Edvard Munch – Fürdőző nők

Fürdőző nők

Edvard Munch Fürdőző nők című műve 1896 és 1898 között készült olajfestmény vásznon, amelyet MM.M.00270 leltári számon a Munch Múzeum (Munchmuseet) őriz Oslóban. Az eredeti 146 x 100,5 cm nagyságú. A jelenet fekvő formátumú, és két meztelen nőt mutat a zöld vízben.

A jobb oldali alak áll, és a sekély vízben gázol. Hátulról látjuk, egyenesen, a combjától felfelé; testét meleg, sárgásrózsaszín testszínben festette meg a művész, amely élesen elválik a hűvös háttértől. A feje előre és lefelé hajlik, haja sötétbarna, sima tömegbe fogva.

A bal oldali alak vízszintesen fekszik a vízben. Halvány zöldesfehérben van megfestve, mintha a víz már ellepné, és vállával, hátával a bal szél felé nyúlik. Haja gesztenyebarna, és lefelé hullik; arca elfordul, nem látjuk.

A kettő között üres vízsáv marad. Ez a távolság hordozza a jelenetet: a két nő nem érintkezik, nem néz egymásra és nem beszélget, hanem egymás mellé van állítva, mint ugyanannak a testnek két állapota, állva és fekve.

A vizet téglalapok rácsaként festette meg a művész, sötétzöld, kékeszöld és szürkészöld színben. A mezők nem olvadnak össze, hanem csempeként állnak egymás mellett, helyenként sötétebb vonallal szegélyezve. A felület ezért nem átlátszó és nem tükröz; szilárd, összerakott síkként olvasható.

A bal felső sarokban vöröses narancs korong ül. Sűrűn és körvonal nélkül van megfestve, és ez az egyetlen meleg hangsúly a vászon felső felében. Napként vagy annak a vízen látszó tükröződéseként olvasható; a művész nem magyarázza meg.

A korong alatt halvány zöldesfehér nyom kanyarog a vízen, a bal széltől a közép felé ívelve. Ez az ecsetvonás köti össze a korongot a fekvő alakkal, és az egyetlen valóban folyékony forma az egyébként feldarabolt háttérben.

A festékréteg vékony és nyugodt. A szín széles felületekben van felhordva, vastagítás és részletek nélkül; az arcok, az ujjak és a vonások nincsenek kidolgozva. Helyenként átüt a vászon szövése, de a vászon csaknem teljesen fedett.

A festmény színskálája hűvös és visszafogott. A zöldek és kékeszöldek foglalják el a felület nagy részét, és a két alak meleg testszíne az egyetlen, ami kilép belőle. Éppen ez a visszafogottság kelti azt a hatást, hogy a testek világítanak, holott nem világosabbak a környezetüknél.

A motívum azokhoz a fürdőzőkhöz tartozik, amelyeket a művész a tengerparton, Aasgaardstrandban festett, ahol a nyarait töltötte. Nem portré és nem hétköznapi jelenet; a két alaknak nincs neve és nincs története, formaként vannak a vízbe helyezve. Munch évekig visszatért ehhez a motívumhoz, és minden alkalommal tovább egyszerűsítette, míg a testből végül csak a körvonala maradt.

A szerkezet az álló alak függőlegese és a fekvő alak vízszintese közötti ellentéten nyugszik. A háttér rácsa mindkettőt a helyén tartja, és nem enged nekik mélységet, így a jelenet lapos és díszítő marad. A tekintet a vörös korongtól a fehér nyom mentén a fekvő alakig, majd az üres vízen át az állóig vándorol.

A mi kivitelezésünk kézzel festett, olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, és soha nem nyomtatott. Mivel minden vászon megrendelésre készül, kettő sosem egyezik meg minden részletében; az apró eltérések az emberi kéz jelei, nem hibák. A legnehezebb rész itt a víz rácsa, amelynek tagoltnak kell maradnia, és nem szabad egyenletes felületté simulnia.

A formátum fekvő, a színek hűvösek és nyugodtak, ezért jól érvényesül fürdőszobában, hálószobában vagy világos nappaliban. A mögötte lévő fal legyen világos és semleges; zöld vagy kék falon a háttér összeolvad a fallal. Akassza szemmagasságba, egyenletes fényben, kemény tükröződések nélkül.

Kilenc méret érhető el, 60 x 40 cm-től 160 x 105 cm-ig, valamint egyedi méret is; minden vászon kerettel vagy keret nélkül rendelhető. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és munkásságáról pedig az Edvard Munch blogon írunk.