Edvard Munch – Lucien Dedichen és Jappe Nilssen

Lucien Dedichen és Jappe Nilssen

Lucien Dedichen és Jappe Nilssen Edvard Munch 1925 és 1926 között készült olajfestménye vásznon, amelyet MM.M.00370 leltári számon az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őriz. Az eredeti 134,5 x 159,5 cm nagyságú, álló formátumú. A jelenet kettős portré: az egyik férfi áll, a másik ül, mindketten ugyanabban a szobában.

Balra Lucien Dedichen áll, egész alakban és kissé oldalról, sötét kékeslila öltönyben, amely csak azzal válik el a környezetétől, hogy hidegebb nála. A feje kopasz, a fülek fölött hajkoszorúval, az arca hosszúkás és komoly, tekintete pedig lefelé, az ülő férfi felé fordul. Karjai a teste mellett lógnak, egyik keze a csípőjén. Semmivel nem támaszkodik meg, és a testtartása mégsem merev: úgy áll, ahogyan az ember áll, amikor hallgat valakit, és még nem döntötte el, mit felel.

Jobbra Jappe Nilssen ül egy széles karosszékben, amelynek okkersárga a váza. Hátradől, fejét balra fordítja, és szinte profilból látjuk; haja sötét és hátrafésült, szemöldöke súlyos, szája nyitott és piros. Éppen ez a nyitott száj a mű eseménye: az egyik férfi beszél, a másik hallgatja. Egyik karja a szék karfáján nyugszik, keze lelóg róla, a másik kezét az ölében tartja, ujjai szétnyílva; a fehér gallér és a kézelő az öltöny sötétjének egyetlen világos megszakítása.

Kettejük között kerek zöld asztalka áll, rajta lapos tál narancsokkal, mellette rózsavörös könyv. Ez az egyetlen meleg, telített szín a vászon alsó felében, és ez fűzi a két alakot egyetlen jelenetté.

A háttérben a fal halvány szürkészöld, vékonyan felhordva, és három bekeretezett lap függ rajta: egy nagyobb sötét téglalap a közép fölött, alatta két kisebb. Egyikük sem kivehető: keretek és sötét mezők, amelyek a fal síkját tagolják, de semmit nem ábrázolnak, amit meg lehetne nevezni. Balra sötét ajtónyílás nyílik; jobbra világosabb sáv húzódik, rajta szabálytalan okkerfolt, mintha lámpafény esne rá.

A padló zöld és kékeszöld, széles vízszintes vonásokkal felrakva. Bal alul lila folt fekszik, mellette az álló férfi sötét cipője. A teret nem perspektíva méri ki, hanem síkokból áll össze, ezért a szoba színekből épült szerkezetként olvasható, nem pedig kimért sarokként.

A felhordás vékony és gyors. A falon és a háttérben átdereng a vászon szövése, másutt a szín hosszú, nyitott vonásokban húzódik, amelyek sehol nem olvadnak össze. Az arcok és a kezek jobban ki vannak dolgozva mindennél, míg a két öltöny zárt sötét síkként marad, amelyen csak néhány világosabb húzás fut át. Az aláírás jobbra fent áll. Javítás vagy átfestés sehol nem látszik: a vonások egyszer kerültek fel, és úgy is maradtak.

Mindkét ábrázolt Munch saját köréből való volt. Jappe Nilssen norvég műkritikus és író volt, hosszú éveken át a festő barátja, Lucien Dedichen pedig orvos. Ez nem két idegen megrendelésre készült arcmása, hanem ismerősök közötti jelenet, beszélgetés közben elkapva.

A színskála hideg és zöldes, a karosszék és az asztal okkersárgájával, valamint a két arc meleg bőrszínével. Mivel minden más vissza van fogva, a fejek előrelépnek, noha nem világosabbak a falnál. A zöld sem egyetlen árnyalat, hanem hidegebb és melegebb zöldek váltakozása, és éppen ettől marad levegős egy ilyen zárt színskála.

A szerkezet az álló alak függőlegesére és az ülő alak vízszintesére épül, közöttük az asztalkával, amely összeköt, nem pedig elválaszt. A tekintet a bal oldali kopasz fejtől indul lefelé a sötét öltönyön, átmegy a narancsokon, és felér a jobb oldali nyitott szájhoz.

A mi változatunk kézzel készül, olajjal vászonra, vonásról vonásra, és soha nem nyomtatjuk. Mivel minden vászon a saját megrendelésére készül, kettő soha nem egyezik meg a részletekig; a felhordás apró eltérései a kéz jelei, nem hibák. Ennél a motívumnál a két arc a legigényesebb rész: az öltönyök nagy sötét síkjaival szemben is elevennek kell maradniuk.

A formátum álló, a jelenet pedig csendes, ezért a festmény jól áll dolgozószobában, könyvtárban vagy váróteremben: mindenütt, ahol ülnek és beszélgetnek. Világos, nyugodt fal illik hozzá a legjobban, mert az erősen színes fal bezárja a vásznon látható zöld szobát. Szemmagasságba akassza, egyenletes, inkább meleg fényben, amely meghagyja az arcok melegségét.

Tíz méret közül lehet választani, 50 x 60 cm-től 135 x 160 cm-ig, ami már nagyon közel áll az eredeti méreteihez, ezen felül egyedi méret is kérhető, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy anélkül. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.