Leírás
| Keletkezés éve: | 1908 |
| Eredeti méret: | 170 cm x 189,5 cm |
| Festészeti stílus: | Naiv művészet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Megtalálható: | Cleveland Museum of Art, Cleveland, USA |
Tigris és bivaly küzdelme – kézzel festett reprodukció
A tigris lent és balra helyezkedik el, állkapcsa a bivaly torkán; a bivaly feje lefelé és
hátra csavarodik, teste a fűnek feszül. Mindkét állat a vászon alsó harmadában van. Fölöttük
nehéz, krémsárga virágfüzérek lógnak hosszú szárakon, jobbra egy fa kerek, narancsszínű
gyümölcsöt hord, magasan pedig, az egyetlen szabad égdarab előtt, két piros virág ül. Széles,
pengeszerű levelek futnak végig a teljes szélességen. Nincs horizont és nincs távlat: a
lombfüggöny közvetlenül az állatok mögött lezárja a jelenetet.
Éppen ez a lezárás különbözteti meg Rousseau őserdejét a tájképtől. A mélységet nem légi
perspektívával építette, hanem rétegekkel: minden levél külön megrajzolva, kemény kontúrral, és
a rétegek addig fedik egymást, amíg nincs hová tovább nézni. Az eredmény színpadként olvasható:
elöl az esemény, közvetlenül mögötte a háttérfüggöny. Aki ismeri ezt: Tigris trópusi viharban, ugyanezt az
eljárást ismeri fel tíz évvel korábbról, azzal a különbséggel, hogy ott az esőcsíkok az egész
vásznon végigfutnak, és olyan irányt adnak a képnek, amely itt hiányzik. Itt minden mozdulatlan,
két testet kivéve.
Ez a mű egy sor, azonos felépítésű dzsungeljelenethez tartozik. Az éhes oroszlán ráveti magát az antilopra világos eget
állít a lombozat elé, és az eseményt a vászon közepére emeli; Az oroszlán lakomája mélyebbre tolja a
sűrűbe; Az egyenlítői dzsungel pedig teljesen elhagyja az állatot, és csak a növényzetet hagyja meg, több
tucat különböző zöldet. Aki az őserdőt eseményként és nem hangulatként szeretné a falon, ennél
az oldalnál kevés közvetlenebb motívumot talál.
A színvilág egyetlen ellentéten nyugszik: a bunda és a gyümölcsök meleg narancsa a hideg
zöldekkel szemben, amelyek a felület nagy részét elfoglalják. A krémszínű virágfüzérek
fénypontként működnek a felső felében, és lefelé, az állatok felé vezetik a tekintetet. Ezért is
bír el a motívum erősebb színű vagy texturált falat — fát, téglát, sötétebb vakolatot —, ahol egy
teljesen zöld őserdő elveszítené a mélységét.
Hogyan készül a kézzel festett reprodukció
Minden vászon kézzel festett, olajjal, megrendelésre, az Ön által választott méretben. Az
eredeti méretét nem másoljuk: a vászon ahhoz a falhoz igazodik, amelyre kerül. A festő az
eredetiről készült nagy felbontású felvétel alapján dolgozik, rétegről rétegre, hogy a kemény
levélkontúrok és a bundán belüli átmenetek kisebb méretben is olvashatók maradjanak. Mivel
kézimunkáról van szó, két azonos méretű vászon soha nem teljesen egyforma — ez nem hiba, hanem a
festmény és a nyomat közötti különbség.
Melyik méret melyik falra
Kanapé fölötti falra az ökölszabály egyszerű: a vászon érje el a bútor szélességének
nagyjából kétharmadát. Ennél a motívumnál érdemes a nagyobb méret, mert a sűrű lombozat optikailag
felületté lapul, és eltűnnek az egyes levelek, amelyeken Rousseau-nál minden múlik. Az árak
124 EUR-tól kezdődnek az oldal legkisebb méreteinél.
A mű adatai: 1908-ban készült, olaj, vászon, 170 cm x 189,5 cm, a clevelandi Cleveland
Museum of Art őrzi 1949.186 leltári számon. A stílust két részben adjuk meg – naiv
(primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka –, mert az első azt mondja meg, hogyan
festett Rousseau, a második pedig csak azt, hogy mikor. A posztimpresszionizmus korszak, nem az
ő irányzata: az autodidakta, aki soha nem járt akadémiára, a kiállítótermeket osztotta meg
velük, a módszerét nem. Arról, hogy a vászon ma a múzeum melyik falán függ, nem állítunk
semmit – ez változik, és nem tudjuk ellenőrizni.
