Paul Klee – Ritmikus

Ritmikus Paul Klee 1930-as festménye: meleg rozsdanarancs alapon fekete, fehér és szürke téglalapokból álló laza sakktábla áll, vastag, jól látható ecsetvonásokkal festve, sorai pedig úgy dőlnek és csúsznak el, mint egy ütem, amely felgyorsul, majd újra lecsillapodik. Az eredeti olaj jután, 69,6 cm magas és 50,5 cm széles, és a párizsi Centre Pompidou őrzi. Önnek festőnk kézzel festi meg vászonra, olaj vagy akril festékkel, a 8 álló méret egyikében 30 x 40-től 151 x 200 cm-ig, vagy egyedi méretben. Feladás előtt fotót kap a kész munkáról.

Ritmikus – Paul Klee

Mit ábrázol a Ritmikus című festmény?

Szinte a teljes magasságot egy rács foglalja el, amely három tónusú téglalapokból áll: feketéből, szürkéből és fehérből. Hat vízszintes sorba rendeződnek, de egyik sor sem teljesen egyenes. Némelyik jobbra emelkedik, másik lejt, az egyes tömbök szélesebbek vagy keskenyebbek, és kissé balra vagy jobbra billennek. A rács ezért nem merev, mint egy játéktábla, hanem eleven, mintha valaki sietve, kézzel rakta volna ki.

A tónusok mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást: fekete, szürke, fehér, aztán újra fekete. Minden sor azonban a sorozat más pontján kezdődik, így a felületen azonos tónusú ferde átlók húzódnak. Aki tekintetével követi a sorokat, szinte magától számolni kezd: egy, kettő, három, egy, kettő, három.

A festék vastagon ül, rövid, látható vonásokban. A fehér tömbök a legvastagabbak, bennük a festékréteg gerincei és repedései is látszanak, a sötétek között pedig helyenként előbukkan a rozsdanarancs alap. Ez a meleg szín széles szegélyként öleli körül a rácsot mind a négy oldalon. A bal alsó sarokba Klee vékony ecsettel írta fel nevét és az 1930-as évszámot.

Mit jelent a Ritmikus cím?

A cím nem tárgyat nevez meg, hanem azt, ahogyan a festmény hat. Nincs rajta táj vagy alak, csak három tónus felületei, amelyek változó ütemben ismétlődnek. Itt maga a ritmus a téma.

Klee hétévesen kezdett hegedűleckéket venni, és olyan tehetséges volt, hogy tizenegy évesen meghívták a berni zeneegyesületbe. A zene és a festészet között párhuzamokat keresett. Egy angol nyelvű Wikipédia-szócikk Paul Klee-ről, amely a festőről szól, azt írja, hogy a színes téglalap vált alapvető építőelemévé, amelyet egyes kutatók egy hangjegyhez hasonlítanak.

Ennél a festménynél az összevetés kézenfekvő: a fekete, a szürke és a fehér három hangként hat, eltolódásuk pedig ütemként, amely itt megnyúlik, ott összesűrűsödik. Hogy Klee pontosan erre gondolt-e, nem tudjuk; a cím csak annyit mond, hogy ritmusról van szó, a többit a szem végzi el.

Miért vonzza a tekintetet ez a rács?

Mert nagyon kevésből nagyon sokat hoz ki. Három színtelen tónus és egy meleg alap, a festmény mégsem hideg. A rozsdás narancs felmelegíti a szürkéket, a vastag festékréteg pedig olyan tapintható felületet ad, amilyennel a geometrikus festészetben ritkán találkozunk.

A zene a családban volt: a Svájcban született német művész egy német zenetanár és egy svájci énekesnő fiaként nőtt fel. Az expresszionizmus, a kubizmus és a szürrealizmus hatott rá, a színek felé az áttörést pedig egy 1914-es tunéziai utazás hozta meg August Macke és Louis Moilliet társaságában.

A festőről szóló angol szócikk az ezekben az években készült művek kapcsán „szerkezeti ritmusokról” beszél. Itt nem kell keresni őket, hiszen ők maguk alkotják az egész festményt.

Rilke 1921-ben azt írta, hogy Klee rajzai gyakran zenei átiratoknak tűnnek. E fekete-fehér tömbök előtt a megjegyzés szinte szó szerint igaz.

Hol van az eredeti, és mire festették?

Az eredeti a párizsi Centre Pompidou tulajdona, a Musée National d’Art Moderne gyűjteményében, AM 1984-356 leltári számon. Klee 1930-ban festette, bauhausi tanítása utolsó éveiben; ott 1921 januárjától 1931 áprilisáig oktatott Vaszilij Kandinszkij mellett. Ezután 1933-ig a düsseldorfi akadémián tanított.

A hordozó nem a megszokott vászon, hanem juta, durva szövet, amelynek szálai átsejlenek a festéken. A mű 69,6 x 50,5 cm (magasság x szélesség). Klee gyakran választott szerény hordozót, festett papírra, gézre és kartonra is.

Ugyanebbe a párizsi gyűjteménybe tartozik a Nyíl a kertben is 1929-ből, egy rézszínű felület apró növényekkel, körökkel és jelekkel, közepén egyetlen fekete nyíllal.

1937-ben a nácik Klee tizenhét művét állították ki az úgynevezett elfajzott művészet kiállításán, és közgyűjteményekből 102 munkáját foglalták le. 1940-ben hunyt el, és több mint 9000 mű maradt utána.

Ritmikus vagy egy másik Klee-mű?

A Ritmikus művészi festmény azoknak, akik szeretik a rendet, de nem a merevet. A fekete, a fehér és a szürke szinte minden berendezéshez illik, a világos fától a látszóbetonig, a narancs szegély pedig meleget visz a térbe.

Aki erős színeket keres, nézze meg az 1919-es A forgó fekete nappal és a nyíllal című művet, sárga, narancs és piros mezők sűrű foltvarrását. Az 1937-es A viadukt forradalma című művet, amelyen a híd ívei kilépnek a sorból, gyakran a nácizmus fenyegetésére adott válaszként értelmezik. Finomabb és kékebb az 1923-as A lepke tánca, egy szárnyas alak, amely kék négyzetek rácsán táncol lefelé.

További Paul Klee festményei, a rajzolt figuráktól a színes rácsokig, együtt láthatók a Paul Klee oldalon.

Hogyan festjük meg kézzel a Ritmikust vászonra?

Klee eredetije olajfestmény durva jután. A miénk kézzel festett reprodukció vásznon: a festő olaj vagy akril festékkel készíti, az Ön által választott méretben, és rétegről rétegre építi fel.

Először a rozsdanarancs alapot viszi fel. Aztán megrajzolja a hat sort és a tömbök határait, mert a dőléseknek és eltolásoknak ugyanúgy kell állniuk, mint Párizsban, különben szétesik a ritmus. Csak ezután következnek a fekete, szürke és fehér mezők.

Ezeknél a mezőknél az ecsetvonás dönt. A festő vastagon, rövid mozdulatokkal rakja fel a festéket, így a fehér tömbök domború gerinceket kapnak, a sötétek között pedig keskeny rések maradnak, ahol kivillan a narancs. Az ilyen felületet oldalról is érdemes megnézni, amikor a fény végigsiklik a rétegeken.

Melyik méret melyik falra illik?

Röviden: 30 x 40 vagy 40 x 55 cm előszobába, polcra vagy keskeny falra, 47 x 62 és 60 x 81 cm komód vagy íróasztal fölé, 74 x 104 és 95 x 128 cm kanapé vagy ágy fölé, 120 x 160 és 151 x 200 cm pedig magas, üres falra vagy lépcsőházba.

A Ritmikust 8 álló méretben festjük (szélesség x magasság): 30 x 40, 40 x 55, 47 x 62, 60 x 81, 74 x 104, 95 x 128, 120 x 160 és 151 x 200 cm. Az eredeti 50,5 x 69,6 cm (szélesség x magasság). A három legkisebb méret tehát kisebb nála, 60 x 81 cm-től fölfelé viszont nagyítjuk a művet; 151 x 200 cm-nél a rács nagyjából háromszor szélesebb, mint Párizsban. Mivel a tömbök nagyok és egyszerűek, a nagyítás nem árt a ritmusnak.

Nappaliba való festményként 95 x 128 vagy 120 x 160 cm-ben mutat a legjobban, a kanapé fölött vagy az étkezőasztal mellett. Az álló formátum két ablak közötti keskeny falat is szépen kitölt.

Lehet más méret vagy keret?

Igen. Ha más arányra van szüksége, a rácsot épen hagyjuk, és csak a narancs szegélyt szélesítjük vagy keskenyítjük. A hat sor és ütemük így változatlan marad. Írja meg nekünk a kívánt méretet, mi árral és határidővel válaszolunk.

A Ritmikust feltekerve, vakkeretre feszítve vagy keretezve küldjük. A Ritmikust szlovéniai műhelyünk feszíti vakkeretre és keretezi be, ahogy minden más vászonra festett festményt is. Keretlécet a 3D-alkalmazásunkban talál, ez kizárólag a keret kiválasztására való; ha a festményt a saját falán szeretné látni, az külön szolgáltatás.

A fekete-fehér tömbökhöz vékony fekete vagy sötét fakeret illik, a narancs szegélyhez natúr tölgy. Keret nélkül, vakkeretre feszítve is megállja a helyét.

Mikor érkezik a festmény, és hogyan utazik?

A festő a rendelés megerősítése után kezd hozzá, és a Ritmikus 15–45 munkanap alatt áll készen a feladásra. Csomagolás előtt fotót küldünk a kész fekete-fehér sorokról; ha valamin változtatna, elvégezzük.

Magyarországra és a többi uniós országba a Ritmikus vám nélkül utazik, és erre a rendelésre is a visszaküldési szabályzatunk vonatkozik.

Zenésznek, építésznek vagy a tiszta formák kedvelőjének átgondolt ajándék. Ha nem tudja, melyik méret lesz a jó, adjon ajándékutalványt, és válasszon ő maga.

Gyakori kérdések

Hol található az eredeti?

A párizsi Centre Pompidou-ban, a Musée National d’Art Moderne gyűjteményében, AM 1984-356 számon.

Mi látható rajta?

Hat ferde sor fekete, szürke és fehér téglalap vastag ecsetvonásokkal, rozsdanarancs alapon.

Nyomatot kapok?

Nem. Festőnk minden mezőt ecsettel visz fel vászonra, olaj vagy akril festékkel, így kézzel festett másolatot kap.

Mekkora az eredeti?

69,6 x 50,5 cm (magasság x szélesség); méreteink 30 x 40-től 151 x 200 cm-ig terjednek.

Kérhetem a Ritmikust a listán nem szereplő méretben?

Igen. Írja meg a szélességet és a magasságot, mi ajánlattal és elkészítési idővel válaszolunk.

Mennyi ideig tart az elkészítés?

15–45 munkanapra számítson; közvetlenül feladás előtt fotót küldünk a kész rácsról.

Illik hálószobába vagy irodába?

Igen, a fekete, szürke és fehér nyugodt tónusai nem erőltetnek színt, ezért hálószobába, irodába vagy váróterembe is jó.

Miért dőlnek el a sorok?

Klee eltolta és megbillentette a tömböket, ezért a rács sosem áll meg; olyan, mint egy pulzus, amely hol gyorsul, hol lassul.

• Téma: hat ferde sor fekete, szürke és fehér téglalap rozsdanarancs alapon.
• Eredeti: olaj jután, 1930, 69,6 x 50,5 cm, Centre Pompidou, Párizs.
• Festményünk: kézzel festett olaj vagy akril vásznon, 8 álló méret 30 x 40-től 151 x 200 cm-ig, vagy egyedi méret.
• Jó tudni: Klee hegedült, és szívesen vetette össze a festészetet a zenével; a mű utolsó bauhausi éveiben készült.