Leírás
A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból az a jelenet, amelyet Michelangelo 1510 körül festett a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetére: bal oldalt Ádám és Éva a fa alatt a tiltott gyümölcs után nyúl, jobb oldalt egy pirosba öltözött angyal karddal űzi ki őket az Éden kertjéből. Az eredeti freskó a boltozatos mennyezet vakolatában, magasan a látogatók feje fölött. Festőnk kézzel, olajfestékkel festi meg Önnek vászonra, 4 hosszú, fekvő méretben, 160 x 75, 180 x 85, 200 x 97 és 240 x 110 cm, vagy egyedi méretben, feladás előtt pedig fotót küldünk a kész festményről.
| Cím: | A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból |
| Más címek: | Il peccato originale e la cacciata dal Paradiso · The Fall and Expulsion from Paradise |
| Festő: | Michelangelo Buonarroti (1475–1564) |
| Készítés éve: | 1510 körül |
| Eredeti méret: | kb. 280 cm x 570 cm (magasság x szélesség) |
| Eredeti technika: | Freskó |
| Stílus: | Érett reneszánsz |
| Helyszín: | Sixtus-kápolna, Vatikáni Múzeumok, Vatikánváros |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, 4 méret vagy egyedi méret |
A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból – Michelangelo
Mit ábrázol A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból című festmény?
Michelangelo ugyanannak a történetnek két pillanatát egyetlen hosszú mezőbe foglalta. Bal oldalt még a paradicsom látható, jobb oldalt már a rajta kívüli világ kezdődik, a kettő között pedig ott áll a fa, amelyre a kígyó tekeredik. Ádám és Éva meztelen, ahogy a bibliai szöveg leírja őket.
Balra Ádám áll, két kézzel nyúl fel a sűrű lombba, és magához húz egy ágat. Éva alatta ül a földön, hátát egy sziklának támasztja, és a gyümölcs felé emeli a kezét, amelyet a kígyó nyújt neki. Mögötte száraz, lombtalan ág mered ki a csupasz földből, balra szürke szikla emelkedik.
A közepet a fatörzs foglalja el, amelyre a kígyó teste vastag tekercsekben fonódik. A felsőteste női: egy hosszú hajú alak hajol ki a lombkoronából, és Éva felé nyújtja a karját. Jobb oldalt egy piros ruhás angyal lebeg a föld fölött, és kardjával Ádám tarkója felé mutat. Ádám felemelt karral védekezik és távozik, Éva pedig mögötte húzza össze magát, és a fejére szorítja a tenyerét.
Milyen történetet mesél el a mező?
A történet a Teremtés könyvének első fejezeteiből származik. Ádám és Éva az Éden kertjében él Isten közelében, de egy fáról nem ehetnek. Amikor mégis elveszik a gyümölcsöt, el kell hagyniuk a kertet.
Michelangelo a két eseményt egy mezőben kapcsolja össze. Bal oldalt Éva bizalommal veszi át a gyümölcsöt a kígyó kezéből, Ádám viszont nem vár, hanem maga szakítja le az ágról. Jobb oldalt mindketten már száműzöttek, kint egy világban, ahol magukról kell gondoskodniuk, és ahol a halál várja őket.
A jelenet a mennyezet középső részén lezárja az első emberekről szóló háromtagú sorozatot. Közvetlenül mellette Éva teremtése látható, a másik oldalon pedig Noé történetei kezdődnek.
Miért olyan híres ez a jelenet?
Mert egyetlen mezőben meséli el a paradicsomi élet kezdetét és végét. Bal és jobb oldalt ugyanaz a két ember látható, de egészen más lelkiállapotban: az egyik oldalon mohón nyúlnak a gyümölcs után, a másikon görnyedten hátrálnak. A tekintet ezért balról jobbra halad, mint egy könyv sorain.
Két különlegesség is feltűnik. A fa nem almafa, ahogy a nyugati keresztény művészetben általában látjuk, hanem fügefa, a kígyónak pedig női felsőteste van; az angol Wikipédia Lilithnek nevezi. Ugyanez a forrás megemlíti, hogy Michelangelo fiatalon firenzei freskófestőket tanulmányozott, talán Masacciót is, akinek kiűzött Ádám és Éva alakjai erősen hatottak a meztelen test ábrázolására.
A Teremtés könyvének mind a kilenc jelenetét és elrendezésüket a Sixtus-kápolna teljes mennyezetéről szóló angol nyelvű Wikipédia-szócikk mutatja be; ezt a jelenetet az Ádámról és Éváról szóló részben tárgyalja.
Hol van az eredeti, és hogyan született?
A freskó a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetén van, amelyet a Vatikáni Múzeumok részeként lehet felkeresni. Michelangelo II. Gyula pápa megbízásából 1508 és 1512 között festette a mennyezetet, ez a jelenet 1510 körül készült.
A Teremtés könyvének kilenc történetét fordított sorrendben festette meg: a bejárat fölött, Noéval kezdte, és az oltár felé haladt. A mennyezet első felét 1511. augusztus 14-én és 15-én, az egészet 1512. október 31-én mutatták be.
A mező nagyjából 2,8 méter magas és 5,7 méter széles. A mennyezeten 1980-tól 1989 végéig tartó restaurálás során eltávolították a gyertyakormot és a régi lakkrétegeket, ezért a színek ma világosabbak; a kritikusok szerint közben elveszett néhány szárazon felvitt részlet.
A bűnbeesés vagy egy másik Michelangelo-jelenet?
A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból művészi festmény azoknak, akiket vonz a kétfelvonásos történet és az erőteljes, szinte szoborszerű test. Hosszú falon úgy olvasható, mint egy rövid elbeszélés kezdettel és véggel.
A mennyezeten közvetlen szomszédja az Éva teremtése, amely kisebb és csendesebb. Aki tovább követné az emberiség történetét, választhatja ugyanerről a mennyezetről Az özönvíz vagy a Noé részegsége című festményt.
Ha inkább a világ kezdetei vonzzák, ott van A Nap és a Hold teremtése, amelyen Isten átrepül az égen. Michelangelo festményei közül a többit a Michelangelo oldalon gyűjtöttük össze.
Hogyan viszi át festőnk a freskót a vászonra?
Mondjuk ki egyenesen: az eredeti a kápolna mennyezetén nedves vakolatba festett freskó, a miénk pedig kézzel festett reprodukció olajfestékkel, vásznon. A festő csak az Ön rendelése után kezd hozzá, és több rétegben építi fel.
Először felvázolja a vászonra a középső fát, a két oldalsó csoportot és a repülő angyalt, hogy a távolságok megfeleljenek a mintának. Ezután felviszi a szürkés eget és a kopár tájat, majd erre mintázza meg a testeket meleg rózsaszín és okker tónusokban, a kígyó tekercseit és az angyal piros ruháját.
Mintánk egy régebbi, a restaurálás előtt készült fotó, ezért színei tompák, felülete pedig repedezett. A festő ezt a fotót követi, így az Ön festménye is ennek meleg, visszafogott tónusait kapja. Az ilyen olajfestmény nyugodt hatású, és jól illik a fához, a kőhöz és más természetes anyagokhoz.
Melyik méret melyik falra való?
Röviden: 160 x 75 cm kanapé vagy alacsony komód fölé, 180 x 85 cm széles ülőgarnitúra vagy étkezőasztal fölé, 200 x 97 cm egy nagy, üres folyosó- vagy nappalifalra.
Négy hosszú, fekvő méret közül választhat (szélesség x magasság): 160 x 75, 180 x 85, 200 x 97 és 240 x 110 cm. Mindegyik hosszú és alacsony, mint a mező a mennyezeten, így a vásznon megmarad mindkét esemény, a fa és az angyal. Maga a freskó kb. 570 x 280 cm (szélesség x magasság), jóval nagyobb bárminél, amit festünk; legnagyobb méretünk 240 x 110 cm.
Nappaliba való festményként úgy akassza az ülőgarnitúra fölé, hogy az alsó széle 20–30 cm-rel a háttámla fölött legyen. Mivel a fő csoportok a vászon két végén vannak, hagyjon mellette egy kis szabad helyet; a közvetlenül a széle mellett álló szekrény vagy ajtó szűkre szabja.
Kérhetek más méretet vagy keretet?
Igen. Más szélesség vagy magasság esetén úgy igazítjuk a kompozíciót, hogy mindkét csoport, valamint a fa a kígyóval épen maradjon. Írja meg nekünk, milyen méretre van szüksége, és megküldjük az árat és a határidőt.
A bűnbeesés és a kiűzetés a paradicsomból feltekerve, vakkeretre feszítve vagy kerettel együtt indul útnak. A feszítést és a keretezést szlovéniai műhelyünk végzi, ahol minden vászonra festett festmény átmegy, mielőtt útnak indul. A keretlécet a 3D-alkalmazásunkban jelöli ki, amely kizárólag keretválasztásra készült; ha a festményt a saját falán szeretné látni, az egy másik, külön szolgáltatás.
A bőr meleg tónusaihoz és a szürkés éghez egyszerű, natúr vagy patinás fakeret illik, de jól mutat egy keskeny, óarany színű léc is.
Mikor érkezik a festmény, és hogyan küldjük?
A visszaigazolás után az angyalos, kígyós jelenet 15–45 munkanap alatt áll készen a feladásra. Amikor a festmény elkészült, fotót küldünk róla, és ha szeretne valamin változtatni, azt még a csomagolás előtt elvégezzük.
Szlovéniából Magyarországra és más uniós országba vám nélkül érkezik a festmény, a visszaküldési szabályzatunk pedig minden rendelésre érvényes.
A jelenet szép ajándék a reneszánsz kedvelőinek, vagy annak, aki már állt a Sixtus-kápolna mennyezete alatt. Ha nem biztos benne, hogy elég nagy a fal a hosszú vászonhoz, adjon ajándékutalványt, és válasszon a megajándékozott.
Gyakori kérdések
Hol található az eredeti freskó?
A vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetén, amely a Vatikáni Múzeumokhoz tartozik.
Ki a nőalak a fán?
A kígyó női felsőtesttel; az angol Wikipédia Lilithnek nevezi.
Nyomatot kapok?
Nem. Kézzel festett másolat készül olajjal vászonra, nem nyomat.
Mekkora a freskó a mennyezeten?
Kb. 280 cm magas és 570 cm széles, tehát sokkal nagyobb bármelyik méretünknél.
Van a listán kívüli méret is?
Van, a kompozíciót az Ön falához igazítjuk, és megadjuk az árat és a határidőt.
Mennyit kell várni a festményre?
15–45 munkanapot; a kész festmény fotóját még a feladás előtt látja.
Illik a hálószobába?
Inkább nappaliban vagy étkezőben érvényesül, ahol elég széles fal jut a hosszú formátumnak.
Miért fügefa és nem almafa?
Michelangelo így festette meg; a nyugati művészetben a tiltott fa általában almafa.
- Téma: bal oldalt Ádám és Éva a gyümölcs után nyúl a fáról, amelyre női testű kígyó tekeredik; jobb oldalt egy piros ruhás angyal kiűzi őket a paradicsomból.
- Eredeti: freskó, 1510 körül, a Sixtus-kápolna mennyezete, Vatikán; a mező kb. 280 x 570 cm.
- A miénk: kézzel, olajjal vászonra festve, 4 fekvő méretben, 160 x 75, 180 x 85, 200 x 97 és 240 x 110 cm, vagy egyedi méretben.
- Jó tudni: egy mező, két jelenet, a bűnbeesés és a kiűzetés; a fa fügefa, nem almafa.
