Leonardo da Vinci – Önarckép

Leonardo da Vinci – Önarckép

Leonardo da Vinci legismertebb ábrázolása nem is festmény, hanem vörös krétával készült rajz papíron, 33,3 × 21,6 cm méretben. A torinói Biblioteca Reale őrzi, amely a művet 1517–1518-ra datálja, vagyis Leonardo utolsó éveire, I. Ferenc francia király amboise-i udvarában. Éppen azért, mert rajz és nem festmény, ma az európai gyűjtemények egyik legtörékenyebb darabja.

Valóban Leonardo ez?

Az „önarckép” elnevezés a 19. századból származik. Arra támaszkodott, hogy a lerajzolt öregember hasonlít Leonardo alakjához Raffaello Athéni iskolájában, valamint a rajz kiemelkedő minőségére. A 20. század második felétől azonban szakértők – köztük Martin Kemp, Pietro Marani, Carlo Pedretti és Martin Clayton – arra figyelmeztetnek, hogy a lerajzolt férfi idősebbnek látszik, mint amilyen Leonardo valaha volt: 67 évesen hunyt el. Más azonosítások is felmerültek, leggyakrabban apja, Piero da Vinci vagy nagybátyja, Francesco, hiszen mindketten nyolcvan év körül éltek. Ez az ellenvetés azonban egy korábbi, 1510–1512 körüli datáláson alapul; ha a művet őrző intézmény datálása érvényes, vagyis 1517–1518, akkor Leonardo hatvanöt vagy hatvanhat éves volt. A kérdést nem zárjuk le: a „Leonardo da Vinci, önmaga öregkori portréja” felirat utólag került a lapra, a múzeum pedig következetesen Leonardo önarcképének nevezi a művet.

Miért nem látta szinte senki

A lapot erősen megviselte az úgynevezett foxing, vagyis a barnás foltosodás. Sokáig vassókkal és nedvességgel magyarázták; egy 2015-ös vizsgálat kimutatta, hogy a rajzon nincs aktív gombás vagy bakteriális fertőzés, viszont jelen vannak a levegőből származó spórák és gombamaradványok. A restaurátorok szándékosan nem kockáztattak beavatkozást, amíg az ok nem tisztázódott megbízhatóan. A második világháború alatt a rajzot Torinóból Rómába menekítették, és eközben károsodott. 1998 óta állandó hőmérsékletű és páratartalmú páncélteremben pihen, a közönség pedig az elmúlt évszázadban csak néhányszor láthatta – utoljára 2012-ben a Venaria Realéban, három hónapig, külön klimatizált tárlóban.

Kézzel festett reprodukciónk

Mivel az eredeti gyakorlatilag nem megtekinthető, a reprodukciónak itt külön értelme van. Kézzel festett vászon festményünk színbe és falra akasztható méretbe emeli át a rajzot: minden példányt megrendelésre festünk műhelyünkben, és sohasem nyomtatjuk. Művészi festményként vagy festmény vásznon jól megáll dolgozószobában, könyvtárban vagy nappaliban. Ha érdekli Leonardo rajzolói oldala, nézze meg még a Szent Jeromos a pusztában és A háromkirályok imádása című műveket – mindkettő befejezetlen maradt, és az alárajzolás ma is látható rajtuk; Leonardo legismertebb műve mindazonáltal a Mona Lisa marad.

• Eredeti: vörös kréta (sanguigna) papíron, 33,3 × 21,6 cm
• Datálás: 1517–1518 a művet őrző intézmény szerint
• Őrzési hely: Biblioteca Reale, Torino – klimatizált páncélteremben
• A mi kivitelünk: kézzel festve vásznon, 40 × 63 cm-től 150 × 235 cm-ig, 600 €-tól