Edvard Munch – Önarckép az ablaknál

Önarckép az ablaknál

Önarckép az ablaknál Edvard Munch 1940-ben készült olaj vászon festménye, amelyet MM.M.00446 leltári számon az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őriz. Az eredeti 108 x 84 cm nagyságú. A festő háza ablakánál áll, a vászon bal felében, míg a jobb felét a kinti havas tél látványa tölti ki.

Munch arca erős narancsvörösben, csaknem téglaszínben van megfestve, és ez az egész mű legszokatlanabb vonása. A feje búbján kopasz, oldalt ritkás, halvány szürkészöld haja van. A szemöldök nehéz, a szem halvány kékesszürke, a száj lefelé görbül; a kifejezés komoly és mosolytalan. Az álla alatt világosabb zöld ing látszik sötét nyakkendővel, mindezek fölött pedig széles, sötét kékeszöld kabátot visel, amely a bal alsó részt teljesen kitölti. A mögötte lévő fal meleg lazacrózsaszín.

A jobb felét nagy, zöld keretes ablak foglalja el. Rajta át a tél látszik: hó alatt meghajló sötétzöld fenyőágak, csupasz vörösesbarna facsemete és széles fehér hófelületek hideg szürkékben. Az ablak alatt zöld párkány fut halvány ovális vonásokkal. A mű ezzel kettéosztódik: a bal fele meleg, a jobb hideg, és éppen ez a kettéosztás adja a szerkezetét. Az ablak pontosan a szélesség felét foglalja el, így a benti és a kinti tér egyenrangú. A festő nem kifelé néz, hanem egyenesen ránk. A jobbról érkező téli fény a jelenet egyetlen fényforrása. Az ablakkeret zöldje a párkányon is megismétlődik.

Munch 1940-ben körülbelül hetvenhét éves volt, és az Oslo fölötti Ekely birtokon élt; 1944 januárjában halt meg, így ez az önarckép az utolsók közé tartozik. Kései éveiben újra meg újra megfestette magát, gyakran a saját szobáiban, és gyakran ablak vagy ajtó mellett. A mi reprodukciónk a Munch Múzeum 108 x 84 cm-es változatát követi.

A festék gyorsan és láthatóan van felhordva, hosszú vonásokkal, amelyeket a festő nem rejt el. A kabát függőleges lendületekből épül, a kinti hó rövidebb, laposabb vonásokból. Kontúrok alig vannak; az arc csak azzal válik el a faltól, hogy vörösebb nála. Több helyen, főként a széleken, a festék vékony, és alatta átdereng az alapozás. A vásznon semmilyen más tárgy nincs, sem asztal, sem szék. A zöld és a vörös egymás ellentétei, és kölcsönösen erősítik egymást. Az alak a bal széltől a vászon közepéig ér, és a válla az alsó szélen túlnyúlik. A hó fehérje sehol nem tiszta, mindig szürkével tört.

A mi változatunk kézzel festett olajfestmény vásznon, vonásról vonásra, és soha nem nyomtatjuk. Mivel minden vászon kifejezetten a megrendelésre születik, kettő soha nem egyezik a részletekig; a felhordás apró eltérései a kéz jelei, nem hibák. Ennél a motívumnál a legnehezebb az arc narancsvöröse, amelynek melegnek kell maradnia, és nem szabad a barnába csúsznia.

A festmény álló formátumú, nyugodt és egy kései Munchhoz képest szokatlanul világos, ezért olyan térben érvényesül, ahol valódi nappali fény van: ablak mellett, dolgozószobában vagy étkezőben. A zöld és a lazacszín találkozása miatt semleges falra érdemes akasztani – fehérre, világosszürkére vagy homokszínre -, amely egyik színt sem ismétli meg. Szemmagasságba tegye; mivel önarcképről van szó, a jelenet csak akkor működik, ha a tekintete találkozik a festőével. A hideg fény nem tesz jót az arcának, a meleg viszont felerősíti a különbséget a benti tér és a kinti tél között. Kései Munch-művek közül ez az egyik legkönnyebben megközelíthető, mert a jelenet egyszerű és a tekintet azonnal az arcon áll meg.

Tíz méret közül lehet választani, ezen felül egyedi méret is kérhető, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy anélkül. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.