Egon Schiele – Önlátó II (A halál és a férfi)

Önlátó II (A halál és a férfi) Egon Schiele 1911-es alkotása, olaj vásznon: egy felénk forduló férfi, akinek feje mögött szorosan egy második, sápadt fej áll, mellkasa előtt pedig egy nagy, nyitott kéz emelkedik, meleg barna háttér előtt. Kézzel, olajfestékkel festjük meg az Ön által választott méretben, és a szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját.

Önlátó II (A halál és a férfi) – Egon Schiele

Mit ábrázol a festmény?

Egy derékig látható férfi fordul felénk a vászon közepén. Arca hosszú és beesett, rózsaszín, okker, vörös és zöld festék vastag gerinceiből épül fel; nehéz fekete szemöldöke alatt a szeme csukottnak látszik, a szája kis sötét folt. Közvetlenül mögötte, kissé balra egy második fej emelkedik, sápadtabb és szürkébb, saját kerek szemekkel, és az első részben eltakarja. A férfi sötétbarna öltözéket visel, széles, nehéz vonásokkal felrakva. Balra lentről egy nagy, sápadt kéz emelkedik a mellkasa elé, hosszú, szétterpesztett ujjakkal. Az alakoktól balra széles, világos, krémszínű és szürke felület terül el. A háttér meleg barna, minden ecsetvonás látható marad; jobbra egy kerek világos folt és egy vöröses rész tűnik ki. Balra lent a festő „S. 11.” jelzéssel szignálta és datálta a vásznat.

Miért szeretik az emberek?

Mert egyszerre erős és különös. A téma egyszerű – egy férfi és egy második fej mögötte –, mégis nehéz elfordulni tőle, mert a hasonmás felveti a kérdést, ki kicsoda. Kevés a szín: barnák, krém, az arcon egy kevés vörös és zöld, így a mű a szoba túlsó végéből nyugodt, meleg felületként hat, a fejek és a kéz viszont újra meg újra visszavonzzák a tekintetet. A festék vastag és tapintható; az arc gerincei megfogják a fényt, és közelről a felület ugyanolyan izgalmas, mint az egész. A két cím, Önlátó és A halál és a férfi, két utat nyit ugyanahhoz a vászonhoz.

Eredet

Schiele hagyatékából (1919) a festmény Max Hevesihez került Bécsben (1919), majd Otto Nirensteinhez, illetve a bécsi Neue Galerie-hez (1930 előtt 1948-ig), a New York-i Galerie St. Etienne-hez (1948–1954) és Rudolf Leopoldhoz (1954–1994); ma a bécsi Leopold Museumban található.

Hol áll ez a mű Schiele munkái között?

Alakos munkái és portréi közé tartozik. Kínálatunkban további művek is szerepelnek: Herbert Reiner portréja (Reiner fiú), A lírikus és Bíboros és apáca (Simogatás); ha választ közöttük, nyissa meg őket egymás mellett. Schiele kínálatunkban szereplő festményei az Egon Schiele galériában találhatók, élete pedig az Egon Schieléről szóló cikkünkben olvasható.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden másolatot az Ön rendelésére műhelyünk egyik festője fest meg kézzel, olajfestékkel, vonásról vonásra – ez nem gépi nyomat. Itt két dologra kell különösen figyelni. Az első az elülső arc: vastag festékgerincekből épül fel, és ezeknek meg kell maradniuk, különben az arc ellaposodik. A második a két fej egyensúlya: a hátsónak sápadtabbnak és csendesebbnek kell maradnia, mégis világosan fejként kell olvashatónak lennie. Az eredeti vászonra készült, akárcsak a mi másolatunk. Amikor a mű elkészül, lefotózzuk, és a fotót jóváhagyásra elküldjük Önnek; csak ezután indul útnak. Ezt a művet műhelyünkben még nem fotóztuk le; a fotókat feltöltjük erre az oldalra, amint elkészülnek. Vakkeretre feszítve is érkezhet; ezt a Podokvir opciónál választhatja ki.

Melyik méret melyik falra?

Az eredeti 80,5 x 80 cm-es, így már önmagában is jókora falfelületet kíván. Kisebb falra, dolgozószobába vagy előszobába elég az 50 x 50 cm vagy a 60 x 60 cm. A nappaliban kanapé vagy tálalószekrény fölé a 80 x 80 cm, a 100 x 100 cm vagy a 110 x 110 cm illik. Nagy falra, lépcsőházba vagy magas helyiségbe válassza a 150 x 150 cm-t vagy a 200 x 200 cm-t, és hagyjon körülötte üres falat. Egy ilyen művészi festmény távolságot kíván: közelről a festékgerincek egyenként olvashatók, a két fej csak néhány lépés távolságból áll össze. Méreteink 50 x 50 cm-től 200 x 200 cm-ig terjednek. A kézzel festett festmény akkor mutat a legjobban, ha a közepe szemmagasságba kerül, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re; kanapé fölött 15–25 cm-rel a háttámla felett.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a tizenöt méret egyike sem illik a falához, a művet az Ön mérete szerint festjük meg. Ha a Podokvir opciónál az IGEN-t választja, a vászon vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezik. 3D-alkalmazásunk csak a keret kiválasztására szolgál, nem a mű megjelenítésére az Ön falán. A keretet külön választja, és nem kötelező része a rendelésnek.

Szállítás és garancia

Megrendelésre festünk, és Magyarországra, valamint további tizenöt uniós országba szállítunk, köztük Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Olaszországba és Németországba. A festmény védőcsomagolásban utazik. A szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját. Az elkészítés ideje a mérettől függ. Minden rendelésre a visszaküldési és visszatérítési szabályzatunk érvényes.

Gyakori kérdések

Mit jelent az Önlátó II (A halál és a férfi)?

A Leopold Museum a válságba került én portréjaként értelmezi: olyan egyénként, aki elvesztette annak biztonságát, hogy „oszthatatlan”. Az elöl álló, csukott szemmel önmagába merülő férfi mellé sápadt kísértet társul, az alulról felnyúló kéz pedig egyik alakhoz sem tartozik, ami tovább erősíti a meghasadt én érzését.

Ki a második alak a férfi mögött?

A múzeum árnyszerű hasonmásnak, az elöl álló férfi sápadt kísértetének nevezi. Schiele két címet adott a műnek, Önlátó és A halál és a férfi, így a második fej a férfi saját hasonmásaként és a mögötte álló halálként is olvasható.

Miért Önlátó II a mű címe?

Mert Schiele a témát egyszer már megfestette: a múzeum egy korábbi, ma elveszett változatot említ, amelyben szintén árnyszerű hasonmással hasította ketté az alakot. Az Önlátó cím az önmagunk fokozott érzékelésére utal, amely túlmegy az észszerű megismerésen.

Mikor festette Schiele az Önlátó II-t?

1911-ben: a vászon bal alsó sarkában monogramja és az évszám áll. Olajjal festette vászonra, és majdnem négyzet alakú, 80,5 x 80 cm.

Hol látható ma az Önlátó II?

A bécsi Leopold Museumban, a 451-es leltári számon. A múzeumi adatlap ebben a sorrendben sorolja fel a tulajdonosokat: Schiele hagyatéka, Max Hevesi, Otto Nirenstein és a bécsi Neue Galerie, a New York-i Galerie St. Etienne, végül Rudolf Leopold, akinél 1954 és 1994 között volt.

Alkalmas ajándéknak?

Igen; ha bizonytalan a méretben, választhat ajándékutalványt.