben pedig a pittsburghi Carnegie Art Institute és a northamptoni Smith College Museum of Art mutatott be műveket a gyűjteményéből.
Két erdő, hatszáz kilométerre egymástól
E vászon címében kérdőjel áll, és ez nem elírás. Az œuvre-katalógus Pins et rochers (Fontainebleau?) néven tartja nyilván, a helyszínek között pedig kettőt sorol fel: Bibémus Dél-Franciaország alatt és Fontainebleau Észak-Franciaország alatt. Bibémus kőfejtő Aix-en-Provence fölött, Fontainebleau pedig erdő Párizstól délre; a kettő között mintegy hatszáz kilométer van. A másodlagos címek is mindkét irányba húznak: a Sous-bois provençal, azaz provence-i aljnövényzet, délre mutat, a Trees on the Mountain és a címben álló kérdőjel pedig északra. A kereskedő könyve sem volt biztos a dolgában: Vollard B jelű raktárkönyvében a mű a 3337-es szám alatt „(?) Sous bois”, 81 × 65 centiméter megjelöléssel szerepel. Hogy pontosan hol álltak ezek a törzsek, a bejegyzés nem mondja meg, és mi sem döntjük el helyette.
Vollard-tól New Yorkig
A proveniencia Ambroise Vollard párizsi kereskedőnél kezdődik, és a holland gyűjtővel, az amszterdami Cornelis Hoogendijkkal folytatódik. 1920-ban a mű Paul Rosenbergnél van Párizsban, azután a Galerie Barbazanges-ban, majd Marius de Zayasnál New Yorkban, végül Lillie P. Blissnél. 1934-ben a Museum of Modern Artba került. A datálás a kutatásban távol esik egymástól – Rewald 1897 körülit ad meg, Venturi az átdolgozott változatban 1895 és 1899 közöttit, az eredetiben pedig 1900 körülit –, és a múzeum évszámához itt nem teszünk hozzá semmit.
Kilenc név egyetlen vászonra
Minden tárlattal változott a neve. 1911 októberében és novemberében az amszterdami Stedelijk Museumban volt, a Moderne Kunstkring csoport nemzetközi tárlatán, a 10-es szám alatt, Paysage boisé, azaz erdős tájrészlet címmel, a Hoogendijk-gyűjteményből. Ezt követte a Trees on the Mountain 1920-ban Filadelfiában, a Rocks and Pines 1921-ben a Metropolitanben és a Blue Landscape 1929-ben a Museum of Modern Artban. 1936 márciusában és áprilisában a mű a 35-ös szám alatt szerepelt a Cubism and Abstract Art tárlaton, ott 1895 és 1900 közöttire datálva, 1939 májusától szeptemberéig pedig az 59-es szám alatt az Art in Our Time című, a múzeum tizedik évfordulójára rendezett kiállításon. A katalógus összesen kilenc címet gyűjtött össze.
Mit sorol a katalógus a motívumok közé
A tárgyszójegyzék ennél a vászonnál rövid, és csupa természet: a természeti motívumok között a fenyőt, a sziklákat, a fákat és az aljnövényzetet sorolja fel. Emberi nincs benne semmi – sem ház, sem út, sem alak –, és a tételek között a víz és az ég sem szerepel. A bejegyzés tehát azt mondja, hogy ebben a tájban csak a talaj, a kő és az számít, ami rajta nő.
Álló formátumú, kékeszöldre és okkerre hangolt, nyugodt munka, amely jól bírja a keskenyebb falakat és a nappali fényű tereket. Tizenöt méretben festjük meg, 40 × 50-től 145 × 180 centiméterig, a köztes méreteket egyedi vakkeretre feszítjük, a választott keret hatását pedig előre megmutatja 3D alkalmazásunk. Bibémus, amelyet a jegyzék Fontainebleau mellett említ, visszatér A bibémus-i kőfejtő és A Sainte-Victoire-hegy Bibémus felől című művekben is, a köves formákat pedig A vörös szikla viszi tovább.
- Motívum: Fenyők és sziklák (Fontainebleau?), Paul Cézanne, 1897 körül, Museum of Modern Art, New York
- Technika: kézzel festett festmény, olaj vásznon, reprodukció
- Méretek: 15 méret, kérésre egyedi méret is
- Érdekesség: a vászon címében kérdőjel áll, a katalógus pedig a helyszínek között egyszerre sorolja a dél-franciaországi Bibémus és az északi Fontainebleau alá
