Édouard Manet – Lóverseny Longchampban

Lóverseny Longchampban Édouard Manet 1866-os festménye: barna lovakon ülő zsokék csoportja vágtat a zöld pályán egyenesen felénk, a fehér korlátok mögött pedig mindkét oldalon napernyős, hintós közönség tolong. Az eredeti olaj vásznon, 44 x 84 cm, és az Art Institute of Chicago őrzi. Festőnk kézzel festi meg Önnek olajjal vásznon, 8 széles fekvő méretben 50 x 25-től 190 x 100 cm-ig, vagy egyedi méretben. Mielőtt a lovak útnak indulnak, fotót küldünk Önnek a kész festményről.

Lóverseny Longchampban – Édouard Manet

Mit ábrázol a Lóverseny Longchampban?

A nézőpont magán a pályán van, egy tágas lóversenytér közepén. Két fehér fakorlát között lovasok csoportja száguld szemből a néző felé. A zsokék színes sapkát és zekét viselnek, zöldet, feketét, sárgát, fehéret és kéket, a paták alól világos por száll fel. A lovak barnák, a lábukat csak néhány gyors ecsetvonás jelzi, mintha egy futó pillantás kapta volna el őket.

Balra a korlát mögött elegáns közönség szorong. Elöl kék ruhás nő áll, mellette egy másik világos napernyővel, hátrébb cilinderek, kalapok, hintók és ernyők keverednek. Középen magas oszlop emelkedik, a tetején karikával: ez jelzi a célt. Jobbra fedett lelátó áll, előtte újabb sötét nézősor.

A pálya mögött zöld dombok emelkednek, egy nagy sötét fa és karcsú, ciprusszerű fák, fölöttük fehér felhős ég kék foltokkal. Jobbra lent Manet aláírása látható.

Melyik versenyt festette meg Manet?

A jelenet a második Grand Prix de Paris végét mutatja a longchampi lóversenypályán. A futamot 1864. június 5-én, vasárnap rendezték, és mintegy százezer párizsi nézte, köztük Manet is. Az angol favorit, Blair Athol, az epsomi Derby győztese egyszer sem vezetett, a francia Vermouth pedig két teljes hosszal nyert.

A festmény egy korabeli divatról is mesél. A lóversenyzés az 1830-as években vert gyökeret Franciaországban, főként brit hatásra, a Jockey Club pedig megnyerte III. Napóleon császárt egy versenypálya tervének a Boulogne-i erdőben. Longchamp 1857-ben nyílt meg, és hamar a tehetős párizsiak kedvelt találkozóhelye lett. A látogatók többsége alig figyelt a futamokra, inkább a társaság kedvéért jött; köztük volt Manet és Degas is, aki Longchampban vázlatot készített Manet-ról.

Manet négy éven át foglalkozott a témával, és négyszer festette meg. Valószínűleg akkor kezdett hozzá, amikor a Le Déjeuner sur l’herbe című művén dolgozott, amely talán ösztönzést is adott.

Miért került be ez a lóverseny a festészet történetébe?

Az első festménynek tartják, amelyen a lovak egyenesen a néző felé futnak. Korábban a versenyeket oldalról festették, és Manet maga is visszatért ehhez a nézőponthoz 1872-ben, egy Boulogne-i erdőbeli futamot ábrázoló művén. Juliet Wilson-Bareau művészettörténész szerint a lovak szinte kirobbannak a háttérben álló távoli fatömegből.

Manet szándékosan csökkentette a tér mélységét. Wilson-Bareau szerint a céloszlop karikája a távoli dombokat a vászon elülső síkjához tűzi, Françoise Cachin pedig ahhoz hasonlította a hatást, amikor a fotós zoomobjektívvel közelít a témához: az éles rész megnő, a mélységélesség csökken.

Édouard Manet (1832–1883) a tizenkilencedik század első festői közé tartozott, akik a modern életet ábrázolták, és a realizmus és az impresszionizmus közötti átmenet kulcsalakjaként tartják számon. A kiállítás után a kritikusok többnyire vázlatnak bélyegezték a művet; ma általánosan befejezett festménynek tekintik. A versenyről, a változatokról és a kompozícióról egy angol nyelvű Wikipédia-szócikk ír bővebben.

Hol van az eredeti, és hány változata létezik?

Az eredeti olaj vásznon, 44 x 84 cm (magasság x szélesség), és az Art Institute of Chicago őrzi 1922.424 leltári számon. Ez a téma legismertebb változata.

A vásznon az évszám elmosódott, 1865-nek vagy 1867-nek is olvasták, egy mikroszkópos vizsgálat azonban 1866-ot mutatott ki. Az első, 1864-es olajváltozatot Manet 1865-ben feldarabolta, és csak két darabja ismert. Egy két lapból összeillesztett akvarell a Fogg Art Museumban van, az 1867-ben kiállított változat pedig elveszett.

Lóverseny Longchampban vagy egy másik Manet-mű?

A Lóverseny Longchampban művészi festmény mindazoknak, akik szeretik a lovakat, a mozgást és a szabadban töltött nyári napot. Széles formátuma szépen kitölt egy hosszú falat kanapé, ágy vagy komód fölött.

Ha inkább csendes portréra vágyik, nézze meg a Szappanbuborékot fújó fiú című festményt, amelyen egy fiú nagy, átlátszó buborékot fúj, vagy a Le Bon Bock című művet, egy szakállas férfit pipával és söröspohárral. Manet modellje, Victorine Meurent a főszereplője a Fiatal hölgy 1866-ban és a V. kisasszony espada jelmezében című festménynek; az utóbbin bikaviadal-arénában áll, kezében karddal.

A lóversenytől a portréig Édouard Manet festményei, amelyeket megrendelésre festünk, egy helyen, az Édouard Manet oldalon láthatók.

Hogyan festjük meg kézzel a Lóverseny Longchampban című művet?

Manet eredetije vásznon készült olajfestmény, de kicsi, mindössze 84 cm széles. A mi kézzel festett reprodukciónk friss vászonra kerül: a festő olajjal vásznon, rétegről rétegre építi fel, az Ön által választott méretben.

Először a két korlátot rajzolja fel, amelyek a fa felé futnak össze, aztán a karikás céloszlopot és a lovak csoportját, mert az egész kompozíció erre a tengelyre épül. Ezután a zöld pályát vízszintes vonásokkal festi, ahogy Manet, a dombokat és a fákat ferde, a karcsú fákat és a korlátot függőleges vonásokkal.

Az eget és a közönséget apró, változatos festékfoltokból rakja össze, végül a zsokék színes zekéit, a paták alól felszálló port és a korlátnál álló nő kék ruháját teszi hozzá. A laza vonások lazák maradnak, ahogy Manet hagyta őket, így a jelenet az Ön falán is megőrzi a sebességét.

Melyik méret illik az Ön falára?

Röviden: 50 x 25 vagy 60 x 30 cm keskeny helyre ajtó fölé vagy polcra, 80 x 40 és 90 x 45 cm íróasztal vagy komód fölé, 110 x 60 és 130 x 65 cm kanapé vagy ágy fölé, 170 x 85 és 190 x 100 cm pedig hosszú falra lakásban, folyosón vagy irodában.

A művet 8 széles fekvő méretben festjük (szélesség x magasság): 50 x 25, 60 x 30, 80 x 40, 90 x 45, 110 x 60, 130 x 65, 170 x 85 és 190 x 100 cm. Az eredeti 84 x 44 cm (szélesség x magasság), így az 50 x 25, a 60 x 30 és a 80 x 40 cm kisebb nála, a 90 x 45 cm szinte ugyanakkora, csak kicsivel nagyobb, a 110 x 60 cm-től felfelé pedig minden méret nagyobb az eredetinél; a legnagyobb több mint kétszer olyan széles.

Nappaliba való festményként 130 x 65 vagy 170 x 85 cm-ben mutat a legjobban a kanapé fölött, ahol jól kivehetők a felénk száguldó lovak és a korlát melletti tarka közönség.

Kérhetek más méretet vagy keretet?

Igen. Ha a fal más arányt kíván, a lovak csoportját, a céloszlopot és a kék ruhás nőt teljes egészében megtartjuk, és csak az eget vagy a közönség szélét igazítjuk. Írja meg nekünk a kívánt méretet, és árat meg elkészítési határidőt küldünk rá.

A lovas jelenetet feltekerve, vakkeretre feszítve vagy keretben küldjük el. Vakkeretre feszítéséről és keretezéséről szlovéniai műhelyünk gondoskodik, amely minden vászonra festett festményt biztonságosan becsomagol. A lóversenyhez illő keretlécet a 3D-alkalmazásunkban választhatja ki, amely csak keretválasztásra való; a festmény megtekintése a saját falán önálló szolgáltatás.

A keskeny aranyléc illik a világos éghez és a pálya porához, a sötét fa keretléc pedig kiemeli a gyep és a fák zöldjét.

Mennyi idő alatt készül el és érkezik meg?

Amint megerősíti a rendelést, a festő nekilát, és 15–45 munkanapon belül a festmény feladásra kész. A csomagolás előtt fotón megmutatjuk a kész művet, és kívánságára még igazítunk rajta.

Magyarországra, Szlovéniába és az EU többi országába vám nélkül szállítjuk, minden rendelésre pedig a visszaküldési szabályzatunk érvényes.

A lóversenytéri jelenet szép ajándék a lovak kedvelőinek, lovasoknak és mindenkinek, aki szereti Párizst. Ha nem ismeri a falat, ahová kerül, adjon ajándékutalványt, és a méretet a megajándékozott választja ki.

Gyakori kérdések

Hol nézhető meg az eredeti?

Az Art Institute of Chicagóban, 1922.424 leltári számon.

Mi történik a vásznon?

A második Grand Prix de Paris vége Longchampban 1864-ben, amint a lovak a cél felé vágtatnak.

Ez nyomat?

Nem, minden darab kézzel festett másolat, amelyet ecsettel, olajjal vásznon készítünk.

Mekkora az eredeti?

44 x 84 cm (magasság x szélesség); a 110 x 60 cm-től felfelé minden méretünk nagyobb nála.

Megrendelhetem a Lóverseny Longchampban című festményt más méretben?

Természetesen, írja meg a kívánt szélességet és magasságot, és árajánlatot küldünk határidővel.

Mikor kapom meg a festményt?

15–45 munkanap múlva, és a feladás előtt fotón is megnézheti a kész művet.

Illik hálószobába vagy ajándéknak?

Igen, a széles formátum jól mutat az ágy fölött, ajándékként pedig minden ló- és lóversenyrajongót megörvendeztet.

Miért futnak a lovak egyenesen a néző felé?

Manet a pályáról festette meg a futamot, nem oldalról; ezt tartják a lovak első ilyen ábrázolásának.

• Téma: barna lovakon ülő zsokék vágtatnak szemből a néző felé, a fehér korlátok mögött napernyős közönség.
• Eredeti: olaj vásznon, 1866, 44 x 84 cm, Art Institute of Chicago.
• A miénk: kézzel festve olajjal vásznon, 8 méretben 50 x 25-től 190 x 100 cm-ig, vagy egyedi méretben.
• Jó tudni: az első ismert festmény, amelyen versenylovak rohannak szemből felénk.