Edvard Munch – Golgota

Golgota

Golgota Edvard Munch 1900-ban készült olaj vászon festménye, amelyet MM.M.00036 leltári számon az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őriz. Az eredeti 120 x 80 cm nagyságú és fekvő formátumú. Sűrű arctömeg fölött kereszt emelkedik megfeszített testtel, az egész jelenet pedig sötétkék éjszakai ég alatt játszódik.

A vászon felső fele ultramarinkék. Balra tompa vörösesrózsaszín felhősáv húzódik át az égen, a két szélen pedig sötét kékesfekete domb- vagy fatömegek emelkednek. Középen sárga kereszt áll, rajta sárgával, naranccsal és vörössel megfestett test, feltűnően megnyújtva és vékonyan; a fej oldalra billen egy sötétvörös fedés alatt. Az alak a vászonhoz képest kicsi, és magasan helyezkedik el. A kereszt karjai csaknem mindkét oldalszélig érnek, és ezzel három mezőre osztják a felső felet. A kereszt sárgája az egyetlen meleg hangsúly a vászon felső felében. Az ég a kompozíció legnyugodtabb része.

Az alsó fele teljesen fejekkel van tele. Az arcok széltől szélig tolonganak sárgában, fehérben, vörösben, okkerben és zöldben, többségük álarcszerű, néhány profilban, mások egyenesen kifelé néznek. Közöttük sötét kékesfekete ruházat látszik. Az előtér jobb oldalán csuklyás alak áll sötétkékben, zöldes arccal, balra pedig szakállas férfi világos szakállal és vöröses arccal. Pontosan az alsó él közepén nagy, halvány sárgászöld, hegyes szakállú arc néz egyenesen a nézőre, és ez a jelenet legjobban kiemelt feje. A jobb felső sarokban sötét színnel írt felirat áll, amely az évszámot is tartalmazza. Az alsó él félbevágja a fejeket, ezért úgy tűnik, a tömeg a festményen kívül folytatódik. A jelenetnek nincs látható talaja, az oldalarány pedig három a kettőhöz. A fejek nagyjából azonos méretűek, így nincs mélységi fogyás.

A mű 1900-ban keletkezett, amikor Munch egy gudbrandsdaleni szanatóriumban gyógykezelés alatt állt. A megfeszített alakot gyakran önarcképként olvassák, a tömeg által körülvett és megítélt művész képmásaként; ez bevett értelmezés, nem múzeumi tény, és maga a festészet nem erősíti meg. Munch a keresztre feszítés motívumát csak ritkán dolgozta fel, ezért a Golgota kissé külön áll az életművében. Munch ebben az időszakban gyakran dolgozott nagy, sokalakos kompozíciókon, és a tömeg mint önálló téma több művén is visszatér.

A szín vékonyan és gyorsan van felhordva, helyenként annyira vékonyan, hogy átüt a vászon szövése. Az arcok néhány széles vonásból épülnek fel, alattuk rajz nélkül, és éppen ez a sietség adja a tömeg nyugtalan, hullámzó megjelenését. Az eget hosszú vízszintes lendületek festik, amelyeket a festő nem rejt el. A felület matt, fénymáz nélküli. A test arányai szándékosan torzítottak, a törzs hosszabb a természetesnél. A háttér dombjai csak sötét sziluettként jelennek meg. A tömeg színei hidegebbek a kereszt sárgájánál, ami a tekintetet felfelé vezeti.

A mi festmény reprodukciónk kézzel, olajjal vászonra készül, vonásról vonásra, és soha nem nyomtatjuk. Mivel minden vászon kifejezetten a megrendelésre születik, kettő soha nem egyezik a részletekig; a felhordás apró eltérései a kéz jelei, nem hibák.

A Golgotának helyre van szüksége, mert az alsó fele nagyon sűrű, és közelről zűrzavarnak olvasható. Hosszabb falon érvényesül a legjobban, kissé magasra akasztva, hogy a kereszten lévő fej az álló néző szemmagassága közelébe kerüljön. Nyugodt világos alapot kíván, fehéret vagy világosszürkét, amely engedi lélegezni az ég kékjét; sötét fal elnyeli. A mesterséges fény legyen meleg és kissé oldalról irányított, hogy a sárga kereszt felragyogjon. Munch ugyanezen évtizedből való munkái mellett jól áll.

Tíz méret közül lehet választani, ezen felül egyedi méret is kérhető, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy anélkül. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.