Michelangelo – A világosság és a sötétség szétválasztása

A világosság és a sötétség szétválasztása a Sixtus-kápolna mennyezetének kilenc Teremtés könyve-jelenete közül az első, egyúttal az utolsó, amelyet Michelangelo megfestett, valószínűleg 1512 nyarán: Isten feje fölé emelt karokkal emelkedik fel, és szétválasztja a fényt a sötéttől. Az eredeti freskó a vakolatban, közvetlenül az oltár fölött, magasan a kápolna padlója fölött. A mi festményünk álló, közeli részletet mutat, egyedül Istennel; festőnk kézzel, olajfestékkel festi meg Önnek vászonra 5 álló méretben, 40 x 49-től 69 x 85 cm-ig, vagy egyedi méretben, feladás előtt pedig fotót küldünk a kész festményről.

A világosság és a sötétség szétválasztása – Michelangelo

Mit ábrázol A világosság és a sötétség szétválasztása című festmény?

A mi festményünkön senki más nincs, csak Isten, közelről és kissé alulról nézve. Mindkét karját magasan a feje fölé emeli, tenyere nyitott, ujjai szétterülnek, mintha a felhőket tolná szét velük. Jobb keze a bal oldali sötét részbe nyúl, bal keze fent a fehér, örvénylő párákba merül.

A fej erősen rövidülésben látszik, a felemelt felkarok közé szorul. Kivehető az ősz haj és az ősz szakáll, az arc viszont a fény felé fordul, így inkább sejtjük, mint látjuk. Michelangelo itt nem arcmást fest, hanem egy egész test mozdulatát.

A testet rózsaszínes vörös köpeny borítja, amely széles, puha redőkben csavarodik a mell, a has és a csípő körül, mintha erős szél dagasztaná. A háttér kettéoszlik: bal oldalt sötét, lilásbarna ködök, jobbra és fent világos, szinte fehér párák, amelyek körökben kavarognak. Éppen ez a világos és sötét közti ellentét a jelenet tárgya.

Milyen bibliai történet áll mögötte?

A jelenet a Teremtés könyve első fejezetének 3–5. versét követi. Isten azt mondja: „Legyen világosság”, látja, hogy a világosság jó, és elválasztja a sötétségtől; a világosságot nappalnak, a sötétséget éjszakának nevezi. Ezzel ér véget a teremtés első napja.

Michelangelo ezt a pillanatot nem részletek tömegével mondja el. Nincs táj, nincsenek állatok és emberek, csak egyetlen alak marad, aki saját testével osztja ketté a világot. Ezért hat a jelenet mindannak kezdeteként, ami utána következik.

A mennyezet közepén kilenc jelenet fut végig a Teremtés könyvéből, három hármas csoportban: az ég és a föld teremtése, Ádám és Éva története, valamint Noé története. Ez a jelenet nyitja az első csoportot; utána a Nap és a Hold teremtése, majd a szárazföld és a vizek szétválasztása jön.

Miért olyan híres ez a freskó?

Elsősorban azért, mert ez készült el utoljára. Michelangelo a kilenc jelenetet fordított sorrendben festette, a bejárattól az oltár felé haladva, és mire ehhez a mezőhöz ért, már 1512 volt. Munka közben stílusa szélesebbé és szabadabbá vált, ami itt jól látszik.

A források szerint a freskót egyetlen munkanap, egyetlen giornata alatt festette meg. Istent alulról felfelé ábrázolta, a sotto in su eljárással, amely úgy rövidíti meg az alakot, hogy az a néző feje fölé látszik emelkedni. A test kontraposztban áll, abban a tartásban, amelyet Michelangelo már márvány Dávidjánál is alkalmazott.

A kortársak is csodálták: Giorgio Vasari, Michelangelo tanítványa és életrajzírója 1550-ben azt írta, hogy Isten itt teljes fenségében, kitárt karral egymaga tartja fenn magát. Néhány mai szerző Isten nyakának szokatlan vonalaiban az agytörzs rejtett rajzát véli felfedezni, ez azonban csak elmélet.

Hol van az eredeti, és hogyan készült?

Az eredeti a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetén látható, amelyet a Vatikáni Múzeumok részeként lehet felkeresni. Michelangelo II. Gyula pápa megbízásából 1508 és 1512 között festette a mennyezetet, ez a jelenet pedig pontosan az oltár fölött van.

Freskóról van szó: a színeket friss, nedves vakolatba vitték fel az ívelt boltozaton, jóval a látogatók feje fölött. A mező mintegy 260 cm széles és 180 cm magas. A mennyezet közepén kisebb és nagyobb jelenetek váltakoznak; ez a kisebbek közé tartozik, ezért négy festett meztelen ifjú és két bronzot utánzó medalion keretezi.

A mennyezet első felét 1511. augusztus 14–15-én, az egészet 1512. október 31-én leplezték le, néhány hónappal e mező elkészülte után. Az 1980-tól 1989. december 31-ig tartó restaurálás során eltávolították a gyertyakormot és a régi lakkokat, és világosabb színek kerültek elő; egyes kritikusok szerint ekkor a szárazon felvitt részletek egy része elveszett.

A freskó felépítését, történetét és a rejtett anatómiáról szóló elméleteket részletesen bemutatja az angol nyelvű Wikipédia-szócikk, amely kifejezetten erről a jelenetről szól.

Ez a jelenet vagy egy másik Michelangelo-mű?

A világosság és a sötétség szétválasztása művészi festmény azoknak, akik sok alakos történet helyett egyetlen erős mozdulatot keresnek. Az álló formátum és a köpeny meleg vöröse már az ajtóból vonzza a tekintetet, a sötét és a világos háttér pedig mélységet ad a szobának.

Ha a mozgásban lévő Isten tetszik, ugyanerről a mennyezetről még két teremtésjelenetet kínálunk: A Nap és a Hold teremtése című festményt, ahol Isten ugyanabban a mezőben kétszer jelenik meg, és A szárazföld és a vizek szétválasztása címűt, ahol egyenesen a néző felé repül. Nyugodtabb az Éva teremtése, amelyen Isten szilárdan áll a földön.

Ugyanerről a mennyezetről való a Jónás próféta is, a boltozat szélén ülő nagy prófétaalakok egyike. Michelangelo festményei, amelyeket megfestünk, mind megtalálhatók a Michelangelo oldalon.

Hogyan készül a mi olajváltozatunk?

Mondjuk ki világosan: az eredeti a Sixtus-kápolna mennyezetének vakolatába festett freskó, a miénk pedig kézzel festett reprodukció olajfestékkel, vásznon. A festő csak az Ön rendelése után kezd hozzá, és rétegről rétegre építi fel.

Először a két felemelt kart és a köztük lévő fejet vázolja fel, mert ezeken a távolságokon múlik a mozdulat egész ereje. Ezután a sötét bal oldalt mély lila és barna tónusokban, a jobb és felső világos örvényeket fehérben és meleg szürkében viszi fel. Csak ezután formálja meg a köpenyt, a redők sötétvörös árnyékaitól a könyökön és a mellkason csillogó, szinte rózsaszín fényekig.

A freskó felülete matt, kissé krétás, az olaj viszont több mélységet és fényt ad a színeknek. Ezért ez az olajfestmény ott a legszebb, ahol oldalról éri a nappali fény: ilyenkor életre kelnek az ecsetnyomok a felhőkben és a vörös kelme lágy átmenetei.

Melyik méret illik az Ön falára?

Röviden: 40 x 49 vagy 48 x 60 cm keskeny falra, előszobába vagy hálószobába, 55 x 66 vagy 60 x 78 cm komód vagy íróasztal fölé, 69 x 85 cm pedig egy helyiség fő festményének.

A jelenetet 5 álló méretben festjük (szélesség x magasság): 40 x 49, 48 x 60, 55 x 66, 60 x 78 és 69 x 85 cm. Mind magasabb, mint amilyen széles, mert a mi részletünk a felemelt karokat követi a tenyértől a köpenyig. A mennyezeti freskó fekvő és jóval nagyobb, mintegy 260 cm széles és 180 cm magas; legnagyobb méretünk 69 x 85 cm, ezért minden festményünk közeli részletet mutat Istennel, nem a teljes mezőt.

Nappaliba való festményként a 69 x 85 cm-es méret szabad falon vagy ablak mellett a legmeggyőzőbb, ahol a nappali fény kiemeli a jelenet világos oldalát. A kisebb méretek szépen mutatnak párban a mennyezet egy másik álló jelenetével, például az ágy fölött vagy a lépcső mellett. Ha asztal fölé kerül, az alsó széle nagyjából egy ülő ember szemmagasságában legyen.

Kérhetek más méretet vagy keretet?

Igen. Ha más oldalarányra van szüksége, úgy igazítjuk a részletet, hogy mindkét kar és a fej a vásznon maradjon. A mozdulat megmarad, csak a körülötte lévő szegély változik. Küldje el nekünk a kívánt méretet, és megkapja az árat és az elkészítési időt.

Az Ön választása szerint a festmény feltekerve, vakkeretre feszítve vagy kerettel együtt indul útnak. Minden vászonra festett festmény a szlovéniai műhelyünkben kerül vakkeretre és keretbe, mielőtt elküldjük. A keretet 3D-alkalmazásunkban választhatja ki, amely kizárólag a keretléc kiválasztására való; ha a festményt a saját falán szeretné látni, az külön szolgáltatás.

A vörös köpenyhez és a sötét háttérhez sötét fakeret vagy vékony, patinás aranyléc illik. Kisebb méreteknél az egyszerű, keskeny profil gyakran szebb a gazdagon díszítettnél.

Mikor érkezik a festmény, és hogyan szállítjuk?

A festő a rendelés megerősítése után kezd hozzá, és a festmény 15–45 munkanap alatt áll készen a feladásra. Csomagolás előtt fotót küldünk a kész festményről, és kérésére még változtatunk rajta.

Magyarországra és az EU többi országába vám nélkül érkezik, a rendelésre pedig a visszaküldési szabályzatunk érvényes.

A világosság és a sötétség szétválasztása találó ajándék annak, aki valami újba kezd: új otthonba, új munkahelyre, új életszakaszba. Ha nem tudja, melyik méret lenne a megfelelő, adjon ajándékutalványt, és hagyja a választást a megajándékozottra.

Gyakori kérdések

Hol található pontosan az eredeti?

A vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetén, közvetlenül az oltár fölött; a Vatikáni Múzeumok látogatása során tekinthető meg.

Mit tesz Isten ezen a jeleneten?

Felemelt karokkal választja szét a világosságot a sötétségtől, ahogy a Teremtés könyvének eleje elbeszéli.

Nyomat ez?

Nem. Kézzel festett másolat ez, amelyet festőnk ecsettel és olajfestékkel készít el.

Mekkora a freskó a mennyezeten?

A mező mintegy 260 cm széles és 180 cm magas; legnagyobb méretünk 69 x 85 cm.

Megfestik olyan méretben is, amely nem szerepel a kínálatban?

Igen. Adja meg a szélességet és a magasságot, mi pedig árajánlatot küldünk határidővel.

Mennyit kell várnom a festményre?

15–45 munkanapot; a kész festményről készült fotót még a feladás előtt megkapja.

Illik hálószobába vagy dolgozószobába?

Igen, a kisebb álló méretek szépen mutatnak ágy, íróasztal fölött vagy egy keskeny falon az ajtó mellett.

Miért az első jelenet készült el utoljára?

Michelangelo a bejárattól az oltár felé festette a mennyezetet, így a történet első jelenete legvégül került sorra.

• Téma: Isten felemelt karokkal választja szét a világosságot a sötétségtől; bal oldalt sötét ködök, jobbra világos felhőörvények.
• Eredeti: freskó, 1512, a Sixtus-kápolna mennyezete az oltár fölött, Vatikán; a mező mintegy 260 cm széles és 180 cm magas.
• A miénk: kézzel, olajjal vászonra festve, álló részlet, 5 méret 40 x 49-től 69 x 85 cm-ig, vagy egyedi méret.
• Jó tudni: a teremtéstörténet első jelenete, de az utolsó, amelyet Michelangelo a mennyezetre festett, a források szerint egyetlen nap alatt.