Leírás
Gustav Klimt – Beethoven fríz-II (részlet)
| Létrehozás éve: | 1902 |
| Eredeti méret: | 636 cm x 220 cm |
| Festési stílus: | Elszakadás |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Helyszín: | Szecessziós Palota, Bécs |
1902-ben Klimt megalkotta egyik leghíresebb művét, a Beethoven-frízt a szecessziós mozgalom bécsi kiállítására. A teljes kiállítást Ludwig van Beethoven zeneszerzőnek szentelték, a bejárati csarnok falát Klimt óriási fríze díszítette. Ez a díszítő szimfónia 34 méter széles és 2 méter magas volt. Klimt Beethoven Kilencedik szimfóniáját Wagner tolmácsolása szerint akarta megmutatni és megörökíteni.
A Gustav Klimt osztrák művész által 1902-ben festett “Beethoven Frieze II (részlet)” a művész egyik legfontosabb és legambiciózusabb alkotása. A festmény a 14. bécsi szecessziós kiállításra készült, Beethoven-fríz néven ismert nagyobb műalkotási ciklus része. A Beethoven-fríz Ludwig van Beethoven zeneszerző előtt tisztelgés volt, és a kilencedik szimfóniájának jeleneteit ábrázolja, Friedrich Schiller „Öröm ódája” alapján.
A festmény kiváló példája Klimt szecessziós stílusának, amelyet a díszes minták, a merész színek és az érzéki tematika jellemez. A festmény figurái erősen stilizáltan, megnyúlt végtagokkal és leegyszerűsített arcvonásokkal vannak ábrázolva, ami földöntúli és álomszerű minőséget ad a festménynek.
A “Beethoven Frieze II (részlet)” egyik legszembetűnőbb jellemzője a merész színek és a bonyolult minták használata. A festmény színfoltja, a figurák, a háttér és a díszítőelemek kavargó, átlapolt mintákból állnak. A szín- és mintahasználat a festmény, a zene és az ünneplés témájához illő mozgás- és gördülékenység érzetet kelt.
A festmény szimbolikája is gazdag. A festményen látható figurákat gyakran az emberiség, az egység és az élet ünnepének szimbólumaiként tekintik. A festmény díszítőelemei a zene és a természet, valamint a művészet és az élet kapcsolatát képviselhetik. A festmény hátterét is kitöltik a természet szimbólumai, például virágok, amelyek szintén mély szimbolikus jelentéssel bírnak a vásznon.
A kritikusok jól fogadták a festményt az első kiállításon, és a szecesszió remekművének számított. A Beethoven-fríz Klimt legambiciózusabb és legfontosabb alkotásának számított, és a bécsi szecessziós mozgalom egyik legfontosabb alkotásaként tartják számon. Sajnos a festmény 1945-ben, Bécs bombázásakor megsemmisült, de reprodukciók és fényképek léteznek róla.
