Edvard Munch – Kétségbeesés

Kétségbeesés

Edvard Munch Kétségbeesés című műve 1894-ben készült olajfestmény vásznon, amelyet MM.M.00513 leltári számon az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őriz. Az eredeti 72,5 x 92 cm nagyságú. A jelenet híd a fjord fölött naplementekor: az előtérben meggörnyedt férfialak áll, mögötte pedig tűzvörös égsáv emelkedik.

A férfi a vászon jobb alsó felében áll, és annak csaknem teljes magasságát elfoglalja. Sötét kabátot és kemény karimájú sötét kalapot visel. Fejét előre és kissé oldalra hajtja, arca halvány, sárgászöld, a szeme körül mély sötét árnyékokkal. A testet szinte egyenletes sötét felületként festette meg, részletek nélkül, így az arc marad az alak egyetlen világos része.

A híd korlátja a jobb alsó saroktól meredek átlóban fut balra felfelé. Vörösesbarnára van festve, alatta pedig szürkéslila és kék vonásokban látszik a járda. Az átló erős és üres; semmi sem szakítja meg.

Balra fent két apró sötét alak távolodik a hídon, háttal a nézőnek. Egyikük magas kalapot visel. Csupán sziluettként vannak megfestve, és semmilyen figyelmet nem vonnak magukra: éppen arctalanságuk élezi ki az előtérben álló alak magányát.

A hídon túl a fjord terül el, széles hullámzó sávokban szürkéskék és sötétkék színben. Alig kivehetők benne apró hajók és a part körvonala világos épületekkel. A vászon felső harmadát az ég tölti ki: piros, narancs, sárga és kékeszöld vízszintes sávok, egymás fölé fektetve.

A festékréteg vékony és elhúzott. Az ég hosszú vízszintes vonásokból áll, amelyek nem olvadnak össze, hanem külön maradnak egymástól, így a színek nem mennek át egymásba, hanem összeütköznek. Az alak ezzel szemben laposan és sűrűn van megfestve. Ez az ellentét a nyugtalan ég és a mozdulatlan alak között hordozza a jelenet egész érzését.

Az ég színei nem leíróak. A piros, a narancs és a sárga tisztán, egymás mellé van felhordva, átmenetek nélkül, és éppen ezért az ég nem estének hat, hanem történésnek. Munch ugyanezt az égsávot több művében is használta ezekben az években.

Ez az egyetlen olyan jelenet közülük, amelyben egyetlen ember áll alatta. A tömeg hiánya teszi a magányt mérhetővé: nincs kihez viszonyítani, csak a két távolodó sziluetthez a híd túlsó végén, akik hátat fordítanak, és éppen ezért nem enyhítik, hanem elmélyítik az elhagyatottságot.

A felépítés három egymásnak feszülő irányból áll: az alak függőlegeséből, a híd meredek átlójából, valamint az ég és a víz vízszintes sávjaiból. Egyik sem győz. A tekintet az átlón siklik a mélységbe, az égsávok visszahozzák, az alak pedig mozdulatlanul áll a kereszteződésben. Ezért hat a jelenet nyugtalannak a csendes testtartás ellenére.

A mi kivitelünk kézzel festett olajfestmény vásznon, ecsetvonásról ecsetvonásra, és soha nem nyomtatott. Mivel minden vászon külön, megrendelésre készül, kettő sosem egyezik az utolsó részletig; a felhordás apró eltérései az emberi kéz jelei, nem hibák. Ebben a festmény reprodukcióban a legnehezebb rész az ég, amelynek sávjai külön kell hogy maradjanak; egymásba mosva az ég ködfoltté válik, és a jelenet elveszíti a feszültségét.

A formátum álló, az alsó fele sötét, a felső erősen színes, ezért a mű nyugodt, világos falat kíván. Jól működik dolgozószobában, könyvtárszobában vagy folyosón, kevésbé kanapé fölött erős színű helyiségben. Mivel a téma sűrített és részletek nélküli, a közeli nézést és a kisebb szobát is elbírja. Szemmagasságban akassza fel, egyenletes és semleges fény mellett.

Hét méret választható 40 x 50 cm-től 120 x 150 cm-ig, ezen felül egyedi méret is; minden vászon kerettel vagy keret nélkül rendelhető. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és munkásságáról pedig az Edvard Munch blogon írunk.